Titkos kampányt folytatott az amerikai védelmi minisztérium a koronavírus-járvány idején annak érdekében, hogy kétségeket ébresszen a Kína által szállított vakcinák és más életmentő segédeszközök biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban – derült ki még június 14-én a Reuters hírügynökség oknyomozó összeállításából. Az Origo szerint a Pentagon célja a szóban forgó akcióval az volt, hogy a járvány idején korlátozza Kína befolyását a Fülöp-szigeteken és más országokban. A portál elemzése rámutat: 

Hirdetés

a pandémia idején Magyarországon számos, a kínai oltóanyagokat kritizáló cikket közöltek olyan sajtótermékek, amelyek finanszírozói között külföldi – amerikai – szereplőket találhatunk.

A Reuters oknyomozó anyagából kiderül, hogy a Pentagon – a 2020-ban indított, majd 2021 közepén leállított titkos kampány keretében – hamis X (korábbi nevén Twitter)-fiókok felhasználásával és a közösségi médiában terjesztett álhírekkel igyekezett negatív színben feltüntetni a Kínából származó maszkok, tesztcsomagok és a Sinovac vakcina hatékonyságát. Az Origo bemutatta, az akció hátterében az állt, hogy miközben az Egyesült Államok még a saját állampolgárai beoltására koncentrált, 

Kína elkezdett vakcinákat adományozni a megszorult országoknak, növelve ezzel befolyását, amit Washington nem nézett jó szemmel.

Korábban írtuk

A propagandaművelet során az amerikai fegyveres erők kötelékébe tartozók többek között a Covid Kínából jött, a vakcina is Kínából jött, ne bízz Kínában! bejegyzést terjesztették a közösségi médiában. Érdekesség, hogy a tényfeltáró összeállításban – nevük elhallgatásával – az amerikai program résztvevői is nyilatkoztak, és elismerték az akció tényét.

Szervezett támadás

Hazánkban a koronavírus-járvány idején a baloldali és liberális pártok, valamint a hozzájuk köthető sajtóorgánumok kiterjedt kampányt folytattak a kínai és orosz oltóanyagokkal összefüggésben. 

Petíciót indított a Gyurcsány-párt 2021 januárjában annak érdekében, hogy hazánkban ne lehessen olyan kínai vakcinával oltani, amelyet nem engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség, míg Fekete-Győr András, a Momentum egykori elnöke azt követelte, hogy a kínai vakcinával először a kormánytagok oltassák be magukat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mind a kínai Sinopharm, mind a Sinovac vakcináját hitelesítette, és felvette a Covid–19 elleni védőoltások listájára, miután a testület meggyőződött a szóban forgó oltóanyagok biztonságosságáról és hatásosságáról.

Amerikai pénzek, nyugati érdek

Számottevő pénzügyi támogatásban részesültek amerikai székhelyű szervezetektől olyan médiumok Magyarországon, amelyek a pandémia csúcspontján számos, a kínai vakcina hatékonyságát és biztonságosságát kétségbe vonó írást tettek közzé. 

A 444 mögött álló Magyar Jeti Zrt.-nek 49 500 dollár támogatást (18 millió forint) folyósított a Soros Györgyhöz köthető Open Society Institute, valamint a kiadó a szintén tengerentúli Google Digital News Initiative Innovation Fund pályázata keretében millió 32,2 millió forintban részesült. Ehhez hasonlóan a Telex kiadója, a Van Másik Zrt. (korábban Van Másik Kft.) az amerikai külügyminisztérium által finanszírozott DRL-től (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) 740 000 dollár (270 millió forint) támogatást kapott, valamint további amerikai eredetű pénzügyi forrásokból is gazdálkodott (Google Partner Project: 1 144 000 forint; Internationales Presse Institut: 8 033 000 forint).

A pandémia idején közzétett, a kínai oltóanyagokat negatív színben feltüntető cikkek teljes listáját az Origo oldalán találják.