A szlovén nemzetgyűlés kedden egyetlen napirendi pontként, rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány azon döntését, hogy Szlovénia független és szuverén államként ismerje el Palesztinát az 1967-es határokon belül, illetve azokon a határokon belül, amelyekről az érintett felek egy jövőbeli béketárgyaláson megállapodnak.

Hirdetés

A Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette, jobboldali ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) még hétfőn népszavazási indítványát nyújtott be, amely harminc nappal késleltette volna a szavazást.

A baloldali kormányzó koalíció azonban úgy döntött, hogy újraértelmezi a nemzetgyűlés eljárási szabályzatának arra vonatkozó cikkelyét, amely szerint a népszavazási indítvány által megcélzott jogszabályokat nem lehet harminc napnál hamarabb szavazásra bocsátani.

Még a délután folyamán összehívták a parlament külpolitikai bizottságának ülést, amelyen elutasították az SDS indítványát.

A parlamenti szavazás előtt Urska Klakocar Zupancic házelnök azzal vádolta az SDS-t, hogy visszaél a népszavazás intézményével. „Az ilyen visszaéléseket mostantól nem fogom megengedni az én felügyeletem alatt” – mondta. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a döntés megtámadható lesz az alkotmánybíróságon.

Korábban írtuk

Jansa parlamenti felszólalásában azzal indokolta a népszavazási indítvány benyújtását, hogy időt akarnak nyerni a kormánynak, hogy lehűljenek a kedélyek, és némi előrelépés történjen a béketörekvésekben, és Szlovénia csatlakozhasson azokhoz az országokhoz, amelyek a legmegfelelőbb pillanatban fognak lépni.

Úgy vélte: van rá esély, hogy a következő harminc napban béketerv szülessen Izrael és a palesztinok között, és megszűnjön a konfliktus. Amennyiben ebben a folyamatban előrelépés történik, a párt hajlandó támogatni Palesztina függetlenségét – húzta alá.

Aleksander Rebersek az ellenzéki Új Szlovénia (NSi) képviselője szerint a kormánykoalíció visszaélt a parlamenti eljárással, amelyben pártja nem kíván részt venni. Jansa sajtótájékoztatóján azt mondta: a baloldali kormány olyan jogsértéseket követett el a jogállamisággal szemben, „amelyekhez foghatót sem Szlovéniában, sem más uniós országban nem találni”.

„A szlovén parlamentarizmus 30 éves történetében tanúi lehettünk már különböző eljárási manipulációknak és machinációknak, de még soha nem fordult elő, hogy a törvényhozás elnöke ezt beismerte, sőt előre bejelentette volna” – mondta.

A ljubljanai kormány május 9-én kezdeményezte a palesztin állam elismerését, és múlt csütörtökön el is fogadta az erről szóló határozatot, majd végső jóváhagyásra a parlament elé terjesztette.

A lépésre azt követően került sor, hogy Spanyolország, Írország, Málta és Szlovénia miniszterelnöke március végén nyilatkozatot írt alá, melyben leszögezte: kész elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent, és a körülmények is megfelelőek”. Spanyolország és Írország azóta ezt már megtette. Szlovénia pedig kedden a világ 147. országaként ismerte el a független palesztin államot.