Magyarország nem áll jól az idegen-nyelvismeret terén. Ezt számos felmérés bizonyítja, a legutóbb az Eurobarometer 2012-es nyelvismeret-felmérése rajzolt gyászos képet rólunk: Magyarország az EU 27 tagállamának sorában a legutolsó helyen kullog. A legrosszabb a helyzet a 40-45 év fölöttiek körében, akik még nagyrészt az oroszt tanulták kötelezően.

Az, hogy az idegennyelvtudás terén ennyire rosszul állunk, több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy a magyar nyelvnek nincs Európában egyetlen nyelvrokona sem. Az indoeurópai nyelvcsalád három ága a szláv, a germán és a latin. Sokkal könnyebb helyzetben van az a szlovák, aki hónapok alatt folyékonyan megtanul csehül. Gyerekjáték elsajátítania a lengyelt, a horvátot, a szerbet, a bolgárt vagy az oroszt, és máris hét nyelven beszél. A németek is könnyebben megtanulnak hollandul, flamandul vagy angolul, a románoknak egyszerűbben megy a francia, az olasz, a spanyol vagy a portugál

Mi nem vagyunk ilyen könnyű helyzetben. Mint ahogy magyarul sem tudnak egykönnyen megtanulni európai barátaink. Nyelvünk gyönyörű, különleges és egyedi, valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy nehezebben tanulunk meg a mi nyelvünktől és gondolkodásunktól távoli, idegen nyelveket.

De van más ok is. A háború előtt a gimnáziumokban kötelező volt a latin. A latin nyelv nem volt könnyű, ám olyan szilárd nyelvtani alapokat adott, hogy a befektetett energia megtérült: a latin után sokkal könnyebben ment más idegen nyelvek elsajátítása. A latint száműzték a tananyagból, a háború után pedig ránk erőltették a megszálló oroszok nyelvét, amely a nyelvtanulással szembeni ellenállásba, a tanárok részéről pedig teljes tehetetlenségbe torkollott.

Ma már mindenki eldöntheti, milyen idegen nyelvet választ, és akár már az óvodától kezdve tanulhatja. Ám valahogy mégsem megy igazán. Hiába a magas óraszám, hiába a többéves tanulás, sok magyar diáknak gond lenne kérni egy pohár vizet, a klasszikus példával élve.

Ezen a helyzeten javít Szalay Kristóf zseniális nyelvkönyve, amely első ránézésre nem is nyelvkönyv, inkább képregény. Jobban hasonlít a Ludas Matyira, vagy a Pif-re, mint egy rettegett német nyelvkönyvre.

Pedig nyelvkönyv a javából a Deutsch mit Comics, amely a száraz tananyagot valóban humorossá, a tanulást érdekessé, a diákokat motiválttá varázsolja. Teszi ezt úgy, hogy a nyelvkönyv szókincse és nyelvtana konzekvensen lefedi a kötelező tananyagot. A könyv a különböző feladatokon és a történeteken keresztül témakörönként épül fel, mint minden nyelvkönyv. A hét témakör illeszkedik az érettségi követelményekhez: család, napirend, szabadidő, étkezés, lakás, bevásárlás, divat köré épül.

A témakörök feldolgozása viszont rend-hagyó, forradalmian új és lebilincselően izgalmas. Nem az unalmas, lerágott szövegek, az erőltetett dialógusok köszönnek vissza, hanem eredeti német humor, közmondások, szólások és a valóban beszélt mai német nyelv. A nyelvtani anyag a szövegekre épül, nagyon jól kidolgozott gyakorlatokkal.

A könyvhöz dr. Ódor László, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tanára, a Balassi Stuttgarti Magyar Kulturális Intézetének volt igazgatója írt figyelemre méltó előszót. Ebben Ódor László kiáll amellett a sokat vitatott tény mellett, hogy először németül kell megtanulni, mert a német után „szinte észrevétlenül siklik belénk az angol”: „Mark Twain sóhajtotta bele a születő Amerika világába: jaj, az a rettenetes német nyelv. A »schreckliche deutsche Sprache« mifelénk is rémként kering az iskolapadok között (…), miután az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása óta nem természetes dolog, hogy – legalábbis a jobb, felsőbb társadalmi helyzetű magyarok – németül is beszéljenek. 1838-ig az iskolák és a városi közélet nyelve német volt ugyanis magyar földön, s – kurucos érzelmünknek tetszik vagy nem tetszik –, tény, hogy szavaink, szóösszetételeink, frazeológiánk tanúsága szerint is nagyrészt német srófra jár magyar agyunk” – írja.

Hozzáteszi, hiba a német nyelv tanításának elsődlegességét az angol nyelvvel való rivalizálásként tárgyalni. Ugyanis ebben a vitában nem a nyelvek fontosságáról, hanem a tanulásuk sorrendjéről van szó, szögezi le, utalva az oktatási államtitkárság óriási vitát kiváltó, 2012-es nyelvoktatási stratégiatervezetére, amely szerint a tanulás sorrendjében az angol helyett a német volna az első, mert jobban felkészít a további idegen nyelvek tanulására. Az oktatási államtitkárság ezt később úgy egészítette ki, hogy a nyelvoktatási stratégia nem egy, hanem két kötelező idegen nyelv tanítását írná elő, amelyből az egyik az angol, a másik a német lehet.

Az angolt erőltető nyomás ellenére az is a német első idegen nyelvként való tanulása mellett szól, hogy pótolja azt a hiányt, ami a nyelvoktatás módszertanán a latin nyelv száműzése óta keletkezett. A német nyelvtan ugyanis egyértelműen a latinra épül.

Ma olyanok a nyelvkönyvek, hogy bár igyekeznek színesnek, érdekesnek és beszédközpontúnak tűnni, de a memoriterek háttérbe szorulnak, a diákok sem szavakat, sem szövegeket nem tanulnak meg kívülről, aminek az a vége, hogy a magas óraszámok és a nyolc-tízéves tanulás ellenére végül a könnyebbnek kikiáltott angolt sem sajátítják el.

Akik mégis a németet választják, óhatatlanul találkoznak a grammatika olykor nehéznek tűnő szabályrendszerének szövetével, ami kezdetben valóban kemény, gyötrelmes stúdiumnak tűnhet.

Ezeken a nehéz hónapokon segít át Szalay Kristóf új nyelvkönyve, mivel a Deutsch mit Comics állandóan izgalmas élményeket nyújt, és aki valóban meg akar tanulni németül, dr. Ódor László szerint jobb könyvet ma nem találhat.

Hogy ez mennyire így van, arra egy idézet:

– Bejártam a frankfurti könyvvásárt, hogy használható nyelvkönyvet szerezzek, miután már közel húsz év tanítás után magam is untam már a saját óráimat – vallja be a gimnáziumi némettanár, aki pedagógusként azzal is szembesülni kénytelen, hogy a középiskolások saját bevallásuk szerint átlagosan napi fél órát foglalkoznak otthontanulással.

Napi fél óra jut az összes tantárgyra, a történelemtől a matematikáig, a fizikától a nyelvtanulásig… De miért is törnék magukat, amikor a már megemelt követelményszint szerint is elég a ketteshez a 25 százalék?

– Ha egy macska jobb mellső mancsára rákötnénk egy filctollat, gond nélkül le tudná tenni a német írásbeli érettségit, hiszen a feladatok többségénél csak ikszelgetni kell, olyan, mintha lottószelvényt töltenénk ki. A szóbelin viszont már nem menne át – mondja Szalay Kristóf, akinek elege lett a motiválatlan, unatkozó diákokból és bár nem akart könyvet írni, mégis úgy döntött, ha nincs, hát csinál egy használható nyelvkönyvet.

Mindig is rajongott a képregényekért, így született a valaha létező legvizuálisabb nyelvkönyv, amelyet valóban humoros történetek, viccek, csattanók és rejtvények tesznek még élvezetesebbé.

– Úgy ötéves lehettem, amikor az első képregényt a kezembe vettem. A szenvedély immár 35 éve tart. Hamar rájöttem: minél több nyelvet tudok, annál több képregényt olvashatok. Jelenleg öt nyelven, magyarul, németül, angolul, hollandul és franciául olvasok képregényeket.

Szalay Kristóf szerint ez a könyv az eddigi tanítási tapasztalatai „best of”-ja. Igyekezett mindazt belesűríteni, amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján jónak talált.

Ahogy maga is tapasztalta, a képregény olyan műfaj, ami gondolkodásra serkent, motiválja a diákokat, a beszélt nyelvre épít, ami a leghasználhatóbb szókincset közvetíti, a vizuális memóriára épülő gyakorlatok segítik a befogadást, könnyítik a szavak megjegyzését, a CD-n kiadott hanganyag pedig a hangos ismétlést. A képregények és karikatúrák emellett fejlesztik a logikai készséget, hiszen rá kell jönni a poénokra. A tanulás során folyamatos sikerélményben részesül a diák, aki állandóan felfedez, nem pedig magol. Kaput nyit az olvasáshoz. A mai gyerekek sajnos kezdenek leszokni az olvasásról. A képregények újra megszerettetik az olvasást. Franciaországban van olyan képregény, amit többen vesznek meg, mint a Harry Pottert. Biztató párhuzam.

A Deutsch mit Comics első kötete kezdőknek és újrakezdőknek készült.

– Minden szeptemberben azzal találkozunk a 9. osztályban, hogy a gimnáziumba a tanulók különböző tudásszinttel érkeznek.

Vannak teljesen kezdők, akik más nyelvet tanultak az általános iskolában, vannak újrakezdők, akik tanultak ugyan németet, de nem tudnak sokkal többet azoknál, akik a legelejétől kezdik és vannak, akik jóval többet tudnak a társaiknál. Ez a tankönyv arra is alkalmas, hogy a különböző tudásszintű tanulókat egy szintre hozza. Az elején a teljesen kezdőknek kicsit nehezebbnek tűnhet, de legalább nem telnek el hetek azzal, hogy a „Jó reggelt, Jó napot, apa, anya, gyerek” szókincset gyakorolják, ahol azután a többszörös újrakezdők meg is rekednek – mondja a szerző, aki már készül a folytatásra: a közeljövőben két további kötettel bővíti a Deutsch mit Comics könyvcsaládot. A második kötet, már középhaladóknak szól és szeptemberre készül el.

A rajzokon több mint egy tucat kiváló magyar grafikus dolgozott, köztük Marabu, Őszi Zoltán, Zsoldos Péter, Kaján Tibor. A könyvben három diák is közreműködött: az ő rajzaik is színesítik a palettát. És remélhetőleg a következő kötetbe is több diákrajz kerül majd, a kiadó ugyanis a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesülettel közösen rajzpályázatot hirdetett a második kötetben szereplő témakörökhöz. Ezek a közlekedés, egészség, betegség, testrészek, szerelem, párkapcsolat, tévézés, rádiózás, utazás, országok, ünnepek, időjárás, évszakok, mesék és állatok. A rajzokat a deutschmitcomics@gmail.com e-mail címre kell küldeni, a beérkezési határidő 2014. június 15.

Dr. Mező Ferenc pszichológus, tanuláskutató a könyv hátlapján üzeni, e kiadvány ismert mellékhatásai, mint vigyorra húzódó szájszélek, homéroszi mosoly, röhögőgörcstől bedurrant rekeszizmok, valamint a német nyelvtan könnyebb elsajátítása miatt senki ne forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez!

A könyvet bátran lehet ajánlani, Szalay tanár úr már ebből tanít és azt vette észre, hogy az órái érdekessé, a diákjai pedig figyelmessé váltak. Ma már kézbe veszik otthon is a könyvet, sőt az sem ritka, hogy előre tanulnak: gyakran kiderül, hogy a rejtvényeket előre megcsinálták és már a következő leckét is elolvasták. Ekkora érdeklődés mellett nemcsak a humor, de a siker is garantált.

Hernádi Zsuzsa