Családbarát vallásturisztikai központ lett a palócföldi Mária-kegyhely
Pihenni Isten tenyerén
Átadták hazánk egyik legnagyobb múltú búcsújáró helyének fejlesztéseit: az idén június végével lezáródó négyéves időszaknak köszönhetően a Nógrád vármegyei Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhelye családbarát vallásturisztikai célponttá vált. A szakrális helyet évi 300 ezer zarándok keresi fel.
Vannak helyek, ahol ég és föld összeér, mintha valami távoli, titokzatos erő hasítaná fel a tér és az idő sűrű szövetét, hogy a halandó előtt ha csak egy pillanatra is, de felvillanjon az örökkévalóság. Mátraverebély-Szentkút ilyen különleges hely: a ferences barátok évszázadokon át újra és újra felhangzó imája, az itt fakadó forrásvíz, a környéket övező legendák, de legfőképp a Mindenható érezhető közelsége mind része annak a misztériumnak, ami Szentkút erejét adja. Aki nyitott szívvel látogat ide, biztosan más emberként tér majd haza.
Legendák nyomában
Mátraverebély-Szentkút a Mátra és a Cserhát között fekszik. Mielőtt a főútról letérve a völgy felé vennénk az irányt, érdemes egy pillantást vetni a tájra: az út menti dombok tágas, zöld teraszáról pompás kilátás nyílik a Mátra komoran magasodó hegyeire. Ottjártunkkor a természet épp szebbik arcát mutatja, ám egy nappal korábban hatalmas vihar csapott le a vidékre; derékba tört fák, az út mentén heverő jókora ágak és összeborzolt aljnövényzet jelzik a pusztítás mértékét. Igaz, a zarándokközpont épületeiben és a kegyhely szívében álló barokk templomban nem esett kár, Orosz Lóránt OFM, a kegyhely igazgatója azonban azt meséli, akadt munkájuk jócskán, hogy eltakarítsák a vihar nyomait. A völgyben álló kegyhely ahogyan most, úgy az elmúlt évszázadokban is védett terepnek bizonyult: mindvégig ellenállt a természet vagy éppen a társadalmi egyenlőség illúzióját hirdető hamis igék pusztításának.
A hagyomány szerint még Szent László király is ide menekült az ellenségei elől 1091-ben. Mikor az erdőben egy szakadék fölé ért a lovával, ugratott egyet, a ló patkója nyomában pedig forrás fakadt. Ilyen előzmények után nem csoda, ha a XIII. századtól Mátraverebély lassan zarándokhellyé lett, a XV. századtól a faluban épülő gótikus templom pedig a legnagyobb búcsúhelyeknek kijáró kiváltságokat élvezte. A zarándokközpont temploma azonban jóval későbbi, és egy XVII. századi csodának állít emléket: a hagyomány szerint a Szűzanya egy néma pásztorfiúnak jelent meg egy tölgyfa lombkoronájában, és arra szólította fel, ásson a fa gyökerénél, majd igyon az ott talált forrásvízből. A fiú szót fogadott, kortyolt a vízből, és csodák csodájára visszanyerte beszédképességét. 1700-ban már arról szóltak a feljegyzések, hogy XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta a helyhez köthető csodálatos gyógyulásokat, és valódinak ítélte őket. Így történt, hogy Bellágh Ádám Antal remete pap és Almásy János földesúr közös munkával 1763-ra barokk kegytemplomot és a kolostort építtetett ide. Eleinte ciszterci szerzetesek látták el Szentkút szolgálatát, aztán a török idők óta ferencesek is bekapcsolódtak a búcsúk lelkipásztori szolgálatába, majd 1772-ben végleg átvették a kegyhely irányítását.
Szentkút különleges múltját a kegytemplom felett magasodó hegy oldalába vájt remetebarlangok is jelzik, rövid sétával ma is könnyedén feljuthatunk ide. A helyiek úgy tartják, a középkor óta éltek itt remeték, akik egyébként a lakócellák mellett szentélyt is kiépítettek a barlangban. Az utolsó itt élő magányos remete a XVIII. század második felében hunyt el, egy bizonyos Dobát Jozefát, akit a bazilikában helyeztek örök nyugalomra.
Ma is élő múlt
A szekularizálódó világban a kegyhely fejlesztéseinek üzenetértéke van: tanúságtétel arról, mire helyezzük a hangsúlyt, mi az igazán fontos. Mátraverebély-Szentkút Mária-kegyhelye idén hivatalosan is családbarát vallásturisztikai központtá vált. A június 12-i hivatalos átadásra idelátogatott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is. A politikus elmondta, sokat tettek a zarándokhely megújításáért, ám hogy élő kegyhely legyen, az leginkább a megélt hiten és a lelkiségen múlik. Úgy látja: cél, hogy a kereszténység üzenete mindenkihez eljusson, hívőkhöz, istenkeresőkhöz éppúgy, mint a hitetlenekhez. Szentkút fontosságát egyébként az is bizonyítja, hogy 2006-ban nemzeti kegyhely státust kapott, 2020-ban pedig nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
Orosz Lóránt, a kegyhely igazgatója a lourdes-i zarándokközpont egykori vezetőjét idézte, aki szerint a zarándokok a kegyhelytől elvárják, hogy legyen az Isten keresésének, a vele való találkozásnak, a hit személyes és közösségi kifejeződésének a helyszíne, ám emellett fontos az itt megtapasztaltakról tett tanúságtétel is. A mostani projekttel ugyanakkor arra is törekedtek, hogy a kegyhelyet megőrizzék és fenntartható módon továbbfejlesztve adják át a következő nemzedéknek.
A köszöntők után sétára indulunk a szentkúti kegyhely tágas parkjában: a fogadóépülettel szemben a ligetes domboldalon, védve a forgalmasabb terektől tizenhat önálló, fürdőszobával, hálóval, teakonyhával felszerelt, puritán, ám mégis kényelmes apartmanház jött létre sakktáblaszerűen elszórva, amikhez egy tágas, pajtához hasonló közösségi teret is csatoltak. Felsétálunk a Kálvária kápolnához is, felújítása immár azért is lekerülhetetlen volt, mert az évek során rácsúszott a hegyoldal: a kápolna köré most patkó alakú kőépületet emeltek, ami urnatemetőként is funkcionál. Az apró épület a ferences rend eredetére emlékeztető, itáliai stílusú harangtornyot is kapott, a bejárattal szemközti térre pedig puritán szépségű oltárkő került, amelyen szabadtéri szentmiséket lehet tartani.
Értékes idő
A családbarát jelleget erősítendő, a négyéves bővítés során elkészült két új játszótér, valamint egy multifunkcionális sportpálya, megújult a parkoló, és lefektettek több ezer négyzetméter felületű utat is. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve az apartmanházak mellé 345 kilowatt teljesítményű naperőmű került, szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek ki, és elültettek több mint hatszáz facsemetét. A fejlesztések 3,409 milliárd forintból valósultak meg, a Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából.
Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a zarándoklatok során sokan valódi újjászületésen mennek keresztül, és eljutnak a hit örömére, hiszen mindenkinek szüksége van olyan értékes idő, amikor végiggondolhatja Istennel, embertársaival és önmagával való kapcsolatát. Mátraverebély-Szentkút évszázadok alatt milliók által beimádkozott hellyé vált, nem csoda hát, ha lehetőséget kínál a megtisztulásra és ezzel együtt az élet átértékelésére, átrendezésére is.
A szekularizálódó világban a kegyhely fejlesztéseinek üzenetértéke van
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára
Tizenhat önálló apartmanház várja a családokat
A pajtát idéző tágas tér az elmélyült közösségi kapcsolódások színtere lehet
A Kálvária-kápolnát körülölelő, patkó alakú urnatemető
A zarándokok esélyt kapnak az életük újra rendezésére, a megtisztulásra
