2015 óta szüntelen támadás alatt áll a magyar határrendszer
Az Európai Bíróság Magyarországgal szembeni, az EU történetében példátlan ítélete azt jelenti, hogy be kell engedni a migránsokat a határon, akik itt beadhatják a kérelmeiket és itt is maradnak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön a Hír TV Napi aktuális című műsorában.Bakondi György hozzátette, számítottak a ítéletre, hiszen 2015 óta szüntelen támadás alatt áll a magyar határrendszer, de meglepő volt, hogy a bíróság nem az Európai Bizottság által javasolt büntetést szabta ki, hanem kétszázmillió euró átalány- és további, napi egymillió eurós büntetést.
A főtanácsadó szerint az ítélettel azt akarják elérni, hogy „engedjük be a határon azokat, akik menekült státuszt kérnek, és magyar területen bíráljuk el a kérelmet”. Hozzátette, 2015 óta ismert, hogy ilyenkor mi történik: a menekültek táborokba kerülnek, majd megszöknek onnan. A határbiztonságban Magyarország olyan rendszert alkalmaz, amely megakadályozza, hogy valaki jogellenesen átjutva a határon, letéve „a géppisztolyt, amivel a túloldalról lövöldözött”, menekült státuszt kérjen – fogalmazott.
Beszélt arról, hogy nemcsak Magyarországon, hanem máshol is jogi kérdés az, hogy milyen viszonyban van az EU jogalkotása és az alaptörvény. Hangsúlyozta, a jogbiztonságot és a biztonság iránti lakossági igényt össze kell hangolni, és nem lehet megakadályozni azt, hogy megvédjük a schengeni határt. Miközben a magyar rendőrök küzdenek a tömeges bevándorlással, „megtámadják őket Brüsszelből” – fűzte hozzá.
Kiemelte, olyan fontos magyar nemzeti érdekek fűződnek a belső biztonság fenntartásához, annyira világosak a schengeni térség előírásai, hogy a bírság ezekkel ellentétes helyzetet szül.
Ha egy államnak az állampolgárok védelme érdekében nincs kompetenciája a terrorcselekmények, késes támadások megelőzésére, az olyan változást igényelne a politikában, amelyre, amíg nemzeti kormány van Magyarországon, nem fog sor kerülni – mondta.
Kitért arra is, hogy az EU nem viseli a határkerítés létrehozásának és fenntartásának költségeit, amely sok tízmilliárd forintba kerül. A kommunikációs rendszerre, az állomány képzésére lehet uniós forrásra pályázni, de ez az összköltségek egy százalékát sem éri el.
Mint mondta, ugyanakkor a lengyel, litván görög határkerítés támogatásban részesült, és azt mondták rájuk, hogy azok a biztonság és a demokrácia oltalmazói. „A magyar kerítés nem ilyen szerintük, de ebben tévednek. A Magyarországot érintő politikai megkülönböztetés kivételezett, ellenséges környezetet keletkeztetett, ennek egyik példája az Európai Bíróság ítélete” – húzta alá.
Bakondi György hozzátette, reménykednek abban, hogy változik az EU migránspolitikája. Azt mondta: az ítéletet az EP-választás után hozták nyilvánosságra, hiszen ha ez a kampányban történik, az még több szavazatot hozott volna a Fidesz számára, és ezt mindenképpen szerették volna elkerülni.