Török Bernát, az EJKK vezetője úgy látja, erős jogszabályi keretet kell adni és új jogi módszertant kell találni az internetes platformok szabályozására. Véleménye szerint fontos a platformok szabályozási keretéről szóló párbeszéd. Mint mondta, ezt szolgálja a transzatlanti konferenciájuk, amelyen a téma legnagyobb szakértői vesznek részt.

Hirdetés

Úgy véli, a jogszabályalkotás önmagában nem elegendő, az igazi kihívást az jelenti, hogyan lehet a szabályokat alkalmazni folyamatosan változó környezetben. Nehéz olyan gyakorlati sztenderdeket találni, amelyek a mindennapi életre reagálnak – állapította meg.

Szerinte az európai jogszabályok sokszor bürokratikusak, ezért nem mindig kínálnak jó megoldást. A transzatlanti dialógus segíti a jövőt, hiszen rálátást kapunk arról, hogy az amerikai techcégek hogyan látják a szabályozást – mondta Török Bernát.

Egyensúlyt kell találni a tradicionális jogszabályalkotás és az olyan új területek, mint például a mesterséges intelligencia között – emelte ki. Hozzátette, a G7-csúcson is napirenden volt ez a kérdés, mert az internetes platformok közös társadalmi kérdésként jelennek meg világszerte.

Korábban írtuk

Mireille Hildebrandt, a Radboud Egyetem professzora online előadásában azt hangsúlyozta, hogy a jogászoknak meg kell érteniük az új technológiát. „Be kell tömni a szakadékot”, ami a jogszabályalkotás és az alkalmazás között van – emelte ki. Mint mondta, olyan rendszereket kell kialakítani, amelyek a jogászok és a programozók, IT-szakemberek együttműködésén alapulnak.

Kifejtette, hogy a jogi módszerek a logika, a szociológia és a hermeneutika alapján vizsgálhatók. A logika a megvalósíthatóságra fókuszál, a szociológia elsősorban a statisztikai adatok alapján dolgozik, míg a hermenautika az értelmezést és a megértést vizsgálja. Az értelmezést, az interpretációt a gép nem tudja megoldani – fűzte hozzá.

Megjegyezte, hogy egy-egy jogi szöveget többféleképpen lehet értelmezni, „de nem akármiképpen”. Fontos a kontextus és a háttértudás is – jegyezte meg. hozzátéve: ennek alapján jogi problémákat nem lehet egyetlen egy módon lefordítani és értelmezni.

Úgy látja, ahhoz, hogy automatizálható legyen egy jogi döntés, sok szempontnak kell megfelelni. Értékelése szerint fontos, hogy a szakemberek értsék és védeni akarják a jogállamiságot, együttműködés alakuljon ki a jogi és az IT-területek képviselői között, és új módszertan jöjjön létre az együttműködésre.

Ashutosh Bhagwat, az UC Davis Jogi Iskola professzora előadásában a közösségi médiára vonatkozó szabályozásokat vizsgálta, mint mondta, ezt a területet másképpen közelítik meg az Amerikai Egyesült Államokban és Európában.

Véleménye szerint az elmúlt hat évben a közösségi média kiemelt helyre került a közbeszédben, és a platformokon megjelent a politika is. Ez egyszerre üdvözlendő, hiszen egyre többen érzik úgy, hogy részt vesznek a demokratikus folyamatokban, javaslatokat tehetnek, véleményezhetnek, ugyanakkor ezzel párhuzamosan megjelenik a manipuláció és a gyűlöletbeszéd is – mondta.

Úgy látja, hogy az online platformok szabályozására különböző megoldások születtek, és összességében nagyon szövevényes jogszabályi hálózat jött létre, az egyes országok más-más területre fókuszálnak.

Példaként említette a tartalomszabályozás kérdését, megjegyezve, hogy Németországban például erősen blokkolják a gyűlöletbeszédre vonatkozó tartalmat, míg Magyarországon az LMBTQ témája került fókuszba. Hozzátette, hogy Kanadában olyan törvény született, amely a Facebookon tiltja a szenzációhajhász tartalmakhoz való kapcsolódást, és Ausztráliában is hasonló szabályozást terveznek.

Azt is hangsúlyozta, hogy a jogalkotóknak folyamatosan változó környezetben kell a szabályokat kialakítaniuk. Három-öt évre előre kell gondolkodni úgy, hogy nem tudjuk, mit hoz a jövő, mi lesz a Facebookkal, a TikTokkal, és mennyire lesz releváns a politika ezeken a platformokon – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy van olyan eset, amikor a jogszabály több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt, például ha költségeket generál a felhasználóknál.

Bírálta, hogy túlságosan részletes, iparág-specifikus szabályok születtek, amelyek két-három év alatt elavulnak. Véleménye szerint a jelenlegi GDPR-szabályok is rossz irányban befolyásolják a folyamatokat.

Véleménye szerint a túlszabályozás akár a szólásszabadság korlátozásának veszélyét is felvetheti. Példaként említette, hogy vannak törekvések a kisebb online közösségi csoportok szabályozására. Ezekre ugyanazon elvek vonatkoznának, mint a nagy platformokra. Ez olyan, mintha a magánbeszélgetéseket is moderálni akarná valaki – vélte a professzor, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia használata is újabb kérdéseket vet fel.

Szólt a versenyjogi relevanciákról is, mint mondta, nem tudták megakadályozni a nagy techcégek felvásárlásait, egyesüléseit. A mai napig megengedett, hogy a befolyásos vállalatok felvásárolják a startupokat, és ezzel korlátozzák a versenyt – jegyezte meg.