Hirdetés

Robert Fico országos kampánykörútján egy zakkant lelkű igazságosztó ötször belelőtt a szlovák miniszterelnökbe. Az elemzések még ki sem forrták magukat, már az államelnökre is pisztolyt fogott egy símaszkos kisgyerek. Műanyag játék pisztolyt műanyag indulattal, melynek összevakarásában nem tudni, mennyire ludas a gyerek apja, aki a merénylet okozta sokk után képes volt az államelnök házához vezetni autójukat, hogy ablakából a fia játékból kilőhessen rá. Itthon az ún. interaktív telefonos műsorokban óriási véleményhullámokat gerjesztett a két ügy. Majd én megmondom! – igyekeztek fulladozva gyakorló apukák és nagyapák, akik bevallásuk szerint soha nem vettek fegyvert utánzó játékot a gyerekeiknek. Ezek az észt osztva telefonálók valahogy elfeledték, hogy lőtték egymást szemen, csépelték kardokkal gyerekek tévésorozatok hatására. Mintha elfelejtették volna, hogy teli vannak a filmek, képernyőjátékok a 007-es ügynöktől fel- és lefelé öklöző, lövő, robbantó, autótörő hősökkel. Az osztrák izomépítőt tojással dobták meg Amerikában. Levette zakóját, és folytatta beszédét. A dánok miniszterelnök asszonyát épp a napokban törölte szájon az utcán egy polgártársa, aki valami miatt felháborodott politikai viselkedésén. Állítólagos szövetségeseink nem először készülnek beverni a pofánkat szavazati jog vagy pénz megvonásával, mert nem vagyunk hajlandók elfogadni öngyilkosságra kötelező diktátumaikat. Ha ezt mind eltitkolnánk gyerekeink elől, óriási hibát követnénk el velük szemben. Az igazi felelősségünk: lesimítani, helyes mederbe terelni a történéseket kicsiben és nagyban, hogy gyerekeink követhető mintákat, döntési lehetőségeket kapva a valós életre/életbe nőhessenek fel és bele.

Korábban írtuk