Áder János a Nemzeti összetartozás napja kapcsán történelmi párhuzamokat vont a mai háborús helyzet és annak lehetséges kimenetelei, valamint az első világháború kirobbanása és az azt lezáró trianoni békediktátum között.

Hirdetés

Mint elmondta, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után lett volna lehetőség diplomáciai úton rendezni a konfliktust, hiszen a monarchia tízpontos ultimátumából Szerbia kilencet elfogadott, egyedül azt nem, hogy a trónörökös meggyilkolásával kapcsolatos nyomozásban a monarchia bűnügyi szervei részt vegyenek. Az ultimátumot átadó belgrádi nagykövet azonban nem tett újabb diplomáciai erőfeszítéseket, hanem rögzítette a tényt, ami hadüzenethez, mozgósításokhoz, majd világháborúhoz vezetett sok millió ember halálával és a végén hatalmas magyar veszteségekkel.

A volt köztársasági elnök rámutatott: 1914-ben Bécs lokális háborút szeretett volna, arra számított, hogy Németország monarchia melletti kiállása távol tartja a konfliktustól Oroszországot, Anglia semleges marad, ami távol tartja majd Franciaországot. Mindenki tévedett, mert önmérsékletet várt mindegyik fél a másiktól, de nem beszéltek róla egymással, ami világháborúhoz vezetett – fűzte hozzá.

Áder János szerint most is ez a helyzet: az orosz-ukrán háború regionálisból könnyen világháborúvá terebélyesedhet, a politikusi cselekedetek kísérteties hasonlóságot mutatnak az első világháború kirobbanásával, ugyanakkor a veszély sokkal nagyobb, hiszen Oroszország atomarzenállal rendelkezik. Úgy vélte, amennyiben a NATO beszáll a háborúba és az oroszok az észak-atlanti szövetség katonai és technikai fölénye miatt vesztésre állnak majd, bevethetik atomfegyvereiket.

Korábban írtuk

A politikus utalt a Frankfurter Allgemeine Zeitung által megszellőztetett titkos dokumentumra, amely szerint 2028-ig Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba, attól függetlenül, hogy hadban áll-e vagy sem, ami a szövetség alapszerződésébe ütközik, ugyanakkor könnyen módosítható. Amennyiben Ukrajna hadban lévő országként lesz NATO-tag, akkor az 5-ös cikkely élesítésével a többi tagországnak kell majd megvédenie – tette hozzá.

Áder János kiemelte, hogy kiterjedő háború esetén Oroszország nem fogja nézni, Magyarország a béke pártján volt-e, hiszen hadviselő féllé válik. Leszögezte: a magyarok nem szeretnék, hogy a fiaik a frontra menjenek, ezért kell újra és újra elmondani, hogy véget kell vetni a jelenlegi konfliktusnak.

A volt köztársasági elnök megjegyezte: ma hiányzik a diplomáciai háttérmunka, mintha senki nem dolgozna azon, hogy azonnali tűzszünet és béketárgyalások kezdődjenek. Egyértelmű, hogy az oroszok az agresszorok, azonban az ukránok helyzete kezd reménytelenné válni, ezért tárgyalni kellene, hogy ne haljanak meg újabb tízezrek. Példaként említette az 1974-es ciprusi háborút, ahol két NATO-tagország konfliktusa robbant ki, és Törökország 37 százalékot megszerzett az országból, ám a helyzet nem eszkalálódott, 50 éve demarkációs vonal húzódik a görög és török területek között, viszont nem szólnak a fegyverek, nem halnak meg emberek.

Áder János szerint a jelenlegi helyzet elég riasztó, főleg, hogy a harmadik generáció él békében, amire Szent István óta nem volt példa hazánkban. Úgy vélte, ma minden politikusnak azon kell dolgoznia, hogy ez ne változzon meg.