Bóka János: A magyar elnökség a változásra vágyók hangját fogja képviselni
Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége a változásra vágyók hangját fogja képviselni az Európai Unióban, és életben fogja tartani a változás reményét a következő intézményi ciklusra is – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben kedden.
Bóka János a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletének rendezvényén hangsúlyozta: az európai parlamenti választások eredménye egyértelműen megmutatta, hogy nemcsak szükség van a változásra, hanem egyértelmű a változás iránti vágy is, amint azt maguk az európaiak kifejezték.
Mindazon politikai erők, melyek a változásért kampányoltak, megerősödtek, mindazon politikai erők pedig, amelyek azt mondták, hogy mindennek így kell folytatódnia, veszteségeket szenvedtek – hívta fel a figyelmet.
A miniszter kijelentette: az elmúlt ötben évben az Európai Unió sokkal többet tehetett volna azért, hogy önálló globális szereplővé váljon, amely képes azonosítani és érvényesíteni stratégiai érdekeit, és képes felelősséget vállalni saját biztonságáért szövetségeseivel és partnereivel, de egyedül is, ha szükséges. Az elmúlt öt évben az Európai Unió nem tett semmit a migrációs válság megoldásáért, nem védte meg az Európai Unió külső határait és nem vizsgálta meg azokat az innovatív megoldásokat, amelyek ezt elősegítenék – mondta. Az Európai Uniónak az elmúlt öt évben nem sikerült megfordítania gazdasági versenyképességének csökkenését sem, és nem adott perspektívát az európai mezőgazdaság számára – hívta fel a figyelmet.
Amikor az Európai Unió Tanácsának elnökségére készült Magyarország, ezeken a területeken egyértelműen a változtatás szükségességét határozta meg. Az európai parlamenti választások e felkészülés irányát megerősítették – emelte ki.
„Azon fogunk dolgozni, hogy megerősítsük az európai biztonság- és védelempolitikát annak érdekében, hogy az Európai Unió nagyobb felelősséget tudjon vállalni saját biztonságáért és védelméért. Stratégiai vitát nyitunk az európai agrár- és kohéziós politika jövőjéről, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy e rendkívül sikeres szakpolitikai területek eredményei a következő költségvetési ciklusban is folytatódni tudjanak” – fogalmazott Bóka János, majd hozzátette: a magyar uniós elnökség az EU bővítésére objektív és érdemeken alapuló folyamatként fog tekinteni.
„Itt az ideje a megerősített együttműködésnek a változást akaró politikai erők között, mert a történelem során először vált lehetségessé új többség létrehozása az Európai Parlamentben” – tette hozzá az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója köszötéjében mindenek előtt kijelentette: a magyarok semmi mást nem akarnak és akartak soha, mint szabadságot és demokráciát.
Hangsúlyozta, az európai uniós választások újabb bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy a hagyományos brüsszeli elit miképpen távolodott el az alapítók szándékától, és figyelmen kívül hagyják a választók akaratát. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: 12 európai ország 84 patrióta, szabadságharcos, Európát nem a saját hazája helyett, hanem amellett szerető képviselője megértette a változás szelét és megalapította a Patrióták Európáért nevű frakciót, az Európai Parlament harmadik legnagyobb, és talán a legerősebb közösségét. A formálódó és erős közösségnek a hívó szavai egy irányba mutatnak, egy célt jelölnek, hogy Európa újra az európaiaké, valamint újra erős és büszke legyen – zárta gondolatait Kavecsánszki Ádám.
