Minden szellemi tulajdon védelemre szorul. Sok történet szól a magyar találmányok keserű sorsáról, a feltalálók kálváriájáról, magyar találmányok elbitorlásáról és arról, hogy végül valaki más húz hasznot belőlük. A magyar találmányok védelmének biztosítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a feladata. Ám néhány hónapja úgy tűnhet, hogy maga a hivatal szorul védelemre. Erre utal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának internetes oldalára kattintva az a többoldalas tájékoztató, amelynek az a célja, hogy „befejeződjön a hivatal ellen folyó, egyéni érdekeket szolgáló rosszhiszemű lejárató kampány”.

Így kezdődik a hivatal közleménye, amelyből kiderül, hogy egy bő öt hónapja lezajlott ügy kapcsán szeretné a közvéleményt megnyugtatóan tájékoztatni: a hibát kijavították, a szellemi tulajdon nem közpréda és nem hozzáférhető.

A közvélemény megnyugtatására azért van szükség, mert a Pintz és Társai Iroda munkatársainak – az általuk alapított Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület tagjaiként eljárva – sikerült a szabadalmi hivatal adatbázisából összesen 884 olyan szabadalom dokumentumait letölteniük, amelyeket még nem publikáltak.

Hogy ez miként volt lehetséges, arra a későbbiekben részletesen kitérünk.

Ami viszont legalább ennyire fontos, hogy mindez nem most, hanem tavaly nyáron történt. „Fontos kiemelni, hogy egy bő öt hónappal ezelőtt lezajlott incidens kapcsán folyik még jelenleg is a hivatal ellen ez az akciósorozat, amely a közvélemény és a politikai döntéshozók idegeit borzoló, szenzációhajhász megállapításai mellett semmilyen új elemet nem tud felmutatni. Egyetlen célja, hogy az egyébként haladéktalanul megszüntetett informatikai rés ügyét folyamatosan napirenden tartsa egyéni érdekek szolgálatában” – olvasható a hivatal közleményében.

De vajon miért? Mi motiválhatja a köz­érdekű bejelentőt, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületet és annak elnökét, Pintz Györgyöt a sztori ébren tartására?

A hivatal szerint a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület lejárató kampányt folytat ellene. Pintz György valóban megkereste a különböző sajtóorgánumok képviselőit, bejárt jó néhány szerkesztőséget a HVG-től a Magyar Hírlapon át egészen a Klubrádióig, hogy elmondja: 2012. márciusa és 2013. szeptember 16-a között beadott szabadalmi bejelentések szinte azonnal felkerültek a világhálóra és bárki számára szabadon, minden különösebb informatikai tudás nélkül hozzáférhetővé váltak.

– Ráadásul mindez annak ellenére történt, hogy az állami szerveknek eleve másfél hónapjuk van arra, hogy eldöntsék egy bejelentésről, az nemzetbiztonsági okból esetleg titkosnak minősítendő-e? – tette hozzá.

Pintz György megkereste lapunkat is. De nem tavaly, amikor az adatokat letöltötte, hanem most, februárban, a választási kampány kezdetén. Különös ellentmondás, hogy mi a hír ebben a történetben öt hónappal a történtek után, amikor a hibát már rég kijavították? Pintz György szerint az, hogy amint a repülők sem egyetlen hiba miatt zuhannak le, úgy az adatok hozzáférhetővé válása is több ok miatt következhetett be. Ezek közül az első és legfontosabb, hogy szerinte nem szabad az üzleti titkokat és a már nyilvánosságra hozható adatokat az internetről is elérhető, közös adatbázisban tárolni. Nem szabad a szabadalmi bejelentéseket azonnal beszkennelni és közös adatbázisban tárolni. Az üzleti titkokat teljesen külön, lehetőleg más rendszeren, az internetes gépektől elkülönítve célszerű tárolni – foglalta össze a legfontosabb javaslatait. Állítása szerint azért fordult az egyesület a nyilvánossághoz, mert úgy érezték, hogy a hivatal csupán a biztonsági rést tekinti problémának.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának azonban az egész ügyről merőben más a véleménye. Vegyük sorra a tényeket. Amint a hivatal tudomást szerzett az informatikai rendszerében lévő biztonsági rés létezéséről, azonnal leállította a hibás alkalmazást, utasította a programhiba kijavítására az alkalmazást fejlesztő céget, amely a hibát két napon belül ki is javította, az alkalmazás elérhetőségét erre az időre felfüggesztette. A hivatal azonnal megtette a jogszabályok szerint szükséges szakhatósági bejelentéseket, illetve büntetőfeljelentést tett a tömeges letöltések miatt ismeretlen tettes ellen. Ezt követően azonosította és értesítette az összes bejelentőt, szám szerint 884 ügyfelet, akik érintettek voltak.

A hivatal tűzfalának logfájljait elemezve döbbenten tapasztalta, hogy a jogosulatlan lekérdezésben kizárólag két szereplő volt érintett, az egyik az IP-címe alapján azonosíthatóan a Pintz és Társa Iroda, ahonnan 2013. augusztus 27. és szeptember 16. között összesen 229 lekérdezés érkezett. A másik IP-cím alatt dolgozó szereplő csak akkor kapcsolódott be az adathalászatba egy célprogram segítségével, amikor a kísérletezés már sikerrel járt.

– Vagyis addig próbálgatták az alkalmazás átszerkesztését, míg végül sikerült. Azután egy célprogram segítségével töltötték le a nagy számú dokumentumot – állítja a hivatal. A két IP-címről összesen 884 ügy dokumentumait töltötték le, jogosulatlanul.

A sajtóban megjelent őszi hírekkel ellentétben tehát a hivatalt nem hackertámadás érte, még akkor sem, ha kezdetben több tudósítás, többek közt a HírTv 2013. október 24-i adása is a hivatal elleni hackertámadásról szólt. A valóság ezzel szemben az, hogy az adatokat Pintz György munkatársai töltötték le, majd ő szeptember közepén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál közérdekű bejelentést tett, jelezve, hogy a hivatal informatikai rendszere lyukas. És ezt követően is, egészen a rés felszámolásáig folytatta az illegális letöltéseket és az információk felhalmozását – tudtuk meg a hivataltól.

Pintz György szerint a letöltéshez nem kellett különösebb informatikai vagy programozói szaktudás, az adatokat a Google elterjedt Chrome böngészőjén keresztül le lehetett tölteni.

A letöltött dokumentumok közül hármat közjegyző is hitelesített. Ez a bizonyítási eljárás mindennapos gyakorlat Pintz György cégénél, amely találmányok, szabadalmak ügyvivői feladatait látja el a szabadalmaztatási eljárás során. Nem ritka a védjegyhasználat miatti vita, amikor a bizonyításhoz ugyancsak közjegyző segítségét kérik.

– Innen jött az ötlet, hogy közjegyzővel is tanúsítsuk, nem kell sem hacker, sem ipari kém ahhoz, hogy valakinek a szellemi tulajdona közprédává váljon.

Pintz György a Demokratának elmondta, még programozási ismeretekre sem volt szükség. Egy gyakorlott felhasználónak is könnyen egyértelművé válhat, hogy a hivatkozás (URL) mely részét kell ahhoz módosítania, hogy az így átszerkesztett hivatkozás találatot adjon. Ez alapján az oldal és a mögöttes tartalom könnyen hozzáférhetőnek minősíthető, mondta az egyesület elnöke.

A hivatalnak viszont nem ez a véleménye. Szerintük célzott informatikai támadásról volt szó, a nem publikus szabadalmi titkok pedig nem váltak bárki számára hozzáférhetővé.

– Az európai esetjog részévé vált döntés értelmében nem tekinthető a köz számára vagy bárki által hozzáférhetőnek egy, az interneten tárolt dokumentum, ha azt közhasználatú keresőmotorral, kulcsszó alkalmazásával nem lehet megtalálni, illetve címsorból való keresés esetén a hozzá vezető URL-címet ki kell találni. A hivatalt érő informatikai támadásnál mindkét feltétel teljesült, mivel az alkalmazás által biztosított publicitás-ellenőrzés meggátolta a keresőmotorral való hozzáférést, a jogosulatlan lekérdezéshez használt URL-cím pedig a hivatal honlapján bizonyítottan sohasem volt látható – állítja a hivatal.

Ami tehát az adatokhoz való könnyű hozzáférhetőséget illeti, Pintz György állítása nem fedi le teljes egészében a valóságot: a hivatal honlapján elérhető URL-sorhoz ugyanis további 41 (!) karaktert kellett hozzáírni, amihez komolyabb jártasság és kísérletező kedv kellett.

A 884 dokumentumot ily módon le lehetett tölteni. Arról hosszasan lehet vitatkozni, hogy egy adott hivatkozás kézzel történő átszerkesztése valamilyen logika szerint könnyű vagy nehéz, ám egyvalakinek bizonyítottan sikerült, tehát a rés egyértelműen fennállt.

Ezt a hivatal sem tagadja. Dürr Jánostól, a hivatal szóvivőjétől megtudtuk, hogy sikerült azonosítani a hiba természetét, s a felelősségre vonás négy főt érintett. Dürr János a hivatal nevében azt az eljárást kifogásolja, amelyet nem tud másnak, mint támadásnak tekinteni.

– Ha a hiba észlelésekor a hivatallal évtizedek óta munkakapcsolatban álló Pintz György (aki a hivatal elnöke tanácsadó testületének is tagja volt) akkor nyáron idetelefonál, hogy azt látja, le tud tölteni az oldalunkról nem nyilvános adatokat, biztos, hogy azonnal utánanézünk, kijavítjuk a hibát, és egészen biztosan meghallgattuk volna az egyéb észrevételeit is. Ebben az esetben elismerés és köszönet illette volna. De Pintz György nem hívott fel minket, hanem jogosulatlanul letöltött 884 dokumentumot, hármat közjegyzővel hitelesített, botrányt robbantott ki, majd szeptember közepén, amikor már hetek óta folytak a jogosulatlan letöltések, a hivatalt felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, mint közérdekű bejelentő. Én ezt az eljárást nem tudom jóhiszeműnek tekinteni. Ha ég a szomszédom háza, először neki szólok, nem hetek múlva az építési osztálynak – tette hozzá.

A letöltések számos esetben éjszaka történtek. A három eset dokumentálása közjegyző jelenlétében utólag történt. A Pintz György vezette egyesület egyébként írásban ismerte el a nem nyilvános adatok letöltését a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara kérésére. A letöltés ténye és mennyisége a hivatal szerint nem egyeztethető össze a közérdekű bejelentői fellépéssel. Bendzsel Miklós elnök szerint a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület jogtalan előnyszerzés érdekében lépett föl, nyilvános sajtókampányt kilátásba helyezve, lejárató publikációk sorozatát indította el, ami jelenleg is tart. Azt is elmondta, hogy van bizonyítékuk az üzleti érdekből történt, a hivatalt ért fenyegetésre.

A háromhetes hallgatást Pintz György azzal magyarázza, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot többszöri megkeresés és időpont-egyeztetés után csak 2013. szeptember második hetében sikerült tájékoztatnia arról, hogy a szabadalmi hivatal honlapján keresztül nem nyilvános adatok is elérhetővé váltak. Ezt követően a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökéhez fordult, akinek kérésére írásban nyilatkozott arról, hogy az adatokat nem hozza nyilvánosságra. A hivatal szerint ezt a kötelezettségvállalását megszegte, amikor a HVG február 6-án megjelent cikkében az egyik magyar gyógyszergyár még végleges oltalmat nem kapott készítményét a lényeges információk kitakarásával közreadta.

Pintz György szerint ebből a kitakart dokumentumból mindössze annyi látható, hogy egy szabadalmi bejelentés alatt álló gyógyszerkészítményről van szó. Tény ugyanakkor, hogy a gyógyszergyártó nevét és találmányának tárgyát ily módon mégiscsak megismerhetővé tette.

Közben a botrány idén sem csitult, sőt egyre nagyobbra dagadt. Kirobbantója minden alkalmat megragadott, hogy a hivatal működésével kapcsolatos aggályainak a nyilvánosság előtt hangot adjon. Még Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt. 2014. január 21-én Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszolt. Lázár János úgy fogalmazott, egyetért azzal, hogy az állami rendszerek hatékony, átlátható és a jogszabályok rendelkezéseit betartó működése alapvető állampolgári és nemzetgazdasági érték. Fontosnak tartja, hogy az állam minden jó szándékú állampolgári vagy szakmai jelzést kellő alázattal megvizsgáljon és örömmel tájékoztatja Pintz urat, hogy a levelében érintett kérdésekben a kormányzati szereplők, azaz a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már megtették a szükséges lépéseket. Sor került a rendőrségnél büntetőfeljelentés, továbbá a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságnál bejelentés megtételére, valamint lezajlottak a belső fegyelmi felelősségre vonások.

A válaszlevél 2014. január 21-én kelt. Ám ezzel az ügynek még mindig nem volt vége. Február 6-án Gigantikus baki a magyar szabadalmi hivatalnál címmel a hvg.hu, Semmi sem védte a szabadalmi titkokat címmel a VS.hu, február 7-én Adatszivárgás a szabadalmi hivatalnál címmel a Népszava, február 12-én Célzott Támadás érte a szellemi tulajdon hivatala adatbázisát címmel ismét a hvg.hu, Támadás érte a szabadalmi hivatal adatbázisát címmel a Klubrádió, később az Inforádió és végül néhány napja a nol.hu is foglalkozott a témával.

Az öt hónappal korábbi üggyel! Mi ez, ha nem médiakampány? Azonban úgy tűnik, a baloldali szenzációhajhászokat leszámítva a szakmai körökben egyre fogy a levegő Pintz György körül.

Dr. Török Ferenc, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke úgy véli, Pintz György magatartása kiváltotta a szakma totális felháborodását. Az elnök kifogásolta, hogy a bejelentő Pintz György először a minisztériumhoz fordult és csak azután a hivatalhoz. Szerinte az adathalászat dokumentálásához etikusabb lett volna csak a saját ügyeit letölteni, az öncélú letöltéssel alapvető etikai vétséget követett el.

Megjegyezzük, hogy ez az ügy nem egyedi. Pintz Györgyöt a múlt héten egy korábbi ügyben indított fegyelmi eljárás eredményeképpen első fokon kizárták a szabadalmi kamarából, egy másik ügyben pedig folyamatban van a fegyelmi eljárás.

A hatalmas szélviharban a közfigyelmet épp a legfontosabb kérdés kerüli el: ki fogja megvédeni azt a 884 ügyfelet, akiknek találmánya hónapok óta a Pintz Iroda fiókjában hever?

Hernádi Zsuzsa