Legkevesebb ötmilliárd ember halna meg az atomháborúban
Az orosz–ukrán háború harmadik évébe lépve Emmanuel Macron francia elnök háborús uszítása és Vlagyimir Putyin orosz elnök többszöri figyelmeztetése után ismét napirendre került a NATO és Oroszország közötti totális nukleáris háború rémképe. Az orosz elnök többször meghúzta a vörös vonalat, és úgy fogalmazott, hogy ha veszélyben van országa szuverenitása, vagy a Nyugat még jobban beleavatkozik az ukrajnai háborúba, akkor habozás nélkül kész bevetni a nukleáris fegyvereit. Macron elnök többször hangsúlyozta, hogy NATO-csapatokat kellene Ukrajnába küldeni, továbbá úgy fogalmazott, hogy számára nincsenek vörös vonalak. A háborús pszichózisban szenvedő francia államfő még azt a lépést is felvázolta, miszerint bevetné a nukleáris fegyvereit Oroszország ellen.A nukleáris háború előtti utolsó órában vagyunk, bármikor kitörhet a biblikus végítélet napja. A hidegháború során az irodalomban, a sorozatokban és a hollywoodi filmekben megjelenő nukleáris holokauszt képe ismét napirendre került, hiszen az ukrajnai proxyháborún keresztül totálisan egymásnak feszült az Egyesült Államok által vezetett NATO és az Oroszország által vezetett hatalmi tömb. A NATO közel 3,5 millió főt számláló hadserege és Oroszország 1,2 milliós hadserege bármely pillanatban összecsaphat akkor, hogy ha deeszkalációs törekvések helyett a NATO követi a háborús uszító Emmanuel Macron francia elnök azon tervét, hogy bevessék a NATO-csapatokat Ukrajna területén. Az Oroszország ellen bevezetett történelmi léptékű szankciók nem érték el a kívánt hatást, vagyis az orosz háborús gépezet kivéreztetését. Azonban egy totális háború leforgása a két tömb között nem a több tíz millió besorozásra váró katonán fog múlni egy hagyományos konvencionális háború keretén belül.
Óriási arzenál
A Federation of American Scientists (FAS) és az Natural Resources Defense Council (NRDC) felmérése szerint a világ nukleáris készletét 14 országban 111 telephelyen tárolják. Oroszországnak becslések szerint 48 állandó nukleáris fegyvertároló telephelye van, amelyeknek több mint fele a műveleti erők bázisain található. Az orosz telephelyek közül sok egymáshoz és nagy lakott területekhez közel van. Az Egyesült Államok 13 államban és öt európai országban 21 helyszínen tárolja nukleáris fegyvereit. Ezek mind célpontok egy nukleáris háború esetén, amelyekre minden valószínűséggel sorozatos csapásokat mérnek majd a harcoló felek a további válaszcsapások elkerülése érdekében.
Egy teljes körű nukleáris háború Oroszország és az Egyesült Államok által vezetett NATO között egy nukleáris holokausztot okozna. Ha az egyik fél nukleáris rakétákat indít, a másik fél észleli azokat és visszalő, mielőtt becsapódnának. Mindössze egy szűk körön múlik az emberiség sorsa. Tételezzük fel, hogy az oroszok áttörik az ukrán frontot és mélyen benyomulnak Ukrajnába. Ekkor az Egyesült Államok megelőző csapást indít Oroszország ellen az Európában állomásoztatott nukleáris ballisztikus rakétáival, amelyek mindössze negyedóra alatt elérik Oroszországot. Válaszul az oroszok az északi sarkkörön keresztül ballisztikus rakétákat indítanak az Egyesült Államok magterületére, amelyek húsz percen belül becsapódnak a kijelölt helyszínekre.
Baljós forgatókönyv
A szimulációk szerint a legelső csapások nagy magasságban végrehajtott EMP-támadások, amelyek méterenként több tízezer voltos elektromágneses impulzus létrehozásával megsütik az elektronikát és az elektromos hálózatokat. A soron következő csapások a parancsnoki és irányítási rendszereket, katonai támaszpontokat, valamint a nukleáris indítóberendezéseket célozzák meg. Ezután a többi kilőtt interkontinentális ballisztikus rakéta a nagyvárosokat célba veszi, egyrészt azért, mert katonai létesítmények vannak ott, másrészt azért, hogy meggátolják az ellenség háború utáni helyreállítását. Minden egyes becsapódás tűzgömböt hoz létre, amely körülbelül olyan forró, mint a Nap magja, amit radioaktív gombafelhő követ.
Ezek az intenzív robbanások elpárologtatják a közelben lévő embereket, távolabb pedig tüzet és vakságot okoznak. A tűzgömb kiterjedése azután egy robbanáshullámot okoz, amely megsemmisíti és megrongálja a közelben lévő épületeket. Mivel az Egyesült Államok több szövetségesének is van nukleáris fegyvere, ezért Oroszország célba veszi ezeket az országokat is. A két ország kölcsönösen lebombázza a stratégiai létesítményeket, a nagy gazdasági központokat, a népes városokat, katonai bázisokat és a különböző nukleáris bázisokat is. A nukleáris háború első pár órájában több száz millió ember veszti életét. Tűzviharok borítanak el sok várost, ahol a viharos szél felerősíti a lángokat, meggyújtva mindent, ami éghet, megolvasztva az üveget és néhány fémet, és az aszfaltot gyúlékony forró folyadékká változtatva.
A keletkező füst felszáll a sztratoszférába, messze az esőfelhők fölé, amelyek normális körülmények között kimoshatnák a füstöt. Ez a fekete füst a napfény hatására felmelegszik, és akár egy évtizedig is száll, mint egy hőlégballon a magasban. A sugáráramlatok olyan gyorsak, hogy csak néhány napba telik, amíg a füst elterjed az északi félteke nagy részén, a Földön pedig még nyáron is fagyos hideg lesz. A tudományos tanulmányok becslése szerint több mint ötmilliárd ember halhat éhen; az Egyesült Államokban, Európában, Oroszországban és Kínában élők 99 százaléka meghalna.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el a Magyar Nemzet honlapján.
