Határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés

Az este 8 órára összehívott rendkívüli parlamenti ülésen az ellenzéki pártok a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztásáról szóló kezdeményezést, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért orosz kibertámadás ügyét szerették volna megtárgyalni.

Az ülés elején Latorcai János levezető elnök felkérte az Országgyűlés Hivatalának munkatársait, hogy távolítsák el a több padra is kitett külföldi zászlókat. A Momentum az ügyben közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy képviselőik „orosz zászlókkal jelölték meg a kormánytagok székeit” a rendkívüli parlamenti ülésen.

LMP: rend és tisztaság kell a budapesti tömegközlekedésen

Ungár Péter (LMP) a közelgő önkormányzati választásról beszélve közölte: úgy gondolják, hogy Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje nyer, mert a fővárosiak többsége egyetért azzal, hogy rend és tisztaság kell a budapesti tömegközlekedésen.

Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a BKV-rendészetről szóló javaslat megfogalmazói „menjenek el a fenébe és uszítók” – emelte ki a felszólaló. Ezzel szemben a többség tudja, semmi uszító nincs abban, hogy a jeggyel vagy bérlettel rendelkezőknek joga van rendben és tisztaságban utazni – tette hozzá. Ez a vita megmutatja, hogy Budapest vezetésére nem olyan ember kell, aki a politikai korrektséget tartja a legfontosabbnak, hanem olyan, aki valójában tudja üzemeltetni és vezetni a várost – jelentette ki a frakcióvezető.

Mindenkinek jobbat tesz, ha egy olyan ember vezeti a várost, aki ért hozzá – ismertette véleményét.

Ungár Péter azt mondta, hogy Karácsony Gergely „tökéletesen jó munkát fog végezni” a Fővárosi Közgyűlésben, mint a Demokratikus Koalíció frakcióvezetője, de vezetni, irányítani ezt a várost „nem kell neki tovább, nyűgnek érzi, szabadítsuk meg ettől a nyűgtől”.

Párbeszéd: a kormánynak nincs egy szava sem

Tordai Bence (Párbeszéd) bírálta, hogy a rendkívüli ülést péntek este nyolc órára hívták össze. Egy olyan botrány derült ki és bizonyosodott be az elmúlt hetekben, amibe „minden tisztességes országban belebukik nemcsak a felelős miniszter, de az egész kormány” – fogalmazott a frakcióvezető.

Az Orbán Viktor kormányfő felelősségét hangoztató képviselő azt mondta, nem az a botrány, hogy orosz hekkerek megtámadták Magyarországot, hanem az, hogy a magyar kormányzat semmilyen reakciót nem adott a „példátlan kiberháborús lépésre”.

A Fidesz „sportot űz abból”, hogy olyan ügyek miatt rendeli be szövetséges államok nagyköveteit, mint amikor kirúgnak egy edzőt egy Bundesliga-csapattól, de mélyen hallgat, amikor Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának teljes informatikai rendszerét feltörik – szögezte le.

Tordai Bence kijelentette, hogy a kormány folyamatosan szuverenitásról beszél, de amikor tényleg sérül az ország biztonsága, akkor nincs egy szava sem.

Mi Hazánk: nagy tétje van a június 9-i választásoknak

A június 9-i választások tétjének fontosságát hangsúlyozva Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt: 20 éves uniós tagság után sem váltották be azokat az ígéreteket, amelyek miatt beléptünk a szervezetbe.

Most már lassan ott tartunk, hogy a fél Dunántúl osztrák kézen van – mondta, majd arról beszélt, a globalista érdekek érvényesüléséhez a Fidesz éppúgy asszisztált, mint a baloldal, mert „a két rendszer egymással fúzióban, szimbiózisban működik”.

Szerinte így a Mi Hazánk maradt az országgyűlésben az egyetlen hiteles párt, mivel egyedül ők rendelkeznek normális, kézzelfogható, végigvihető programmal.

Hazánknak egy fordulatra van szükség – jelentette ki Dócs Dávid, azt hangsúlyozva, pártja végig vinné azt az elszámoltatást, amit ugyan megígért másfél évtizede a Fidesz, de nem hajtott végre.

A globalista diktatúra helyett építsünk végre magyar jövőt, mind idehaza, mind Brüsszelben – sürgette a politikus, aki arról beszélt: Magyarországon a magas infláció és az országból „elmenekülők” magas száma miatt teljes kilátástalanság lett úrrá.

Jobbik: „autoriter rendszerekhez dörgölőzik” a kormány

Brenner Koloman, a Jobbik képviselője arról beszélt, „autoriter rendszerekhez dörgölőzik” a kormány, majd elképesztőnek nevezte, hogy a külügyminisztériumot ért hackertámadás ügyében az amúgy határozottan nyilatkozó tárcavezető csak hebegni-habogni tudott, nem volt képes megmondani, jutottak-e érzékeny adatok a támadók birtokába.

Kifogásolta azt is, hogy a miniszter az esetet követően Minszkbe utazott, egy olyan állam fővárosába, amely „Oroszország szövetségese az Ukrajna elleni háborúban”. Hangsúlyozta: először a Jobbik tiltakozott az ellen, hogy az orosz tankönyvekben 1956 hőseit fasiszta csőcselékként említik.

A köztársasági elnökkel szembeni megfosztási eljárás kapcsán Brenner Koloman osztotta pártja nevében azt a véleményt, hogy az államfő méltatlanná vált hivatalához. Arról beszélt: az uniós csatlakozás előtt évekkel látták már az érintettek, hogyan működik a zsebszerződések rendszere.

Hozzátette: a 2002 és 2010 között kormányzó balliberális oldalnak nincs morális alapja számon kérni az ügyet, mert nem tettek semmit a zsebszerződések jelensége ellen. A jobbikos politikus ugyanakkor felrótta a jelenlegi kormányoldalnak, hogy bő egy évtizede a magyarokéval egyenlő jogokat adtak a földszerzés terén az uniós polgároknak.