A várakozásokat jócskán felülmúlva, egészen kiváló eredménnyel zárt a magyar válogatott az úszók, műugrók, műúszók és nyíltvízi úszók berlini Európa-bajnokságán. Az összmérleg 5 arany, 6 ezüst és 6 bronz.

A vasárnap véget ért kontinensviadalon a műúszók – avagy ahogyan ők előszeretettel nevezik magukat: a szinkronúszók – ugyan kevés vizet zavartak, s annak adták tanúbizonyságát, hogy továbbra is a sportági alsóházhoz tartoznak, a többi vizes műfaj viszont remekelt a németországi megméretésen.

A berlini Eb első hetében a nyíltvízi úszók gyűjtöttek be két ezüstérmet is, elébb a londoni olimpiai bajnok, Risztov Éva jóvoltából, aki a 10 kilométeres ötkarikás távon a grünaui tavon is csupán egyetlen vetélytársát engedte maga elé, s végzett nagyszerű hajrával másodikként. A másik ezüstöt a szintén nagy küzdő, 10 kilométeren ötödik Olasz Anna szerezte élete első 25 kilométeres versenyén, amelynek finisében ádáz csatában, majdhogynem igazi közelharcban kerekedett felül német ellenfelén. És nem sok hiányzott egy további sikerhez is a csapatversenyben, ahol a Risztov, Gyurta Gergely, Rákos Patrik alkotta együttes csak kevéssel csúszott le a dobogóról.

Az Eb második hetében szóhoz jutott mű- és toronyugrók sem maradtak medál nélkül. Egészen pontosan a Kormos Villő, Reisinger Zsófia duó élt azzal a lehetőséggel, hogy – miután sérülések miatt, s visszalépések nyomán leapadt a szinkrontoronyugrás mezőnye – a három páros egyikeként dobogóra álljon. A kiemelkedő oroszok mögött második németektől nem sokkal elmaradva jutottak hozzá a bronzhoz Reisingerék.

A prímet persze az úszók vitték ezen az Európa-bajnokságon is. Az eredendően kerékpáros stadionként működő Velodromban ideiglenesen kiépített 50-es uszoda valóságos magyar diadalmenetnek vált a színterévé, amennyiben a hét nap alatt öt aranyat, négy ezüstöt és öt bronzot úsztak össze a csapat legjobbjai.

Élen járt a medálgyűjtemény bővítésében Hosszú Katinka, aki egymaga hat medált gyűjtött, három arany, egy ezüst és két bronz megoszlásban. Utóbbiban ott van a 4×200-as gyorsváltóval elért harmadik hely jutalma is. A férficsapatból a legkiemelkedőbbet Cseh László nyújtotta, aki pályafutása 12. Eb-elsőségét szerezte meg 50-es medencében a 200 méter vegyes megnyerésével, amellett egy ezüsttel és egy váltóbronzzal is bővítette gyűjteményét. Az ötödik magyar első hely pedig Verrasztó Dávid érdeme, aki 400 m vegyesen bizonyult a legjobbnak, egyszersmind a magyar úszósport 80. Európa-bajnoki aranyát harcolva ki.

„Tizenhét fős csapatunk becsülettel helyt állt a szerzett érmeket és pontokat tekintve egyaránt” – értékelte a németországi úszónapokat Kiss László szövetségi kapitány. A szakvezető az Eb előtt tíz érmet, közte öt aranyat várt.

Kiemelendőnek mondta, hogy ma már messze nem egyszemélyes a válogatott, a medencés részleget nagyszerű versenyzők sora alkotja, s a fővárosi élklubok mellett a vidéki műhelyekből is egyre több kiváló úszó kerül ki. A szakvezető külön kiemelte, hogy Hosszú Katinka az egész Eb-nek is az egyik legeredményesebbje lett, Cseh László alakítását egyenesen fantasztikusnak nevezte, aki tizenkét éve töretlenül szállítja az érmeket a világversenyekről, s a dicséretesen szereplők sorából is kiemelte Kozma Dominikot, aki háromszor is országos csúcsot javított a klasszikus számban, 100 méter gyorson.

Gyárfás Tamás – aki az európai szövetség gazdasági vezetője, s a világszövetség alelnöke – a Magyar Úszó Szövetség elnökeként nem pusztán a németországi Eb-re tért ki, hanem a kínai ifjúsági olimpiára is.

„Berlinben 16 érmet, közte öt aranyat, Nankingban nyolc érmet, közte négy aranyat nyertek úszóink, az összkép így teljes igazán” – mondta. Hozzátette, hogy a sportág helyzete azért is megnyugtató, mert a legnagyobbaktól a legkisebbekig működik a gépezet, beszédes példaként hozva fel, hogy a felnőtt Eb és az ifjúsági olimpia mellett ott van a Magyarország-szerte beindult Jövő Bajnokai tehetséggondozó program. Gyárfás emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hét év alatt Magyarország öt Európa-bajnokságot rendezett, a következő hét esztendőben pedig négy világbajnokságnak ad otthont: szeptember elején Balatonfüreden randevúznak a világ legjobb juniorkorú nyíltvízi úszói, 2017-ben Budapesten lesz a junior úszó-vb, 2021-ben pedig a valamennyi vizes szakágat érintő felnőtt világbajnokság, s utóbbit követi még abban az évben a masters vb.

A füredi korosztályos csúcstalálkozóra kitérve elmondta, hogy a szervezőbizottság még a berlini Eb idején is naponta tartott ülést.

„Erre a világbajnokságra úgy tekintünk, mintha ez lenne a 2017-es és a 2021-es vb” – jelentette ki, utalva arra, hogy kiemelten fontos tesztverseny lesz a szeptemberi esemény, amelyre 28 ország 240 sportolóját nevezték. Egyszersmind nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elvállalta a balatoni világbajnokság fővédnöki tisztét.

(MTI)