Navracsics Tibor: Az EU olyan pályán halad, amelyre már nem ismernek rá az állampolgárai

A fideszes politikus a Nincs mese! című megmondóesten beszélgetett Kelemen Hunorral. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felvezetőjében közölte: a miniszter az Európai Bizottság korábbi oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosaként belülről látta az EB munkáját, mellyel az uniós polgárok 63 százaléka elégedetlen.

Navracsics Tibor a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartott rendezvényen emlékeztetett: ez az EB nem olyan, mint a korábbiak, mivel korábban szó sem volt arról, hogy politikailag jogállamisági kritériumokat határozzon meg. Sőt, az EU alapítóatyái úgy gondolták, a nemzetállami együttműködés teremtheti meg a stabilitást Európában – mutatott rá.

Úgy vélte, az EU válságára az első „viharjelzés” Nagy-Britannia távozása volt, ekkor Brüsszel saját szerepfelfogását illetően is „törést” szenvedett. Addig az EU „tündérmese” volt, úgy tűnt, tartós békét, soha nem látott jólétet, egzisztenciális biztonságot hozott. Azzal, hogy nem figyelt oda a britek kulturális különbségeire, a legmagasabb presztízsű tagja hagyta ott és „az egész tündérmese azonnal összetört” – mondta.

Ez a geopolitikai önmeghatározásban is törést jelentett, megszűnt a híd-szerepe Európa és az angolszász világ között, kontinentális szövetséggé vált és a földrajzi súlypont Németország felé tolódott el – tette hozzá.

Kelemen Hunor felvetésére, miszerint az EU elveszíti versenyképességét a globális versenyben, Navracsics Tibor emlékeztetett az egyik alapító, Robert Schuman szavaira, miszerint az európai közösségnek „kulturális közösséggé kell válnia”.

„Az Európai Unió magára sem figyel oda úgy, mint kulturális közösségre, és ezért nem vagyunk versenyképesek” – jelentette ki Navracsics Tibor. Szerint ez a demográfiai problémából ered, hogy a két világháborúval nemzedékek vesztek el Európában. A kiesett munkaerőt a bevándorlókkal próbálják pótolni, akik hozzák a saját kulturális igazodási pontjukat, mivel az EU nem nyújt ilyen igazodási pontot számukra.

Egy, a kultúrájában meggyengített közösség áll szembe egy nagyon erős kulturális hagyományokkal rendelkező bevándorló közösséggel – vélte a miniszter, aki szerint Európában a keresztény vallás és a vele kapcsolatos hívószavak „szalonképtelenekké válnak”, és miközben minden a kereszténységhez köti, „fennhangon tagadja ezt az örökséget”.

„Az európai társadalmak ma széttartó társadalmak” – húzta alá, ami szintén oka a versenyképesség elvesztésének.

A háború kérdésére reagálva rámutatott: az európai integráció valójában „egy békeprojekt” volt. Mivel alapítóinak életében két világháború söpört végig Európán, olyan politikai megoldást kerestek, amely megtöri ezt az „ördögi kört”, olyan együttműködést, mely elhozza a békét Európának. Az unió 70 évig „nagyszerűen teljesítette küldetését”, ez a legfőbb érv a fennmaradása és a balkáni integráció mellett, mely elejét venné, hogy újabb „tűzfészkek” alakuljanak ki.

„Ma az EU nem a béke, nem az azonnali tűzszünet érdekében cselekszik, hanem háborút vív” – közölte Navracsics Tibor, aki szerint az Unió „geopolitikai kalandba” bocsátkozott és ezzel labilissá teszi az európai helyzetet.

Kelemen Hunor a tervezett romániai közigazgatási reformra is kitért, miszerint a fejlesztési régiók kapnák a jelenlegi megyék jogköreit. A miniszter szerint „ha az nem jár az önkormányzatiság csorbulásával”, az EU nem szólna bele, sőt, „hisztérikusan retteg” a nemzeti, etnikai jogok kérdésének kinyitásától. Szerinte ez is „kulturális probléma”, és míg az EU nem tud szembenézni vele, nincs esély a békés együttélésre.

Rámutatott: ezért fontos, hogy az erdélyi magyar képviselők ott legyenek az Európai Parlamentben. „Nem fogja senki az erdélyi magyarok helyett elmondani az erdélyi magyarok érveit, az csak az erdélyi magyarok tudják elmondani” – fogalmazott. Hozzátette: az Európai Néppárt tagjaként az RMDSZ olyan kapcsolatrendszerrel bír, ami „a legtöbbet ér”.

Kelemen Hunor hozzátette: az RMDSZ-szel „mindenki jól jár”, az erdélyi magyarság általa tud erős lenni az önkormányzatokban és Brüsszelben. Aláhúzta: Romániában a kisebbségi jogok érvényesítése kapcsán csak a veszélyérzet szűnt meg, a veszély nem, példaként a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kolozsvári polgármesterjelöltjét említve, aki megszűntetné az önálló magyar iskolákat a városban.