Kövér László: Európa döntő része nem akar semmilyen háborút

A házelnök szerint 2024-ben a nemzeti összetartozás napja még inkább az összetartozásról szól, mivel a háború árnyékában még inkább szükséges, hogy „egymás mellé álljunk, egymást bátorítsuk, illetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen fontos az, hogy a nemzet megpróbáljon együtt cselekedni”.

A hétfőn felvett beszélgetésben reményét fejezte ki, hogy a vasárnapi választáson a határon túli magyarok is tudnak képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe. Hozzátette: szeretné, ha az erdélyi magyarok „legalább kettővel erősítenék Brüsszelben is a béketábort”.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban Kövér László annak a véleményének adott hangot, hogy ma az európai politikai elit – amely háborús pszichózisba próbálja belehergelni a társadalmakat – nem hisz igazán abban, amit mond, illetve amit csinál.

Úgy fogalmazott: „Szerintem ők velejéig cinikus gazemberek.” Ma Európa döntő része, a közvélemény több mint hatvan százaléka békepárti – folytatta –, nem akar semmilyen háborút, irtózik a gondolattól, hogy az orosz-ukrán háború valóságos európai háborúvá dagad.

Kövér László szerint ha mégis ezt az politikát erőltetik az európai központokban, a nemzetállamok egy részében, a brüsszeli intézményekben, akkor ennek egyetlen magyarázata lehet: „ezek az emberek önző karrieristák, akiket senki sem érdekel, csak az, hogy a következő négy-öt évben éppen milyen pozícióban lehetnek”.

Hozzátette, ez nem a választóiktól függ, hanem annak a háttérhatalomnak a döntéseitől, amely „már eleve némelyiket azokba a pozíciókba helyezte, ahova ma Brüsszelben, Párizsban vagy Berlinben vannak”.

Megerősítette, hogy Magyarország ki akar maradni a háborúból, és azok mennek szembe a NATO és az EU alapelveivel, akik „mindenáron bele akarnak bennünket kényszeríteni ebbe a konfliktusba”.

Az orosz–ukrán háborúval összefüggésben azt mondta, „a tengerentúlon kell az érdekelteket keresni”.

Kifejtette, míg az elmúlt két-két és fél évben az Egyesült Államok különböző gazdasági ágazatai – a hadiipar, az energetika vagy a pénzügyi ágazat – „rettenetesen jól” kerestek a háborún, Európa tovább veszített a versenyképességéből, nemcsak óriási összegeket költ egy háborúra, amelyhez semmi köze, hanem a gazdasága lejtőre került.

Kérdezték a 2016-os, a sorkötelezettség visszaállításáról szóló nyilatkozatáról. Kövér László azt mondta, akkor a szkepszisét fejezte ki a kérdéssel kapcsolatban, és nem is gondolt arra, hogy most európai uniós döntést próbálnak előkészíteni a sorkötelezettség visszavezetéséről.

Kijelentette, szóba sem kerül – mint ahogy akkor sem merülhetett fel senki fejében – , hogy a magyar kormány támogatna olyan döntést, amely szerint „Brüsszelből hívják be a mi fiainkat katonának”, majd Brüsszelből döntsék el – akár a NATO, akár az Európai Unió központjából – hogy a világ mely pontján, milyen érdekeknek megfelelően kell bevetni őket.

Szólt arról is, hogy a szombati Békemenet csattanós válasz volt azokra az ellenzéki nyilatkozatokra, miszerint a Fidesz választói bázisa szétesett. Úgy látja, a Békemenet azt üzente, hogy a magyar emberek nemcsak a közvélemény-kutatások alapján állnak ki a kormány békepárti politikája mellett, hanem az utcán is hajlandóak ezt demonstrálni, és ezért a támogatásért bármelyik európai kormány vezetője szívesen cserélne Orbán Viktorral.

Arra a kérdésre, sikerül-e áttörést elérniük az Európai Parlamentben a konzervatív erőknek, Kövér László azt mondta, arra számít, hogy a szuverenista és békepárti jobboldal jelentős pozícióerősödést érhet el, míg a középen és a baloldalon lévő föderalista „vagy inkább birodalompárti és háborúpárti erők” pedig veszítenek a támogatottságukból.

Arra lát esélyt – mondta – , hogy lassan, de átfordul Európa egy normális, nyugodt irányba, újra elkezd építkezni, újra a saját problémáira kezd koncentrálni, újra a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni. Hozzátette, a saját érdek nem a német vagy a francia érdekeket jelenti, amelyeket rá kell kényszeríteni a többi tagállamra is, hanem egy tisztességes, egymást is tisztelő párbeszéd eredményeképpen kialakult kompromisszumot.

A nemzetegyesítésre vonatkozó kérdésre azt mondta, „sosem álltunk ilyen jól”. Elmondta, a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás emelheti ki annak a munkának a jelentőségét és nagyságrendjét, amelyet a magyarországi magyarok és a határon túl rekedt magyar közösségek magyarjai elvégeztek, hogy újra egy nemzetként tekinthessenek egymásra.