Márki-Zay Péter sikerének a nyomában
Zsarnokok és próféták a „szabadság” városában
A Fidesz elvesztette Hódmezővásárhelyt, a csata véget ért, de a háború folytatódik az alföldi mezővárosban. Utánajártunk, hogyan nyerhetett harmadszor is Márki-Zay Péter a korábbi fideszes fellegvárban, és mivel győzte meg a választókat.
Ha Csongrád irányából kocsizunk Hódmezővásárhely felé, útközben megfigyelhetjük a nagy magyar Alföld polgárosulásának kibontakozását. Nevezhetjük ezt a szecesszió útjának is, hiszen akkoriban a fejlődő kisvárosok polgársága karolta fel a legújabb művészeti irányzatot, amely Budapesten alig kapott polgárjogot. Csongrád gyönyörű népi szecessziós gimnáziuma már jelez egyfajta népi tartást, míg Szentes egykori szállodája és főtere egy másik fázisba röpít. Utána következik Hódmezővásárhely eklektikus központja, ám ez még nem a csúcs: félórányi vasútvillamosozás után már az egészen más léptékű Szegeden járunk, és ki tudja, lehet, hogy egyszer Szabadkára, a szecesszió Mekkájába is átgördül a villamos. Ezen a vidéken még a kőszívű hegyvidéki ember is megérti Petőfit, a táj hangulata és lelkülete utánozhatatlanul magyaros. És mi tagadás, Magyarországnak e vidéke ránézésre is gazdag, a földeket megművelik, a házakat, kerteket karbantartják, a települések főterein rend honol, az utak jók vagy elfogadhatók. Akármelyik kisvárosban sétáltunk is, éreztük, hogy büszkék lennénk rá, ha idevalósiak volnánk, szeretnénk ezt a földközeli, mezővárosi életérzést.
E nyár közepi, könnyeden kerouacos szabadságélményből érkezünk meg a „Szabadság városába” – így keresztelte el Hódmezővásárhelyt a polgármestere, mindezt tábla is hirdeti a határán. Márki-Zay Péter másodszor újrázott városa élén, 55,11 százalékkal (12505 szavazattal) győzte le Grezsa István fideszes kihívóját; utóbbi 38,15 százalékot (8658 szavazatot) szerzett. Sőt, Márki-Zay jelöltjei példátlanul elnyerték mind a tíz választókerületet is, a Fidesz csak a maradék négy kompenzációs hellyel vigasztalódhatott.
Vásárhelyiekkel beszélgetve kiderült, hogy Márki-Zay csapata fideszes doktorokat és jogászokat győzött le, nem számított, hogy a városban mennyire képzett és alkalmas jelölteket indított a Fidesz, a szavazókat inkább az érdekelte, hogy az illető kinek az embere: Márki-Zayé-e vagy Lázáré. Ezen a választáson az érzelmek számítottak, és ahol érzelmek viharzanak, ott a populizmus is tombol.
Kampányforradalom
Idős úr üldögél a városháza előtti parkban; nem mondjuk, hogy a galambokat eteti, mert ez túlzottan CNN-es, féknyúzos vágóképre hajazna. Miközben olvasgatjuk az I. világháborús emlékmű neveit, megszólítjuk és rákérdezünk, milyen itt élni, illetve melyik polgármester idején volt jobb.
– Hogy ki volt a jobb polgármester? Lázár János! Fideszes, szóval jött pénz rendesen a városba, most meg nem jön semmi – majd legyint, felpattan a kerékpárjára és továbbhajt.
Sétálgatunk a Fekete Sas Szálló környékén, és szóba elegyedünk Csabával (42) is. Amikor megtudja, hogy mi járatban vagyunk, bár nem szívesen, azért elmondja véleményét a vásárhelyi közállapotokról:
– Itt 2018 óta folyamatosan kampány van. Annyira elmérgesedett a helyzet, hogy sokan már nem beszélnek egymással a politikai véleménykülönbségük miatt. Családokat is szétszakítanak ezek a politikai harcok, nekem is van Márki-Zay-hívő rokonom, én nem vagyok az, de fideszes sem, mégis sokszor összeveszünk ezen – mondja a férfi.
Amikor arról kérdezzük, hogy a Fidesz vajon megfelelő jelöltet indított-e a választásokon, Csaba határozottan azt állítja, hogy igen.
– Grezsa doktor urat szeretik, ismerik a városban, nem miatta nem nyert a Fidesz. Valami egészen más történt, lehet, hogy nem kampányolt eleget, miközben Márki-Zay folyamatosan kampányol – mondja.
A Fekete Sas Szálló teraszán találkoztunk a vásárhelyi közéletet jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunkkal, nevezzük ezentúl V. Attilának. Amikor beszámolunk a tapasztalatainkról, rögtön belevág.
– Márki-Zay Péter másolja a Fidesz kommunikációját, csak turbófokozatban. Ügyeket talál ki, az ostromlott vár toposzával kampányol – „a Fidesz és Lázár ki akarják véreztetni a várost, tönkre akarják őt tenni, de állni kell a sarat, hogy szabadon élhessünk”. Állandóan az eredményeiről beszél, és jócskán felnagyítja őket. Arra gondolok, hogy még egy új zebrát is szalagátvágással adnak át, ezt pedig bemutatja a helyi és a közösségi médiája. Amit különben jól használ, ügyesen szólítja meg a választókat, valószínű, hogy ezt a habitust Amerikában tanulta el. Eleinte havonta, mostanában pedig kéthetente adják ki a Vásárhelyi Valóság című lapot, amelynek fele az eredményeiről szól, a másik fele pedig arról, hogy Lázár János lop. Utóbbit szájbarágósan ismételgetik, a Fidesz pedig szerintem nem bírt reagálni minden egyes állításra és vádra, pedig kellett volna. 22 ezer háztartás van a városban, mindegyikbe eljuttatják ezeket a kiadványokat, kiszámolható, hogy ez tetemes pénzbe kerül. Egyszerű, fénymásolt szórólapokat pedig hetente dobálnak be a postaládába – mondja V. Attila, és elővesz a táskájából pár szórólapot: „Védjük meg a várost az építményadótól, a mérgező akkumulátorgyáraktól, a migránsgettóktól, a korrupciótól” – harsogja a szórólap. Hátlapján a „Különleges anyák napi ruha- és ételosztást” reklámozzák (amit május 5-én tartottak), meg az ingyenes tánciskolát a Csúcsi olvasókörben.
– Tánciskola. Csodálkoznak? Márki-Zay közösséget épít. Lehet, hogy a válság miatt elveszített 1-2 ezer embert (2019-ben 13478 szavazatot kapott – a szerk.), de az ingyen ruha- meg ételosztással olyan választói rétegeket mozgósított és állított maga mellé, amelyik eddig valószínű sosem foglalkozott politikával – mondja forrásunk.
Márki-Zay tehát megszívlelte azt a régi bölcsességet, miszerint „legyen tánc”. És lőn tánc. Emellett – ahogy megígérte – ingyenessé tette a városi buszközlekedést. Ehhez mindössze ki kell váltani a Városkártyát, amely évi kétezer forintba kerül (a buszközlekedést a Jovány Busz Kft. üzemelteti; a tulajdonos fia, Jovány Gyula a Mindenki Magyarországa Néppárt [MMN] önkormányzati képviselője). A kártyával kedvezményesen lehet bemenni a szintén a polgármester által létrehozott Hódvár Játszóházba, a strandfürdőben pedig öt alkalom után egy ingyenes jár, meg egyéb kedvezményekre is használható – és bizony vannak, akiknek ez sokat számít. A Vásárhelyi Televíziót is újraindította, és helyiek elmondták, hogy itt vasárnaponként közvetítik a videóbeszámolóit, és ha például elmegy interjút adni a Partizánnak, azt is lehozzák és sokszor megismétlik. Sőt, a Magyar Péter-interjúkat is „éjjel-nappal” adja a tévé.
Érdekes, hogy a Tisza Párt 5487 szavazatot kapott Hódmezővásárhelyen, tehát valamivel kevesebbet, mint az MMN (4910). Egy szavazatszámláló hölgy elmesélte, hogy inkább az idősebbek mentek el szavazni, a rekordmagas, 66,43 százalékos részvételi arány nekik köszönhető. Kritikaként megemlíti, hogy a Fidesz kevesebbet költött nyomtatott propagandára, mint kellett volna, állítólag csak egy színes újságjuk volt, míg Márki-Zay csapata legalább négy színes kiadványt készített. Sőt, a Fidesz idén olyan újságot sem adott ki, amelyben megköszönnék a polgároknak, hogy rájuk szavaztak. Úgy látszik, hogy a „kinyomtatott világháló” még mindig sokat ér. Ráadásul Márki-Zayék amerikai stílusú kampányt csináltak, hangosbeszélős kocsi járta az utcákat, rengeteg lelkes aktivistájuk volt, a Fidesznek inkább csak a „nénik” dolgoztak be.
Ne legyen tánc!
Lázár János június végén többek között arról beszélt a hódmezővásárhelyi Rádió7-nek adott interjújában, hogy javasolni fogja a kormánynak a helyi iparűzési adó (hipa) reformját, mivel úgy látja, hogy sok önkormányzat nem a tulajdonában álló épületekre – iskolák, kórházak – költi a befolyó összegeket, és nem is fejlesztésre vagy munkahelyteremtésre, hanem elmulatják, szétosztogatják, „evésre, ivásra […] sörfesztiválokra” költik kampányfogásként, hogy választást nyerjenek. A helyiek szerint ez egyfajta reakció a vásárhelyi történésekre. Idén Hódmezővásárhelyen háromnapos sörfesztivált szerveztek június elején – sőt, külterületi fesztiválbuszt is indítottak, amely ingyenesen behozta, akik távolabb laknak. Hódmezővásárhelyen sűrűn lépnek fel országosan ismert, nagy zenekarok is, mindez pedig pénzbe kerül.
Mivel Márki-Zay Péter egyik „nagy ügye” a korrupció elleni harc, amikor felvetettük ezt a témát, V. Attila azt kérdezte, hogy „ha nagyon durva lett volna a korrupció, akkor az utóbbi hat évben miért nem csuktak le senkit?”. Szerinte a korrupciós vádat nem sikerült Márki-Zaynak bebizonyítania, mert ha volt is, a szürke zónában maradt, magyarán nem követtek el törvénytelenségeket, csak nem jártak el tisztességesen, például túlszámláztak dolgokat, figyelve rá, hogy azért x százalékban ne térjenek el az európai uniós áraktól, „elmentek a maximumig”.
V. Attila ehhez egy ontológiai magyarázatot is hozzáfűzött.
– A „van”-ból tudtak mit ellopni, Márki-Zayék arra büszkék, hogy nem lopnak, de hát a „nincs”-ből nem is lehet. A Modern Városok Programot elvesztettük, azokat a beruházásokat, amelyeket Márki-Zay a saját eredményeként tüntet fel, igazából szinte 90 százalékban még a fideszes önkormányzat kezdeményezte, ám közben új polgármester jött, tehát folytatta, majd befejezte a projekteket. Például az orvosi rendelők közül a Jókai utcainak a felújítását a Fidesz indítványozta, elfogadták, elkezdték, majd Márki-Zay adta át. A 118 szociális lakás felújítását is saját sikereként mutatta be, pedig ezt a Széchenyi 2020 programból és vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével újították fel – mondta V. Attila. Még érdekességként megemlítette, hogy a Fidesz idején csak a nagy TOP-os vagy ginopos pályázatokra jelentkeztek, a kisebb önkormányzati pályázatokkal nem bíbelődtek, pedig hát a „saját kormányuk” hirdette meg őket.
Ami a szépen felújított, történelmi városi épületeket illeti, forrásunk elmondta, hogy a fideszes polgármesterek idején a tulajdonosok adókedvezményben részesültek, nem kellett fizetniük a helyi adót, amennyiben az adójukat a homlokzatot felújítására fordították. Igaz, Márki-Zay folytatta a felújításokat, állítólag hitelt is vett fel a város, hogy a választások előtt még több homlokzatot és utat tudjanak rendbe hozni.
A Péter
Gyalog jár munkába, mindenkivel szóba áll, mindenkinek köszön, mondja Melinda (45) a városvezetőről.
– Grezsa Istvánt egyszer láttam csak a piac előtt szórólapozni, Márki-Zay rendszeresen ott volt – fűzi hozzá. Márki-Zay Péter közvetlenségét nagyon megnyerőnek tartják a vásárhelyiek. És mindeközben az imázsát is fáradhatatlanul építi, például az ételosztásokat lefényképezik, dokumentálják, megosztják a közösségi médiában, és az ezeket hirdető szórólapokra még egy telefonszámot is felírnak, hogy aki nem tud személyesen elmenni, annak ingyen házhoz vigyék. Márki-Zay a kampány idején mind a tíz jelöltjét arra kérte, hogy vigyék ki házhoz az ételcsomagokat, ebben is az élen járt.
Érdekes a helyi társadalmi dinamika is. Márki-Zay Péter azzal a Kendi Imre építési vállalkozóval újíttatta fel a városháza tornyát – amelybe az átadás után személyesen kalauzolta fel a látogatókat –, aki korábban, a fideszes időkben Hódmezővásárhely főépítésze volt.
– Összevesztek Lázárral, Kendi kiment Ausztriába dolgozni, Márki-Zay meg hazahívta. Vonzza magához azokat a korábbi fideszeseket, akik összerúgták a patkót Lázárral. A Történelmi Vitézi Rend vásárhelyi főkapitánya is egy némileg hasonló ügy miatt tört lándzsát Márki-Zay Péter mellett. Mostani alpolgármesterét, Berényi doktort korábban a Fidesz is megkereste, de volt valami nézeteltérésük. Rapcsák András idején szokás volt, hogy a polgármester egyfajta „értelmiségi tanácsadó testületet” működtessen, amelyben részt vesznek helyi értelmiségiek, vállalkozók. Ennek tagja volt Kendi Imre és Márki-Zay Péter is, tehát utóbbi nemcsak Fidesz-szavazó volt, hanem a Fidesz értelmiségi holdudvarába is tartozott – mondja V. Attila.
A Promenad24 egy közvélemény-kutatásban arra kereste a választ, hogy miért maradt otthon négyezer fideszes szavazó Hódmezővásárhelyen. Sokak szerint ez egyfajta reakció volt az országos ügyekre. Látják az árakat a boltban, és úgy magyarázzák a drágaságot, hogy Lázárék lopnak. Az emberek dühösek, a politikára vetítik ki a gondjaikat. Közben Márki-Zay folyamatosan adományokat kér a támogatóitól, hiszen meg kell védenie a Szabadság városát. Ezek szerint működött az elgondolása.
Egy régi bölcselőt parafrazálva: ha a szovjethatalom plusz villamosítás egyenlő kommunizmus, akkor a fideszes ultrakommunikáció plusz amerikai messianizmus egyenlő választási siker, ez esetben polgármesteri tisztség. Kellett ehhez Márki-Zay Péter helyiérdekű populizmusa, közvetlen és örökmozgó személyisége is. Egyetérthetünk Lánczi Andrással abban, hogy „a politika most már nem egyéb, mint imázsharc”. Szerinte a választásokon az veszített a leginkább, akinek elfogyott az ügye. Márki Zaynak volt ügye, mégpedig az, hogy megvédje a Szabadság városát a korrupciótól, a migránsgettóktól és a Hétszünyű Kapanyányimonyók áskálódásaitól.
„Keresztény ember elutasítja a korrupciót”
Márki-Zay Péter irodája ugyanazt a klasszikus polgári hangulatot idézi, mint a Monarchia kori városháza: vásárhelyi virágmintás függönyök, XIX. század végi eklektikus bútorok, békebeli festmények a falakon. Márki-Zay Péter elmondja, hogy a berendezést megörökölte a korábbi polgármesterektől, tehát a polgári szellem kitart ebben a városban, ám, mint megtudjuk tőle, az egyik meztelen férfiakat ábrázoló festményt kicserélte, mert az „nem felelt meg a konzervatív ízlésének”. Kapott néhány díjat, ajándékot a látogatóitól, ezek egy szekrény tetején láthatók. Az irodaajtója feletti kis feszület Hegedűs Lórántné, az országgyűlés egykori alelnöke ajándéka, Botka László pedig egy uniós zászlót hozott neki, mert az hiányzott a városházáról. Minek tagadjuk, a polgármester úrnak megdicsértük a szülővárosát, igazi, magyaros mezővárosi hangulata van a maga kis villáival, Monarchia kori főterével és parasztpolgári házaival. Márki-Zay Péter elmondta, hogy a Zrínyi utca az egyik kedvence, ott igazán szép házakat lehet látni, és hivatala idején megduplázták a helyi védett épületek számát, immár 450 ilyen található Hódmezővásárhelyen, sőt, QR-kódos ismertetőket is elhelyeztek a védett épületeken, amelyeket beszkennelve elolvashatjuk az épületek leírását. Amikor családjáról ejtettünk szót, szóba került, hogy az első Márki-Zay nevet viselő őse, a dédapja IV. Károlytól kapott nemességet a hivatala miatt, mivel az országgyűlési gyorsíróiroda főnöke volt, ezért is látható címerében egy fecske, szájában írótollal. „Amikor Horthy fehér lovon bevonult Kassára, dédapám ott ült a dísztribünön, erről egy fénykép is tanúskodik. Családom része volt a két világháború közötti hivatali elitnek.” Márki-Zay Péter politikai érdeklődése tehát a családi múltjából is ered, mi pedig a szép múlt után kíváncsian kérdeztük a város pattogósabb politikai jelenéről.
– Istenhívő ember?
– Igen.
– Idén harmadjára nyerte el a polgármesteri tisztséget, így nem gondolja, hogy ez egyfajta égi jel, hogy inkább a várossal foglalkozzon, és ne az országos politikával?
– Nem hiszem, hogy ezt így kellene értelmeznem. Bár a Mindenki Magyarországa Néppárttal (MMN) az európai parlamenti választásokon országosan 0,64 százalékot értünk el, és Hódmezővásárhelyen 21,63 százalékot, a polgármester-választáson 55,11 százalékot kaptam. Ez immár az elmúlt hat év eredményeinek szólt, szemben azzal, amikor a választók először adnak bizalmat valakinek, az ugyanis inkább egyfajta kritika az elődeivel szemben. 2018-ban a reményt képviseltem, és sokan úgy érezték, hogy e remény beváltásához megvan az élettapasztalatom, tehát érdemes rám bízni a várost. Szerintem hat év elmúltával ez a mostani győzelem már nem a személyiségemnek, hanem az eredményeimnek köszönhető.
– Pedig ha abbahagyná, akkor valószínű, hogy megszűnne a polarizált, polgárháborús hangulat Hódmezővásárhelyen. Nem vágyik békésebb hétköznapokra?
– Ebben igaza van. Valószínű, hogy az országos politikai szerepvállalásom nehezítette a dolgomat Vásárhelyen. Valószínű, hogy sok fideszes polgártársam egyébként nagyon is elégedett az itteni munkámmal, de nem ért egyet az országos tevékenységemmel, ezért mégsem szavaz rám. Hálás vagyok, hogy még ilyen körülmények között is, az országos konfliktusokat is vállalva, ilyen nagy arányban nyertem, mindenféle lázári fenyegetőzés ellenére. 2018-ban egy egész országnak akartam példát mutatni, hogy teljes összefogással még a kormányváltás is elérhető, de ez sajnos nem sikerült. Ám országos ügyekkel továbbra is foglalkozni fogok, hiszen ha akár nekem, akár önnek vagy bárkinek van lehetősége arra, hogy szebbé, jobbá és tisztességesebbé tegye a közös hazánkat, akkor azt hazafias kötelessége, hogy megtegye. A polgármester számára pedig erkölcsi parancs is.
– Hozzájárult a sikeréhez a személyisége? Közvetlen, elérhető ember?
– Ma például a városházán járt egy fiatalember, aki földgömböket készít. Az utcán állított le, hogy szeretné a termékeit lefotózni a városházán belül, szép környezetben. Itt járt az irodámban, köszöntöttem, javasoltam neki helyeket, ahol jó képeket készíthet, és sok sikert kívántam neki. Van, aki azért telefonált, mert állást keres, és igyekszünk segíteni neki, tanácsot adni. Ha bárkinek panasza van, azt igyekszünk megoldani. Egy cigány férfi például ma reggel az utcán állított meg, neki abban segítettem, hogyan tud szociális bérlakásra pályázni. Egy politikus sikerét a választáson három dolog befolyásolja. Először is a teljesítmény, azaz hogy fejlődik-e a város, jó-e itt lakni. Másodszor a kommunikáció – mi is rendszeresen juttatunk el kiadványokat a vásárhelyiekhez, mert akinek nincs Facebookja, az gyakran nem is értesül róla, hogyan építjük-szépítjük a várost, és sokan amúgy sem a szemüknek hisznek, hanem a propagandának. És harmadikként itt jön még a képbe a közvetlenség. Nehéz azokat lejáratni, besározni, akiket mindenki személyesen ismer a városban. Székesfehérváron néhány éve volt alkalmam a fideszes polgármesterrel sétálni az utcán, és magam is láttam, hogy a fehérváriak milyen barátsággal és szeretettel köszönnek Cser-Palkovics Andrásnak. Húsz éve Pécsett pedig azt hallottam, hogy Toller Lászlót sose fogják tudni leváltani, mert minden héten kinn van a piacon, és bárki odamehet hozzá, bárkivel szóba áll.
– Honnét van pénzük ezekre a kiadványokra? Egyesek szerint az MMM-nek juttatott amerikai pénzből finanszírozta a kampányát, több tízmillió forintból.
– A várost szorongatja a kormány, mi mégis jobban fejlődünk, mint amikor elődeimnek kormányzati hátszele volt, mert okosabbak vagyunk, és nem lopunk. Hódmezővásárhelyen lényegében felszámoltuk a korrupciót. A várossal kapcsolatos kiadványokat értelemszerűen az önkormányzat pénzéből fizettük, a kampányunkban viszont egy fillér közpénz sem volt soha. Abból a pénzből, amit az MMM két éve kapott az Egyesült Államokból, a Mindenki Magyarországa Mozgalom akkori kampányát és működését finanszíroztuk. Az 1,8 milliárd forintos támogatásból nagyjából százmillió maradt meg a 2022-es kampány után, ezt kizárólag arra költöttük, amire kaptuk, kirúgott tanárokat és például egy roma tábort is támogattunk, szabadegyetemet, tüntetéseket tartottunk, hirdettünk a Facebookon. A 2024-es önkormányzati kampányunkat helyi adományokból fizettük, a saját kampányszámlám segítségével – ebből költöttünk ételosztásra is, kéthetente osztunk ételt a Tiszta Vásárhelyért Egyesülettel együtt. Önkénteseink néha ugyan jelzik, hogy olykor akár nem feltétlenül rászorulók is beállnak a sorba, de én azt mondom, hogy ha valaki arccal vállalja, és odajön egy ételosztásra, azoknak mi mindig szeretettel adunk egy tál meleg ételt – ki vagyunk mi, hogy megítéljük, kinek mekkora szüksége van rá? És mindezek mellett van egy pártunk is, amelyre szigorú törvényi előírások vonatkoznak, és amelyet teljesen külön finanszírozunk tagdíjakból és közvetlen adományokból.
– A Fideszt azzal vádolják, hogy választás előtt „krumplit oszt”, ön meg ételt. Mi a különbség?
– Az a különbség, hogy mi ezt nem kötjük szavazatokhoz.
– De az emberek emlékezni fognak a szavazófülke magányában, hogy kitől kaptak ételt.
– Ezen a héten is volt ételosztás, pedig hol van már vagy hol van még a kampány?
– Folyamatosan kampány van. Meggyőződésből oszt személyesen ételt, vagy csak imázsépítés céljából?
– Az, hogy szegény embereknek enni adunk, az meggyőződés, az, hogy személyesen én teszem, az imázsépítés. Bárki más is átnyújthatná a tányért, de nálunk a polgármester nyújtja át, és igen, hámozhatnám a krumplit is, de azt az önkénteseink hámozzák, én inkább házakhoz szállítok ki. Egy-egy ilyen alkalommal száz embernek adunk ételt a helyszínen, és még 400-nak szállítjuk ki az otthonukba, akár a város külterületére is. Most éppen ez a terület jutott nekem, és bizony többen meglepődtek, amikor látták, hogy a polgármester személyesen hozza ki az ételt.
– Mit gondol arról, hogy a helyi fideszes média közvélemény-kutatást készít arról, hogy miért maradt otthon négyezer fideszes szavazó?
– Ebből az ügyből Lázár János tapintatosan kihagyta a saját felelősségét. Nem csak énszerintem elfogadhatatlan ugyanis, hogy valaki azzal fenyegesse a saját szülővárosát, hogy nem kap fejlesztési forrást, ha nem az ő jelöltje nyer. Sokan állítják, hogy ez még a fideszeseket is felháborította.
– Akkor 2022-ben Lázár János hogyan győzhette le önt az országgyűlési választásokon?
– Az egy egészen más verseny volt. Ott a választópolgárok attól féltek, hogy a gyermekeiket szülői engedély nélkül átműtjük kislányból kisfiúvá, és elvisszük meghalni Ukrajnába. A választók pedig ezt nem akarták, hiszen ők is racionális lények, csak az informáltságuk kérdéses.
– Azt állítja, hogy Hódmezővásárhelyre visszavezette a szabad versenyt. Valóban így működik a város, és a verseny miatt többen tesznek ajánlatot, mint korábban?
– Sokkal többen. Amikor évekkel ezelőtt egy Lázár János rokonához köthető cég működtette a térfigyelő kamerarendszerünket, akkor senki más nem mert pályázni, mióta ők kiszálltak, hirtelen sok pályázó lett. Nálunk tiszta verseny van, a politikai kötődés egyáltalán nem számít – az óvodafelújításainkra kiírt pályázaton a 9 részterületből nyolcat a Ferroép Zrt. nyert el. Bennünket nem zavar a tulajdonos háttere, viszont sokat spórolunk azzal, hogy mindig a legjobb ajánlatot fogadjuk el, a pálya semerre sem lejt. Az említett cég Nemesi Pálé, azaz ők az egyik legfideszesebb cég a környéken, ám ha a legjobb ajánlatot adja, akkor őt bízzuk meg. Keresztény ember egyébként sem tehet mást, mint hogy elutasítja a korrupciót.
