A sólyom népe címmel új albumot, immár 32. lemezét készítette el az Edda Művek. Magyarország egyik legnépszerűbb rockzenekara április 11-én a Papp László Budapest Sportarénában nagyszabású koncerttel ünnepli 40. születésnapját. A különleges évforduló kapcsán az együttes énekesével, Pataky Attilával idéztük föl a banda életének legemlékezetesebb pillanatait.


A történet 1973-ban, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen kezdődött, a hallgatókból verbuválódott Griff zenekar megszületésével. A tagoknak nem volt hosszú távú tervük az együttes jövőjét illetően, csupán kedvtelésből, hobbiból zenéltek. Egyetemi bulikban, helyi bárokban léptek föl, koncertjeik során híres külföldi zenekarok átdolgozott dalait játszották. Röviddel a banda megszületése után névváltoztatásra került sor, ekkortól hívták a zenekart EDDA-nak. A következő évben énekescsere is történt, így került a csapatba Pataky Attila, aki a többiekkel ellentétben már akkor is hivatásának tekintette a zenélést. A különleges hangú, karizmatikus fiatalember a szívén viselte az együttes sorsát, ezért arra biztatta társait, fogjanak össze és tegyenek vizsgát az Országos Rendező Irodánál, ami a Kádár-rendszer alatt élet-halál ura volt a könnyűzenei életben. A rendszerváltásig e szervezet döntésétől függött egy-egy zenei formáció jövője, megmaradása. Szerencsére az EDDA sikerrel vette az akadályt, átment az ORI szűrőjén.

– Vidéki zenekarként nehezebb volt országos népszerűségre szert tennünk, ám éppen emiatt, a fővárosi zenekarokkal szemben, eleinte kevésbé kerültünk a politikai vezetés fókuszába. Miskolcról indultunk, majd az egész megye meghódítása után lehetőségünk nyílt budapesti fellépésekre is. A növekvő siker- és szabadságvágytól fűtött, szókimondó dalszövegeink hatására elkerülhetetlenné vált, hogy a pártállami daráló közelébe kerüljünk. Ahol tudtak, elgáncsoltak minket – emlékszik vissza a rendszerváltás előtti időszakra Pataky Attila.

Szerencsére a zenekar rajongótábora és a koncertek száma a politikai nyomás közepette egyre csak nőtt. A felgyorsult tempó azonban választás elé állította a bandatagokat, akik közül a legtöbben a szakmájukban szerettek volna elhelyezkedni. Az 1974-es felállás sorsa ezzel megpecsételődött. Mások mellett az alapító Halász János is kivált az együttesből, amelynek vezetését Pataky Attilára bízta. 1977-ben az ő felkérésére lépett be a csapatba a zenekar történetének egyik meghatározó alakja, Slamovits István gitáros és dalszerző. Slamó ötletei meghatározták az EDDA zenéjének stílusát, ami Pataky Attila előadásmódjával és szövegeivel lett teljes. Ketten, közösen újították meg az együttest: megyei, városi bandákból toboroztak zenészeket csapatukba, amit EDDA Művekre kereszteltek, és amivel ezután a kemény rock irányába fordultak.

Óriási kiugrási lehetőség volt az együttes számára, hogy 1978-ban a Piramis előzenekaraként állhattak színpadra Budapesten. Ezután rohamosan megugrott a fővárosi fellépések száma, a Budai Ifjúsági Park, ami a mai Várkert bazár területén létesült a 60-as évek elején, évtizedeken keresztül, rendszeresen adott otthont az EDDA koncertjeinek. 1980-ban mérföldkőhöz ért a már saját számokkal rendelkező csapat, a politikai vezetés által támogatott Magyar Hanglemezgyártó Vállalat vezetője, Erdős Péter lemezszerződést ajánlott az EDDA-nak. Az első albumon szereplő dalok szövegei az akkori fiatalság problémáit járták körül: vágyakról, félelmekről, útkeresésről szóltak. A kiadvány hamar sikert aratott, 250 ezer példányban kelt el, számai közül szinte mindegyik sláger lett, ráadásul megjelenésével a nemzetközi siker kapuja is megnyílt az EDDA tagjai előtt, a csapat a Szovjetunióba indult turnézni.

Az együttes története során számos tagcserére került sor, a 80-as években vált a banda tagjává Gömöry Zsolt, aki jelenleg is a zenekar billentyűse. Az úgynevezett „bakancsos EDDA” korszaka zeneileg rendkívül termékeny volt, olyan slágerek születtek ebben az időben, mint a Minden sarkon álltam már, a Kölyköd voltam, az Érzés, az Álmodtam egy világot vagy A hűtlen. Ennek az időszaknak a Pataky Attila és Slamovics István közötti nézeteltérések vetettek véget. Míg előbbi a jól bevált zenei stílushoz ragaszkodott, utóbbi stílusváltást szorgalmazott. A két erős akaratú zenész kapcsolata olyannyira elmérgesedett, hogy az EDDA Művek 1983 decemberében egy búcsúkoncertet követően feloszlott.

1984 az újjászületés éve volt: Pataky Attila úgy döntött, felébreszti álmából a zenekart. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, ekkortól számítható a Pataky–Gömöry páros zeneszerzői korszaka, és ekkor szilárdult meg az EDDA Művek zenéjének ma is jellemző rockos, ám dallamos hangzásvilága. Megszülettek újabb klasszikusok, úgy, mint a Kör, a Gyere őrült! vagy az Éjjel érkezem című nóták.

A 80-as évek vége felé kapcsolódott be a zenekar életébe Alapi István gitáros, majd a 90-es évek elején Kicska László basszusgitáros, őket pedig Hetényi Zoltán dobos követte 1996-ban. Ma is mindhárman tagjai az EDDA-nak, ez a felállás csaknem húsz éve változatlan.

A 90-es éveket különlegessé tette az évről évre megrendezett Eddások Országos Találkozója, ahol a rajongók a zenészekkel közelebbi kapcsolatba kerülhettek. Az egyik ilyen agárdi táborhoz kapcsolódik a zenekar életének talán legnagyobb tragédiája is, aminek során máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták az együttes sokak által őstehetségnek tartott fiatal gitárosát, Kun Pétert. Az ő emlékére íródott a Lelkünkből szól című szám, amit a hagyományos agárdi koncerten évről évre térdre borulva énekel el a közönség.

Közel háromszázötven dal, több mint ötmillió eladott album, harminckét arany-, négy platina- és két gyémántlemez, ezernyi koncert és szakmai díjak, elismerések tucatjai – így lehetne összefoglalni számokban az EDDA Művek történetét.

– Szenvedéllyel teli negyven évet tudhatunk a hátunk mögött. Azt gondolom, hogy a zene az érzelmek kifejezésének, közvetítésének legjobb eszköze. Mi a tehetségünket kihasználva éltünk ezzel a lehetőséggel: a dalainkban a mindennapjaink hangulatát és gondolatait közvetítettük, és közvetítjük ma is. Az EDDA múltja olyan, mint egy átlagos magyar ember élete. Voltak benne örömmel és bánattal teli pillanatok, de mindig arra törekedtünk, hogy a zenénkkel szeretetet és boldogságot árasszunk a rajongók felé – mondja Pataky Attila.

Április 11-i nagykoncertjükre csaknem 13 ezer embert várnak az Arénába, amelynek színpadáról visszaköszön majd az EDDA elmúlt negyven éve, de felcsendül néhány dal A sólyom népe című albumról is.

– Az új lemez tartalma jól tükrözi, honnan jöttünk, miért vagyunk itt és merre tartunk. A dalok karcosra sikerültek, sokan azt mondják, visszatértünk az ős-EDDA stílusához. Én is így látom, igaz, az akkori ösztönösség helyett ma már a tudatosság jellemzi munkásságunkat. Zenénkben a régi sajátosságok mellett a több évtized alatt megszerzett tudás is megmutatkozik.

A zenekar tagjai legutóbbi lemezbemutató sajtótájékoztatójukon úgy fogalmaztak, az EDDA történetének egyik legjobban sikerült lemezét készítették el. A jubileumi koncerttel kapcsolatban elmondták, a világszínvonalú technika és a show mellett egy Európában még senki által nem használt látványelemmel is készülnek.

Szencz Dóra