Fotó: facebook.com/Orbán Viktor
Hirdetés

Orbán Balázs szerint Magyarország soros EU-elnöksége jó alkalom erre, ezért volt fontos Orbán Viktor kijevi, majd moszkvai látogatása. Emlékeztetett: „borzalmas háború” zajlik Magyarország szomszédságában, ám nem ez az első háború, ami lezajlott a világtörténelemben, így meg kell próbálni objektíven szemlélni azt és annak természetét.

Amikor nincs egyértelmű győztes vagy vesztes, a konfliktus mindig tárgyalásos úton rendeződik, először tűzszünettel, majd „hosszú, keserves” diplomáciai egyeztetéssorozattal

– fogalmazott.

A miniszterelnök mindkét tárgyaláson határozott idejű tűzszünetet javasolt, hasonlóan Donald Trump amerikai elnökjelölt álláspontjához – mondta. Orbán Viktor arra volt kíváncsi, mit gondolnak erről a háborúban álló felek és a nagy országok vezetői. Ezért hazatérve az unió soros elnökeként a látogatásokról szándékában áll jelentéseket küldeni a tagországok vezetőinek, hiszen az európai választóknak joguk van tudni: ki az, aki komolyan gondolja a békét és ki az, aki csak beszél róla – húzta alá.

Orbán Balázs kifejtette: a magyar kormány szerint Európa lépéskényszerben van több szempontból is. Egyrészt ebben a konfliktusban mindenki a saját érdekeit keresi és a kontinens ezen a háborún semmit nem nyerhet, de sokat veszíthet. Másrészt az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok jelenleg esélyesebbnek tűnő elnökjelöltje nyíltan kampányol a béke ígéretével és nem tudni, hogy hosszú távon a jelenleg háborúpárti amerikai demokraták meddig gondolják ezt komolyan és mikor fordítják külpolitikájukat egy másik irányba.

Korábban írtuk

Ezért amennyiben Európa nem tesz lépéseket a béke irányába, úgy amikor Oroszország és Ukrajna egyszer véget vet a háborúnak, a békét Európa és a kontinens érdekeinek figyelembe vétele nélkül fogják megkötni

– hangsúlyozta. Jelezte: Orbán Viktor a soros elnökség idején felelősségének tartja, hogy a közösség lépéseket tegyen, aktívan kezdeményezzen, mert a mozdulatlanságba dermedtség és az eddig ismételgetett szlogenek láthatólag politikai, katonai és diplomáciai értelemben sem vezetnek sehová.

A magyar kormányfő látogatásának tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: „nehéz a helyzet, a hadban álló Oroszország és Ukrajna bár a béke fontosságát egyaránt hangsúlyozta, de nagyon eltérően látja az ahhoz vezető utat.” Ugyanakkor a békemisszió itt nem ért véget: fontos mások véleményét megismerni ebben a kérdésben és ezeket kielemezve lehet felelősségteljesen nyilatkozni, hogy valóban látszik-e a békéhez vezető út.

A látogatások uniós visszhangjára utalva Orbán Balázs kijelentette:

Magyarországnak vissza kell utasítania minden olyan megközelítést, amely szerint bárki megmondhatja, hogy kivel van joga szuverén országként diplomáciai kapcsolatot fenntartani.

A kritikus nyilatkozatok egyben önleleplezők is, hiszen megmutatják, hogy akik csak beszélnek a békéről, tulajdonképpen nem gondolják azt komolyan, mindössze a háború folytatásához próbálnak időt nyerni – jegyezte meg.

Ugyanakkor – szavai szerint – vegyes a történtek megítélése, mert sok felelős volt állam- és kormányfő, illetve komoly közéleti szerepet betöltő véleményvezér szerint a magyar békemisszió bátor tett, a békéhez vezető egyetlen út.

Orbán Balázs kitért arra is, hogy

az elmúlt két év megmutatta: bár a háborúban közvetlenül ketten vesznek részt, hiszen ez egy orosz-ukrán belső ügy, ám az, hogy a világ és ez a konfliktus jelenleg itt tart, abban sok, rajtuk kívüli félnek is van szerepe.

Mivel ez egy globális konfliktussá szélesedő helyzet, ha valaki komolyan szeretne békét teremteni, annak nem csupán a háborúban álló országokkal, hanem többekkel is tárgyalnia, egyeztetnie kell – hangsúlyozta.

Erre pedig Orbán Viktor kiválóan alkalmas, hiszen hazánk szinte az egyetlen olyan ország, amely a világ összes államával meg tudja találni a közös hangot – állapította meg a miniszterelnök politikai igazgatója. Így, nem túlértékelve saját jelentőségét, Magyarországnak igenis lehet döntő szerepe a konfliktus rendezésében, ami azért is fontos, mert a „mi bőrünkre is megy a játék: több száz kárpátaljai magyar áldozata van már eddig is a háborúnak, a negatív gazdasági következményeit pedig a háború kitörése óta nyögjük” – fogalmazott Orbán Balázs.