A Nyugat-Balkán integrációja nemcsak politikai és biztonsági, hanem gazdasági érdek is
Szégyenteljes és elfogadhatatlan az Európai Unió közelmúltbeli teljesítménye a nyugat-balkáni bővítés terén, miközben a térség államainak mielőbbi csatlakozása nem pusztán politikai és biztonsági, hanem fontos gazdasági érdek is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Párizsban.A tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) konferenciáján rámutatott, hogy Magyarország nagyra értékeli az OECD nyugat-balkáni tevékenységét, amely hozzájárult a régió stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, és a kormány ezért a közelgő európai uniós elnöksége idején szeretné még szorosabbá tenni az együttműködést ennek folytatása érdekében.
Fontos célnak nevezte a térség integrációs folyamatának felgyorsítását, és úgy vélekedett, hogy az EU igen rosszul teljesített e téren az utóbbi években, utoljára Horvátország csatlakozhatott a közösséghez, a nyugat-balkáni államok pedig átlagosan már több mint tizenöt éve várakoznak a belépésre.
„Ez szégyenteljes, elfogadhatatlan, s ha nem leszünk képesek felgyorsítani a folyamatot, akkor az egész bővítéspolitika hitelessége kerül veszélybe” – figyelmeztetett. Egyetértésének adott hangot azt illetően, hogy érdemalapú eljárásra van szükség, de leszögezte, hogy ennek a feltételnek mindenkire vonatkoznia kell, a kettős mérce elfogadhatatlan.
Kijelentette, hogy a tények az EU hanyatló versenyképességét mutatják, így új lendületre, frissességre, dinamizmusra van szükség, ami alapvetően a Nyugat-Balkánról jöhet, hiszen a térség országai lelkesek, szeretnének fejlődni.
Úgy vélekedett, hogy ezért mostanra az EU-nak nagyobb szüksége lenne a nyugat-balkáni országokra, mint fordítva, és ezek nem is fognak a végtelenségig várni. „Ha az Európai Unió nem tudja őket integrálni, akkor lesznek más jelentkezők, és akkor már csak a sírás marad” – fogalmazott.
A miniszter végül arra is kitért, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és a konfliktusoknak jelentős kihatásuk van a világgazdaságra is, amely az utóbbi években többször is a feje tetejére állt.
Nagy problémának nevezte azt, hogy a kommunikációs csatornák beragadtak, a diplomáciát az erőszak váltotta fel, a szabadkereskedelem és globális gazdasági együttműködés helyett pedig szétválasztásról, kockázatmentesítésről van szó.
Kifejtette, hogy valós kockázat a világ újbóli blokkosodása, ami a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartó Magyarország számára igen rossz hír, hiszen hazánk Kelet és Nyugat konfliktusán mindig veszített, ezért most is a konnektivitásban érdekelt.
Szavai szerint azonban erre napjainkban csekély esély látszik, ugyanis az összeköttetések megerősítése helyett egymást követik a kereskedelmi korlátozások, szubvencióellenes intézkedések, büntetővámok.
A miniszter ezzel összefüggésben méltatta az OECD-t, hangsúlyozva, hogy gyakorlatilag ez az utolsó nemzetközi szervezet, amelynek sikerült elkerülni az átpolitizálását, és ahol még mindig a józan ész és a szakmaiság jelenti a működés alapját.
