Szili Katalin: Az EU harminc éve megalkotott keretjogszabályai finomításra szorulnak
Szükségessé vált, hogy az Európai Unió beemelje a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogi szabályozásába az Európa Tanács állásfoglalásait – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában címmel rendezett nyári egyetem megnyitóján hétfőn Budapesten.A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott eseményen Szili Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU harminc éve megalkotott keretjogszabályai finomításra szorulnak, olyan jogszabályokra van szükség, amelyekben a tagállamok nemcsak az érdekeiket, hanem az értékeiket is látják.
Az Európai Unió adminisztrációja sokkal szívesebben foglalkozik az egyéb kisebbségekkel, a mintegy 6-7 százalékot kitevő bevándorlók vagy éppen a szexuális kisebbségek jogaival, mint a nemzeti kisebbségvédelemmel – hangsúlyozta.
Úgy vélekedett, hogy a tagállamok nem akarnak semmit sem feladni a szuverenitásukból, eközben Brüsszel az összes többi kisebbség ügyében „elemi erővel hallatja a hangját” és ez olyan megnyilatkozásokból is jól látszik, amelyek például az LMBTQ-jogokat illetik.
Szili Katalin kiemelte, hogy Európában mintegy százmillió ember él kisebbségben és ez a 400-féle kisebbség 90 különböző nyelvet beszél.
Gyakorlatilag minden hetedik uniós polgár valamely nemzeti kisebbség tagjának is tekinthető, ők meg kívánják őrizni identitásukat, ám az EU csak addig foglalkozik az úgynevezett koppenhágai kritériumok alapján a nemzeti kisebbségekkel, amíg az adott ország felvételét kéri az unióba – tette hozzá.
Szili Katalin ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Minority SafePack kezdeményezésre, amikor a kompetenciák hiányára hivatkozva utasították el az ehhez kötődő kérdések felvetését, miközben, a kontinens egészét nézve az Európa Tanács vállalja ezt.
A főtanácsadó pozitívumként emelte ki a Vincze Lóránt RMDSZ-es képviselő által kezdeményezett és az Európai Parlament által is elfogadott ajánlást, amely alapvetően szükségessé teszi, hogy az Európa Tanács vonatkozó állásfoglalásait beemeljék az unió szabályozásába.
Szili Katalin kiemelte a Kisebbségi Jogvédő Intézet jelentőségét, amelyet a magyar Országgyűlés 12 évvel ezelőtt hozott létre.
A nyári egyetem résztvevőihez, különösen a Kárpátaljáról érkezőkhöz szólva azt hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok betartása alól a háború sem ad felmentést.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint különös jelentősége van annak, hogy erre a négynapos konferenciát a második magyar EU-elnökség idején tartják. Mint mondta, biztos benne, hogy ez az esemény további segítséget ad a Kárpát-medencei magyar nemzeti kisebbségeknek is
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára többi között azt hangsúlyozta, hogy a jogvédelemért cselekedni is kell.
Kiemelte, hogy a kisebbségi jogok védelme magának a kisebbség életének a védelméről szól, és az „absztrakt jogi normák” az eszközei annak, hogy a nyelv, a kultúra, a hagyományok és végső soron az ezeket hordozó közösségek megmaradjanak, sőt virágozzanak.
A helyettes államtitkár szerint a kisebbségi jogok védelmében Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország példája követendő, Ukrajnában vagy bizonyos esetben Romániában megoldandó helyzetek láthatók.
A politikus ezzel összefüggésben az erdélyi restitúciók vagy a szimbólumhasználat problémáját, illetve a kárpátaljai magyarságot ért, 2014-től még csak elszórtan, de 2018 óta aggasztó mértékben jelen lévő atrocitásokat említette.
Az elmúlt hetek megállapodása Ukrajna uniós csatlakozási folyamatára vonatkozóan óvatos bizakodásra ad okot, hiszen a kárpátaljai magyarság jogvédelmét sikerült hivatalosan is Ukrajna csatlakozási folyamatának részévé tenni – jegyezte meg, hozzátéve, éppen a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia példája mutatja, hogy a legmagasabb szinten biztosított kisebbségi jogok kölcsönös megbékélést hozhatnak.
„Ahhoz, hogy a működő modelleket adaptálni lehessen és a problémákra megoldást találhassunk, talpraesett, a legmagasabb minőséget képviselő, és a nemzet ügye iránt az igazságosság és a méltányosság szellemében személyesen elkötelezett jogászokra van szükség” – hangoztatta.
Szilágyi Péter köszönetet mondott a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek, hogy a külhoni magyarság jogainak védelmében stabil partnere a kormánynak. A hétfőtől csütörtökig tartó konferenciával egybekötött nyári egyetem résztvevői ellátogatnak a Terror Háza Múzeumba, Szentendrére, lesz ismerkedő est, valamint dunai hajókirándulás.
Az előadók között szerepel mások mellett Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Íjgyártó István nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, Horony Ákos, Szlovákia kisebbségi kormánybiztosa, Nicolas Levrat, az ENSZ kisebbségi jogokkal foglalkozó különleges jelentéstevője, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Szabó Marcel alkotmánybíró, Bándi Gyula, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes is és Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, aki hétfőn hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt.
