– Az elmúlt ötven évben több erőforrást használt fel az emberiség, mint a megelőző ötezer évben összesen – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a múlt heti Víz Világkonferencia megnyitóján.

Az erőforrások szűkössége természetesen nem csak a víz esetében okozhat problémákat. A nyugati típusú, fogyasztásra épülő kapitalizmus az összes erőforrással pazarlóan bánik: túlzottan terheli a Földet, a föld mélyét, sőt a levegőt is. Amennyiben az egész világ úgy fogyasztana, mint Európa, két földgömbre lenne szükség az igények kielégítéséhez. S amennyiben Amerikára vonatkoztatjuk ezt, hat földgömböt merítenénk ki teljesen.

A felső húsz százalék

A feladat tehát: csökkenteni a fogyasztói társadalmak anyag- és energiaigényét, az egyes termékek világra gyakorolt káros hatásait, úgynevezett ökológiai lábnyomát. S bár a szennyezés csökkentésében (pl. szelektív hulladékgyűjtés, minimál-csomagolt termékek vásárlása) egyre több háztartás részt vesz, a környezetterhelésnek egy sor jellemzője (pl. az előállításhoz használt energia, az alkotóelemek élettartama) valójában nem vizsgálható egy átlagos család perspektívájából. Az ő döntéseiket hivatottak segíteni a környezeti címkék, amelyek immár az összes uniós országban, így hazánkban is megtalálhatók.

– Az ökocímkék igazolják, hogy az adott termék minden környezetvédelmi szempontból jobb az átlagnál. Egész pontosan az ágazati jellemzők felső 10-20 százalékába tartozik – magyarázza Barta Géza, a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. igazgatója.

Mindennek kiderítése komplex vizsgálatot igényel: nézik az adott termék anyagát, a feldolgozás energia- vagy víztakarékosságát, hogy az előállítás mennyire terheli meg a bolygó vízgazdálkodását vagy a szén-dioxid-egyensúlyt. Mérlegelik az újrahasznosítás lehetőségét, hogy a használt példányokat visszagyűjtik-e, vagy hogy biztosít-e garanciát a gyártó.

Hazánkban kétféle környezetbarát védjegyre is pályázhatnak a vállalkozások. A nemzeti Környezetbarát Termék védjegy 1994-ben jelent meg először, s az ökocímkét használók száma dinamikusan bővül. Egy évtizeddel ezelőtt még csak 130 termék használhatta a védjegy kocsánytalan tölgyre emlékeztető zöld logóját, napjainkban már 355 viselője van. Néhány éve ugyanakkor Magyarországon is pályázható az uniós ökocímke. Ez 1992 óta működik, s uniószerte már több mint 17 ezer terméken látható (ebből 420 minősítés magyar).

A környezettudatosság uniós erősödésével párhuzamosan, 2005-től szédületes felívelést mutatnak az európai statisztikák. Az ökocímkét elnyert vállalkozások száma onnantól évi 150-es, majd 2009-ben és 2011-ben 300-as bővülést mutat, megközelítve így az 1400-at (a vállalkozások jellemzően több termékre is elnyerik a minősítést).

A védjegyet viselő termékek száma annak ellenére bővül, hogy a használat jogát ötévente felülvizsgálják, s a technikai fejlődés magasabb és magasabb szintjéhez igazítják. Vagyis a körből még akkor is ki lehet kerülni, ha egy termék jellemzői semmit nem romlanak az évek alatt, csupán innovációban nem követik az „idő szavát”.

– Egy-egy évtized alatt hatalmasat ugorhatnak a termelési technikák, a címkét viselő termékeknek pedig mindig a legfölső környezetvédelmi kategóriába kell tartozniuk – hangsúlyozza Barta Géza.

Az ökocímkék gyors terjedése alapvető az uniós követelmények teljesülése szempontjából. Kutatások azt támasztják alá, hogy egy-egy új termék környezetterhelése döntő részben a tervezés szakaszában dől el. Az Európai Unió pedig a világ legelkötelezettebb közössége a környezetterhelés visszaszorítása iránt. Vagyis az új termékek kidolgozása során a védjegy a fenntartható fejlődés irányába mozdítja a gyártókat, a már létező termékek esetében pedig termelősoraik modernizálására ösztönöz.

Zacskótól a komplett házig

Az uniós és a magyar környezetvédelmi minősítés között nincs számottevő minőségi különbség. Ahogy a brüsszeli szabályrendszerben rögzítve is van: a nemzeti államokban az elbírálás nem lehet enyhébb a központinál. Ahogy az igazgató rámutat: inkább arról van szó, hogy a nemzeti minősítés lehetőséget ad a helyi jellegzetességek figyelembevételére.

Az uniós ökocímkét mindenhol, mindenki által használt tömegtermékekre adják. A nemzeti minősítést ugyanakkor a kisebb forgalomban jegyzett termékek is megkaphatják. A tagállamok egyébként egymás címkéit is elfogadják: a hazai boltokban jó néhány terméken felfedezhetjük a németek vagy a hat skandináv állam összevont védjegyét.

A 17 ezer uniós ökocímke mintegy felét a háztartási belső építészeti anyagok adják. Emellett jelentős számú védjegyet nyertek el a tisztítószerek, mosó- és mosogatószerek, szappanok és samponok. Közel másfél ezer védjegyet birtokolnak textiltermékek, kétezret a háztartásokban, hétszázat az irodákban használt papírok. Az EU bevezette a minősítést az idegenforgalmi szálláshelyekre is. Itt olyan szempontokat vizsgálnak, hogy az adott hotel mennyire bánik gazdaságosan a vízzel, a világítással, mennyire korszerű fűtőrendszert (esetleg passzív rendszereket) alkalmaz, milyen takarítószereket használ, s hogy elkötelezett-e a keletkező hulladékok újrahasznosításában.

A magyar minősítésben vegyi áruk, szaniteráruk, műszaki cikkek, biológiai úton lebomló csomagolóanyagok járnak az élen. Utóbbiak kapcsán a feltételrendszer szigorodását mutatja, hogy pár éve még a lebomló zacskók is viselhették a Környezetbarát Termék védjegyet, ma már csak a természetes anyagból készülő szatyrok számíthatnak erre. De magyar különlegesség például a takarítási szolgáltatás minősítése, ahol szintén a felhasznált vegyi anyagok és a takarékosság, tartósság adják a minősítés alapját.

De létezik Környezetbarát Termék védjegyes kazán, napkollektor, tégla, vagyis egy egész házat fel lehet építeni, egy egész lakást berendezni környezettudatos módon. A címkézett termékeket már csak azért is érdemes vásárolni, mert az egyik feltétel az átlagosnál hosszabb élettartam, amire a vásárlási döntéseknél kevésbé ügyelnek a fogyasztók.

A környezetbarát minősítést a cégeknek maguknak kell kérniük. Az eljárás díja nem befolyásolja a termékek árát: 150 ezer forint a hazai s 200 ezer az uniós minősítés esetében. Igaz, a feltételrendszernek való megfelelés már okozhat az átlagosnál magasabb költségszintet. Korábban szó volt arról, hogy a minősítést elnyerő termékeket termékdíjkedvezménnyel kompenzálja az állam, erről egyelőre szakmai egyeztetések folynak.

Barta Géza szerint a környezettudatos vásárlói réteg erősödésével mégis a legtöbb esetben megtérül a fenntartható szempontoknak megfelelő termékfejlesztés. Például erős piaci verseny esetén ez lehet az a plusz, ami egy adott cikk felé lendíti a fogyasztókat. Rövidesen pedig további nyereséget is hozhat az ökocímke, amennyiben – a nyugati mintához hasonlóan – Magyarországon is „zöld követelményekkel” bővül a közbeszerzési rendszer.

Tudatos társadalom felé

A statisztikák azt mutatják: a környező országokhoz képest a magyar cégek kiemelten törekednek a környezetbarát termék, szolgáltatás minősítés megszerzésére. Igaz, a több mint kilencezer olasz s a közel négyezer francia ökocímkéhez képest elenyészőnek tűnik a 420 magyar uniós minősítés. Más közép-európai országokhoz képest azonban kiemelkedően magas a hazai arány.

Mindez a fogyasztók számára is egyfajta dicséretet jelent – feltételezi, hogy a magyar vásárlók az átlagnál tudatosabban hozzák meg döntéseiket. A társadalom fejlődése ugyanis egy visszakanyarodó ívet ír le a környezetterhelés grafikonján. Jó ideig a fejlődés a fogyasztás felfutásával jár, ami egyre jelentősebb mértékben szennyezi a környezetet. Egy bizonyos szint fölött azonban a társadalom felismeri ennek veszélyeit, s arra kezd törekedni, hogy a terhelő anyagokat vagy elő se állítsa, vagy minimalizálja, majd a megfelelő módon semlegesítse. Ráadásul a környezetbarát minősítés gyakran összefügg a jobb minőséggel, az egészségesebb életlehetőségekkel, vagyis e tekintetben is a társadalom érdekeit szolgálja.

Kárász Andor