Kovács Attila hangsúlyozta, június 9-én az európai uniós választópolgárok jelentős része, a meghatározó tagállamokban is a béke mellett tette le a voksát, és olyan pártokat küldtek az Európai Parlamentbe, amelyek a politikai paletta jobbközép, szuverenista oldalán helyezkednek el. Ezek egy valódi jobboldali szövetséget alkothatnának, a néppárt vezetőinek kezében volt a döntés, de azt választották, hogy baloldaliakkal, szocialistákkal, liberálisokkal, zöldekkel együtt szabják meg az unió további irányát, ahelyett, hogy „a józan ész talaján álló pártokkal” kötnének szövetséget – tette hozzá.

Hirdetés

Kifejtette: a választási eredmények azt mutatják, hogy az európaiak egy konszolidáltabb időszakot szeretnének, béketárgyalásokat, fegyverszünetet; úgy gondolják, hogy a migrációs politika kudarcba fulladt, a társadalmi integráció nem működik, a genderpropaganda helyett a valós problémákkal kellene foglalkozni, továbbá a nemzeti értékekre támaszkodva szeretnének az unió tagjai lenni, nem kérnek a föderális Európából.

Kovács Attila felvetette: mit hozott a néppárt eddigi politikája az uniónak? Egy félrekezelt pénzügyi válságot 2008-ban, migrációs válságot 2015-ben, Brexitet, szintén félrekezelt Covid-járványt és elhibázott szankciós politikát – sorolta az uniós kutatási igazgató. Kitért arra, hogy a migrációs politika ideológiai síkra helyeződött, a szabad határok és a nyílt társadalom elvére, amelynek következményei már nyilvánvalóak: növekvő terrorveszély és szociális problémák.

Megjegyezte, a Brexit – amelynek során egy erős konzervatív hagyományokkal rendelkező ország esett ki az unióból -, egyik kiváltó oka a migráció volt, a másik „a brüsszeli elefántcsonttornyok” kialakulása.

Korábban írtuk

A Covid-járványt előbb „benézte” az Európai Bizottság, majd az intézkedéseket mélységesen áthatotta a korrupció; már az is kiderült, hogy a titkosszolgálatok manipulálták a közvéleményt, a keleti vakcinák ellen hangolva, erősítve az oltásellenes mozgalmakat – folytatta Kovács Attila.

A választási eredmények és az újjáalakuló uniós intézmények kapcsán beszélt arról is, hogy eddig nem sikerült megállapodásra jutni azok vezetéséről. Felvetette, hogyan lehetséges, hogy Ursula von der Leyen személye egyáltalán ismét szóba kerül az Európai Bizottság elnöki posztjára „a kudarcos öt év után”, amit a korrupció és betartatlan ígéretek jellemeztek. Ugyanakkor von der Leyen megválasztása még nem lefutott, meg lehet akadályozni, hiszen titkos szavazás lesz – közölte a kutatási igazgató.

Lajkó Fanni elemző azt mondta, az uniós intézményi átmenet során zárt ajtók mögötti megbeszéléseken döntenek, figyelmen kívül hagyva a választók akaratát, békevágyát. Az EB pozícióit a nyugati nagyhatalmak osztják ki egymás között, Közép-és Kelet-Európa sosem volt képviselve, illetve alulreprezentált, az elnökök a nyugati országokból kerültek ki – hangoztatta az elemző.

Kijelentette, az EP messze van a valódi demokráciától, a háttéralkukkal éppen a jobboldali szavazókat árulja el a néppárt, amely a háborúpárti erőkhöz csatlakozott, és már annyira balra tolódott, hogy megkülönböztethetetlen a baloldali pártoktól.

„A remény jelzőfénye”, hogy július elsejétől Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnökségét, amit egyébként politikai motivációtól vezérelve többször is próbáltak megakadályozni – mondta Lajkó Fanni. Hangsúlyozta, Magyarország készen áll, hogy világos jövőképet határozzon meg az unió számára a mostani, „instabil időkben”.

Magyarország hét prioritást határozott meg, ennek megfelelően a versenyképesség, a védelmi politika, a migráció, a mezőgazdaság, a kohéziós politika, a demográfiai kihívások és a bővítéspolitika lesz hangsúlyos a következő fél évben. Ez az „Európa lelkéért folytatott harc”, a magyar elnökség meg fogja jeleníteni a választók hangját – fogalmazott az elemző. Hozzátette, a magyar uniós elnökség lehetőség arra is, hogy a közép-kelet európai régió vezető szerepet töltsön be az unió jövőjének alakításában.