Ki lesz a világ ura?
Kína és a Nyugat egyaránt konfrontációra készül
Kína világbirodalmat épít, amely egy idő után átveheti az Egyesült Államok helyét és szerepét? A „Mennyei Birodalomként” emlegetett, ötezer éves történelmi múltra visszatekintő ázsiai állam lehet a következő szuperhatalom? Melyek Kína erősségei, hát a gyengeségei? Az ázsiai óriás tényleg legyőzheti az Egyesült Államokat? Ütőképesebb hadsereget építhet Kína, mint az USA? A Pax Americana után jöhet a Pax Sinica? A Patrióta csatornán megjelenő Specialista legutóbbi adásában Vukics Ferenc alezredes Kína felemelkedésének kérdését járja körül.A világ két vezető nagyhatalma, Kína és az USA közt zajló versengés egyre inkább kiéleződik, a nyílt súrlódások egyre gyakoribbak. A gazdasági elsőség megszerzése és biztosítása helyett egyre inkább az kezd kirajzolódni, hogy a szemben álló felek egy-egy hatalmi tömb kiépítésén fáradoznak. A YouTube felületén elérhető Patrióta csatornán nemrég érdekfeszítő elemzés jelent meg, amelyben Vukics Ferenc alezredes az ázsiai szuperhatalom felemelkedésével és a nyugati világra gyakorolt hatásának kérdéseire keres válaszokat.
A videó elején baljóslatú idézet hangzik el Kína egyik legkiválóbb külpolitikai elemzőjétől, aki korábban meg volt győződve arról, hogy Kína békés úton is képes lesz felemelkedni, ma már azonban nem biztos az erőszakmentes út működőképességében.
Az egymástól látszólag elszigetelt események arra utalnak, hogy a Nyugat és Kína egyaránt konfrontációra készül. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy mindkét fél próbálja függetleníteni magát a másik gazdaságától, hogy háború esetére csökkentsék a sérülékenységüket. Az Európai Unió Kína-politikáját jelenleg az amerikai „de-coupling” mintájára a „de-risking” kifejezés jellemzi, ami elviekben azt jelenti, hogy Brüsszel csökkenti a Kínától való gazdasági függőséget. Válaszul Kína szintén lépéseket tesz, egyelőre csak az amerikai gazdaságról való leválás irányába: egyre gyorsuló ütemben adják el az amerikai államkötvényeket és inkább aranyat vásárolnak. A jüan szerepe pedig egyre inkább felértékelődik a világpiacokon, államközi elszámolásai során Kína saját valutáját használja, amelyben partnerekre talált a globális dél országai körében.
Nem mellékes az sem, hogy Kína valóságos high-tech nagyhatalommá vált, amelyet nem csak a polgári használatra szánt eszközök piacán elért eredményei igazolnak, hanem a sikeres fúzióserőmű-tesztek, a hiperszonikusrakéta-kísérletek, vagy a kínai űrszonda landolása a Hold sötét oldalán. Mindezekkel párhuzamosan Kína a világ legnagyobb hadiflottáját építi, az ország védelmi kiadásai pedig a 700 milliárd dollár is elérhetik, ami azt jelzi, hogy a védelmi képességek biztosítása a legfontosabb cél az államvezetés számára.
Az elemzésből ezenkívül azt is megtudhatjuk, hogy Kína évezredeken át volt térsége vezető nagyhatalma, a Föld egyik legfejlettebb civilizációját működtette. A mostani felemelkedés tehát nem előzmények nélkül való, a „szégyen évszázadaként” ismert hanyatlás időszaka volt a rendkívüli a birodalom történetében.