Rjabkov a Nyizsnyij Novgorodban megrendezett BRICS-miniszteri találkozó alkalmával újságíróknak nyilatkozva elismerte, hogy a nemzetközi helyzet egyre „bonyolultabbá” válik, és nem zárható ki, hogy országa nukleáris álláspontjának megváltoztatására kerüljön sor.

Hirdetés

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei elfogadhatatlan és eszkalációs akcióinak köszönhetően növekvő kihívások kétségtelenül arra késztetnek, hogy teljes körűen megkérdezzük, hogyan lehet a nukleáris elrettentés alapdokumentumait jobban összhangba hozni a jelenlegi igényekkel” – mondta Rjabkov.

A diplomata nem volt hajlandó részletezni a lehetséges módosítások pontos jellegét, kifejtve, hogy Moszkvának nincs „olyan gyakorlata, hogy előre felfedje, milyen változtatásokat lehet végrehajtani”, mielőtt tényleges döntéseket hoznának.

A megjegyzések nem sokkal azután hangzottak el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök újra megismételte Moszkva álláspontját a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban. A Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) múlt heti kérdez-felelek panelbeszélgetésén az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország soha nem volt az első, aki agresszív nukleáris retorikához folyamodott.

Korábban írtuk

Az ország jelenlegi nukleáris doktrínája csak „kivételes esetekben” teszi lehetővé az atomfegyverek alkalmazását, és a jelenlegi helyzet valójában nem minősül annak – magyarázta Putyin. Az elnök reményét fejezte ki, hogy nem tör ki totális atomháború, hozzátéve, hogy egy ilyen konfliktus „végtelen számú áldozattal” járna mindenki számára.

Az elnök az európai NATO-országokat is óva intette az egyre harciasabb retorikától és fellépéstől, arra utalva, hogy egy globális nukleáris konfliktus esetén minden bizonnyal ők szenvednék el a legtöbbet, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok valójában nem fog segíteni nekik.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.