A Mol és az OTP igazi magyar sikertörténet
Közép-európai nagyhalak
A Mol és az OTP a saját területén, az olajiparban és bankszektorban igazi közép-európai nagyhalnak számít. Ráadásul az óriásvállalatok nemcsak a térségben, de a távolabbi régiókban is megvetették már a lábukat, és kiválóak az adottságaik a további terjeszkedéshez is.
„Létezik Közép-Európában egy olyan vállalat, melynek székhelye Budapesten található, ahol egy önmagát fenntartani képes vállalati kultúra jött létre. Nem külső befolyással, nem valakinek a leányvállalataként. Nem máshol döntenek rólunk, hanem itt, ahol közép-európai elkötelezettség van. Kulturálisan ez a legfontosabb, hiszen ahol mi jelen vagyunk, ott mindenhol úgy tekintenek ránk, hogy ez az a cég, mely közép-európaiként gondolkodik. A Mol-csoportban dolgozók több mint 60 százaléka nem magyar, hanem szlovák, horvát, román, lengyel stb. Kis túlzással, mi vagyunk az egyetlen igazi közép-európai vállalat. És ez versenyelőny is, amire szükségünk is van, mert ebben a versenyben nyerni akarunk” – e szavakkal foglalta össze a Mol-csoport cégfilozófiáját Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az Indexnek ez év elején adott interjúban.
Nemzetközi pertől a saját olajmezőig
Ez a nagyfokú külföldi jelenlét biztosítja, hogy a nyolcvan év tapasztalatára építő, az állami vállalatként működő Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt jogutódjaként 1991-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. mára Magyarország legnyereségesebb vállalataként működhet. A Coface CEE Top 500 rangsor szerint a Mol 2021-ben és 2022-ben Magyarország legnagyobb, Közép-Európa harmadik legnagyobb forgalmú vállalata volt, és ez nem változott azóta sem.
Az említett közép-európaiság adja a vállalat fő „kifektetési” stratégiáját: a Mol először 1995-ben lépte át az országhatárt, és nyitott töltőállomásokat Erdélyben, 2023-ra viszont már több mint 2500 benzinkútból álló hálózatot épített ki hat márkanév alatt, kilenc kelet-közép-európai országban. Hazánkon kívül Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban van kúthálózata, Magyarország mellett pedig Szlovákiában, Horvátországban és Boszniában is piacvezető az üzemanyag-kiskereskedelemben. Hernádi Zsolt 2001 óta vezeti a vállalatcsoportot, és irányítása alatt már a kétezres években komoly terjeszkedésbe kezdett a Mol – az imént említett közép-európai hálózat alapjait akkoriban fektették le.
Hernádi első időszakához tartozik az igencsak emlékezetessé vált horvátországi akvizíció is, amikor a Mol az osztrák OMV-vel versenyzett a horvát INA részesedéséért. Az ügyletből győztesen kikerülő Mol egy horvát belpolitikai vita miatt, majd Ivo Sanader korábbi kormányfő bíróság elé citálásával hosszan tartó, horvát, magyar és nemzetközi bírósági fórumokat is megjáró peres ügybe keveredett, melynek során 2013 szeptemberében a zágrábi bíróság elfogatóparancsot adott ki Hernádi ellen. A magyar kormány mindvégig kiállt Hernádi, illetve a Mol mellett, Hernádi kiadatását a magyar bíróság megtagadta.
Ebben a máig húzódó ügyben – hiszen Hernádi Zsolt például ma sem léphet be Horvátország területére – szerepet játszhatott a cég „magyarsága” is, de szerencsére ez a többi közép-európai ügyletnél inkább előnyt, semmint hátrányt jelentett. A Mol regionális erejét ráadásul az is mutatja, hogy 2010 előtt két felvásárlási kísérletet, az osztrák OMV-ét, majd az orosz Szurgutnyeftyegazét is sikeresen el tudta hárítani. Ebben a 2010-ben felálló második Orbán-kormány is komoly szerepet vállalt: a magyar állam 2011 májusában megvásárolta az orosz Szurgutnyeftyegaz Molban meglévő 21,2 százalékos részesedését.
A már a kilencvenes évek végén is keletre tekingető vállalat a 2010 után meghirdetett keleti nyitás stratégiával új lehetőségeket is kapott. Ennek leglátványosabb eleme a nemrég bejelentett azerbajdzsáni projekt, ahol a Mol a világ egyik legnagyobb olajmezőjében szerzett meghatározó részesedést. A vállalat ezzel 2023-ra elmondhatta: saját azeri olajmezőről érkezik szállítmánya a pozsonyi finomítóba. Mindamellett a csoport Észak-Irakban, Pakisztánban, Egyiptomban is jelen van, Kazahsztánban pedig a politikai klíma kedvezőbbé válásával húsz év után tudott először felszínre hozni földgázt.
Kétharmad külföldről
„Az OTP Bank tavaly minden korábbi eredményét felülmúlta, a megkezdett építkezést és terjeszkedést a következő években is folytatja”, jelentette be Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a pénzintézet áprilisi éves közgyűlésén. Az OTP-csoport joggal lehet büszke az elmúlt időszakban elért sikereire, amit Csányi nem is rejtett véka alá. Az OTP egészen hihetetlen, ezermilliárd forintos profittal zárta az elmúlt évet, amely hat-nyolcszorosa a tíz évvel ezelőtti eredményeinek. Tíz év alatt pedig háromszorosára nőtt a mérlegfőösszege, amelybe a kiutalt hitelek, az elhelyezett pénz és a saját tőke tartozik. Eddigi történetének legnagyobb felvásárlását Szlovéniában végrehajtva a bankcsoport már öt országban piacvezető – Magyarország és az említett Szlovénia mellett Bulgáriában, Horvátországban és Montenegróban –, és több más helyen is jelentős a részesedése. Csak leánybankjaiban már több mint 27 ezren dolgoznak, egy év alatt pedig harmadával tudták növelni külföldi automatáik számát.
Az eseményen Csányi Sándor különösen nagy sikerként beszélt arról, hogy 2023-ban a csoportszintű eredmény 64 százaléka az OTP külföldi érdekeltségeiből származott, ami jelentősen javította a bankcsoport kockázatviselő képességét. És még egy fontos fejlemény: Csányi Sándor a közgyűlés előtt bejelentette, hogy a bank vételi ajánlatot tett az egyik uniós országban, és ez lehet a bank történetének legnagyobb felvásárlása. Csányi akkor még annyit árult el az ügyletről, hogy olyan uniós tagállamban működő bankra adtak vételi ajánlatot, ahol a bankcsoportnak eddig nem volt érdekeltsége. Ez három olyan országot is érint, ahol nagyon fejlett a digitális pénzügyi struktúra. Az akvizíció bejelentésére azonban az őszig várni kell.
Alkalmazkodóképesség
A Molhoz hasonlóan az OTP is a kétezres években kezdte meg jelentősebb régiós terjeszkedését, ami a 2010-es években felerősödött. Szlovákiában 2002-ben vetették meg a lábukat, majd 2003-ban Bulgáriában, 2004-ben Romániában, 2005-ben Horvátországban, 2006-ban pedig Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban és Montenegróban is megjelentek. 2014 és 2021 között aztán az OTP Bank Albániába, Moldovába és Szlovéniába is eljutott. Külön érdemes szót ejteni az orosz jelenlétről, amely a 2022 elején kirobbant ukrajnai háborúval, majd az Európai Unió szankciós politikájával került az érdeklődés homlokterébe. Egy 2022. októberi elnöki rendelet értelmében gyakorlatilag nem lehet külföldi tulajdonú bankot eladni Oroszországban. Ez azonban nem is célja az OTP-nak, Csányi Sándor elmondása szerint az eladást csak komoly veszteséggel tudnák realizálni, miközben a szankciós szabályoknak mindenben megfelelnek. A Financial Times gyűjtése szerint az OTP a harmadik legnagyobb uniós székhelyű bank az Orosz Föderáció területén. Nyeresége az országban tavaly 338 millió euró volt, szemben a két évvel korábbi 128 millióval.
Érdekes eset az OTP életében Románia is, ahol két évtized után ez év elején végleg feladta tevékenységét a bankcsoport. Bár a bank vezetőinek elmondása szerint nem szívesen vonult ki keleti szomszédunktól, egyértelműnek tűnt, hogy nem kapnak lehetőséget akvizíciókra. Enélkül viszont nehéz lett volna az ottani piacon kis bankból nagyot csinálni, Csányi Sándor pedig úgy fogalmazott, az OTP távozásának „láthatóan örültek az illetékes hatóságok”.
Az OTP Bank Nyrt. Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankja, amely a nagyfokú közép-európai terjeszkedés után 2023-ban a közép-ázsiai régióban is megjelent az üzbegisztáni Ipoteka Bank megvásárlásával. A csoport ezzel együtt már mintegy 1750 bankfiókot működtet tizenkét országban, több mint száz leánybank révén. Összességében az OTP csaknem 17 millió ügyfelet szolgál ki több mint 41 ezer munkavállalójával, ügyfeleinek 4600 ATM áll rendelkezésére. A komoly terjeszkedés eredményeként az OTP vált az egyetlen helyi gyökerű, univerzális bankcsoporttá a régióban.
A gázt nyomják, nem a féket – Wizz Air
Húsz évvel ezelőtt, a lengyelországi Katowicéből szállt fel a magyar gyökerű diszkont-légitársaság első járata. A Wizz Airt Váradi József egykori Malév-igazgató alapította a becsődölt légicég öt munkatársával közösen. Az új vállalat indulásakor gazdasági fellendülés volt a világban, az Európai Unió több tagállammal bővült, ami a légi közlekedésben is boomot idézett elő. Mintegy nyolcvan légitársaság alakult akkor, ám közülük csak a Wizz Air tudott talpon maradni, az elmúlt húsz évben pedig már több mint négyszázmillió utast repített.
2012-ben Budapest mellett Debrecen is célállomás lett, a társaság pedig Dubajba is járatokat indított, amivel először lépett túl Európa határain. A légitársaság kezdetben Airbus A320-200-asokkal repült, majd 2015 novemberében vette át első nagyobb befogadóképességű A321-200-as gépét. A flottában jelenleg 211 gép teljesít szolgálatot, ezek többsége új generációs hajtóművekkel felszerelt Airbus A321neo, 239 üléssel. A 2015-ben tőzsdére lépő holdinghoz négy légitársaság tartozik, a Wizz Air Hungary mellett 2017-től a Wizz Air UK, 2020-tól a Wizz Air Abu Dhabi és 2022-től a Wizz Air Malta leányvállalatok révén tizenhat országban harminchárom bázisa van, és több mint nyolcszáz útvonalat üzemeltet közel kétszáz európai és Európán kívüli célállomásra. A kapacitás ötven százaléka továbbra is a kelet-közép-európai régióra, huszonöt-huszonöt pedig Nyugat-Európára, illetve a Közel-Keletre koncentrálódik. Váradi József a siker titkát abban látja, hogy „rossz időszakban is a gázt nyomják fék helyett”, azaz a versenytársakkal ellentétben mindig progresszívan reagáltak a kihívásokra, és például a koronavírus alatt is az előremenekülés stratégiáját választották, amikor több mint kétszáz új útvonalat és új bázisokat nyitottak meg.
A légitársaság sikerében közrejátszik, hogy a Malév 2012-es csődjével hatalmas piaci rés támadt. Ráadásul a kormány keleti nyitása érdekében politikailag is fontossá vált, hogy legyen közvetlen járat azokkal az országokkal, amelyekkel erősödni kezdtek a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok. Földrajzi elhelyezkedése és alacsony reptérhasználati díjai miatt így Budapest regionális csomóponttá vált, amely a nyugatiaknak a kelet, keletieknek a nyugat kapuját jelenti.
2022-ben 45,7 millió, 2023-ban már több mint 63 millió utast szállítottak a Wizz Air gépei. A járatok átlagos töltöttsége 90,1 százalék volt, amely 2,3 százalékpontos javulás az előző évhez viszonyítva. A cég menetrendbe betervezett járatai 99,4 százalékát teljesítette, és a járatok 65,3 százaléka közlekedett pontosan, ez tíz százalékpontos javulás az előző időszakhoz viszonyítva. Az elkövetkezendő öt évben több mint háromszáz új gép beszerzése van tervben. 2030-ra már évi egymilliós járatszámot terveznek, összesen 170 millió utassal. A munkavállalók létszámát a jelenlegi kilencezerről húszezerre növelnék.
Az idei nyári szezonban minden versenytársuknál több, mintegy négymillió ülőhelyet kínálnak a hetven célállomásra közlekedő magyarországi járatokon, miáltal továbbra is megőrzik piacvezető helyüket Magyarországon, harmincnyolc százalékos piaci részesedéssel.
Rendre felmerül a kérdés, hogy a Wizz Air magyar légitársaságnak tekinthető-e. Váradi József szerint a Wizz Air nemcsak de facto, hanem de jure is magyar nemzeti légitársaság: „Magyar entitás vagyunk, magyar zászló alatt repülünk, továbbá minden szereplőt figyelembe véve mi vagyunk Magyarország legnagyobb légitársasága, és továbbra is elkötelezettek vagyunk az ország irányába.”
Magyar bajnokok című összeállításunk további részeit ide kattintva olvashatják.
