Különleges eseménynek lehetett résztvevője, aki március 21-én ellátogatott a Magyar Nemzeti Levéltár Lovagtermébe, a Bécsi kapu téren álló impozáns épületbe. Az AMAMA Művészeti Alapítvány tartotta ott „Kettőskereszt” című tanulmánykötetének bemutatóját.A tanulmánykötet kezdeményezői, Benedek Attila és Szelei István 2013-ban határon innen és túl több mint 180 felkérést címeztek szellemi embereknek, hogy fejtsék ki, mit gondolnak a magyarság egyik legfontosabb történelmi és szakrális jelképének, a kettőskeresztnek a jelentéséről.
A szerzők több irányból közelítették meg a kérdést, végül húsz szerző tanulmányát szerkesztették kötetbe, és a vélemények különböző irányú megközelítése olyan egységes szemléletet hozott létre, amelynek ismerete elengedhetetlen a magyarság ősi származása iránt érdeklődő ember számára.
A kettőskereszt eredetéről közös tanulmány született; a kereszt kivégzőeszközből indult ki, amit a rómaiak használtak. Nagy Konstantin idején változott a helyzet; a kereszt a keresztényi türelem, a vigasz és a remény általános jelképe lett. Pilátus az evangélium tanúsága szerint héberül, görögül és latinul írt táblát helyeztetett Jézus keresztjére. Utóbbit a patibulumra, a fej fölötti részre szögezték. Így a feliratos kereszt­léc párhuzamos a keresztgerendával, ami a keresztnek kettőskereszt formát ad.
A kettőskereszt hazánkban először III. Béla király pénzein fordul elő, hiszen Béla herceg Manuel bizánci császár udvarában nevelkedett, ahol a kettőskereszt már nem az egyházi, hanem a keresztény császári hatalom jelképe volt. A nesztoriánusoknak is volt kettőskeresztjük. A szír Bibliában Dzsingisz kán unokája, Hulagu kán és asszonya, a nesztoriánus keresztény Dokuz katun pontosan olyan jogarszerű kettőskeresztet tart a kezében, mint Nagy Konstantin és anyja, Heléna, fejti ki Marton Veronika.
A rovásírások történelem előtti idejéből ismert a kettőskereszt jel azokon a területeken, ahol a magyarság él, de jelképként is szerepel, például Szent István egyik obulusán, ahol az éremfeliratot választja el. Több kutató szerint ezeket az érmeket Géza fejedelem verette, megelőzve István keresztény államát. A kettőskeresztet apostoli kereszt­nek is nevezik. Az Árpád-ház uralkodói apostoli királyok voltak, beavatásuk a Szent Koronával történt. Ilyen koronájuk csak a magyaroknak volt, a többi nemzet királyának hatalmi jelképe egyben viseleti korona is volt.
A magyarság már az ősi időkben ismerte a Világegyetem Egyhármasságának eszméjét, fejtette ki Grandpierre Attila, csillagász, zenész, kutató. Jankovics Marcell a magyar címerben megjelenő kettőskereszt és hármashalom jelentését elemezte. Rostás László Ybl-díjas miskolci főépítész az apostoli kereszttel jelölt apostoli út mibenlétét magyarázta. Számos értékes, az ősműveltségből eddig hiányzó értelmezés szerepel a kötetben. A kettőskereszt mindenütt megjelenik, címerekben, zászlókon, freskókon, ruhákon, kézimunkákon, csak jó szem kell a fölismerésükhöz.
Hankó Ildikó