Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

Ahogy egy baloldali salgótarjáni önkormányzati képviselő fogalmazott az idei kampányban, „ez a város mindig baloldali volt, talán még akkor is, amikor fideszes polgármester győzött”. Salgótarján az elmúlt évtizedben hivatkozási alap volt a baloldal számára, egy város, amelynek választási eredményeiből erőt lehet meríteni.

– Amikor 2014-ben polgármester lettem Zuglóban és ránéztem a térképre, azt hittem Zugló az egyetlen olyan hely, ahol regnáló fideszes városvezetőt győzött le az ellenzéki jelölt, de aztán rá kellett jönnöm, hogy Salgótarjánban is ugyanezt történt – lelkesítette híveit májusban egy tíz évvel ezelőtti sikerrel Karácsony Gergely főpolgármester a baloldal közös salgótarjáni kampányrendezvényén.

„Magunkra hagytak”

Az egyesült baloldal (MSZP–DK–Párbeszéd) az idei önkormányzati választásokon nem a várost 2016 óta vezető Fekete Zsoltot indította, hanem az egyik alpolgármestert, Huszár Mátét. A jobboldali jelölt azonban negyvenhat százalékkal győzött, míg Huszár Máté harminchat százalékot ért el. A tíz választókerületből hetet nyertek el a Fidesz–KDNP és a Hajrá, Salgótarján! képviselőjelöltjei. Három választókerületben kevesebb mint öt százalék különbséggel tudott győzni a baloldal, volt olyan választókerület, ahol kilenc szavazaton múlott a baloldali jelölt sikere. A tizenöt tagú testületben a polgármesterrel együtt kilenc képviselő fideszes, tehát a biztos többség tudatában lehet elkezdeni az építőmunkát.

Korábban írtuk

Megkérdeztünk néhány helyi lakost, miben látják a baloldali városvezetés bukásának okait.

– Hiába ígérték meg a felújított strandot, nem történik itt semmi, csak néhány látványberuházás. Szép lassan kiürül ez a város; ha fiatal volnék, én se maradnék itt – mondja egy középkorú férfi, akivel a Fő téren beszélgetünk. Érthetetlen, mondja, miért nem próbálkozott az önkormányzat legalább turisztikai fejlesztésekkel.

– Nagy dolog nem kell ide, a szép nógrádi táj önmagát adja el. Bár lehet, az ipari romhalmaz és a lecsúszott népréteg látványa sokakat elriasztana – elégedetlenkedik.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

Egy férfi, hallván, hogy a helyi cigányság a téma, becsatlakozik a beszélgetésbe. Azt mondja, amikor Budapesten lakott, sokkal jobban félt este az utcára menni. Bár még soha nem volt problémája a kisebbséggel, és nem ismer olyat, akit támadás ért volna, vannak azért olyan helyek, ahová még nappal se tenné be a lábát, még rendőri kísérettel sem.

Egy másik járókelő azt emeli ki, hogy az elmúlt harminc év bebizonyította, mindegy, ki a polgármester, baloldali vagy jobboldali, az önkormányzat nem foglalkozik az érdemi problémákkal, csak kampányidőszakban, amikor „minden politikus, aki él és mozog, felkeresi a várost, utána pedig magunkra vagyunk hagyva”.

Egy nő azon sajnálkozott, hogy még nem volt olyan vezetése a városnak, amelyik a munkahelyteremtéssel foglalkozott volna, de az új vezetésben azért bízik, mert a polgármesterjelölt a vállalkozói szférából jön.

– Ha ő nem hoz új munkáltatókat a városba, akkor senki – mondja határozottan.

– Nézzék meg ezeket a koszos, lerobbant buszokat – mutat egy idős hölgy a helyi járatra.

Van, aki szerint kár, hogy a polgármester nem indult, mert akkor biztosan elment volna szavazni, de így nem volt kire adnia a voksát.

– Sokan csak azért szavaztak a Fideszre, mert azt hiszik, most majd pénz jön a városba. Hát, meglátjuk – mondja legyintve.

– Egyértelmű, hogy a piac körüli botrányok okozták a városvezetés bukását. Már lassan tíz éve hallgatjuk, hogy felújítják a piacot, és amikor végre megtörtént, akkor sem lehetett örülni neki, mert olyan sokáig tartott, és olyan balkáni állapotok uralkodtak addig itt, hogy több kereskedő ellehetetlenült – mondja egy férfi.

Városi konzultáció

Kreicsi Bálint szerint a salgótarjániak a tízéves baloldali városvezetés után változást akartak, mert úgy látták, a többi megyei jogú város megelőzte Nógrád vármegye székhelyét.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Kreicsi Bálint

– Eddig sem voltak erősek a pozícióink, mert a rendszerváltozással elvesztettünk sok munkahelyet, pedig Salgótarján hazánk ipari bázisa volt, később pedig képtelennek bizonyultunk a hátrányból előnyt kovácsolni. A hazai tömegközlekedési járműveken salgótarjáni üveget használtak, a macskakövek – ahogy az elnevezés is mutatja, bár ezt nem sokan tudják – az itteni macskalyuki bányából származtak, és a salgótarjáni acélgyárban készítették hazánk kapáit, gereblyéit. Sajnos a gyárbezárások még mindig éreztetik hatásukat, de a város az elmúlt időszak lehetőségeit sem tudta jól kihasználni – mondta a Demokratának a megválasztott polgármester.

Szerinte a legtöbb tennivaló a város barnamezős területeit érinti, amelyekkel az előző városvezetés érdemben nem foglalkozott, ráadásul azt a keveset is eredménytelenül tette. Ez is szerepet játszott a baloldal bukásában.

– A lerobbant gyárépületek még most is tátongó sebekként csúfítják a város szívét és peremterületeit, így befektetőt és turistát is nehéz idecsalogatni. A város nem önerőből kreálta ezt a problémát, ezért nem is tudja önerőből megoldani. Elengedhetetlenül fontos az állami segítség, amelyre már régóta várunk, de a változásért nekünk is össze kell fognunk, és tárgyalnunk kell a jelenlegi tulajdonosokkal. Nem kívánok pálcát törni a városvezetés felett, de ez súlyos mulasztás volt. A barnamezős területek gazdáival haladéktalanul el kell kezdeni az egyeztetést és kidolgozni egy akciótervet, amelyet benyújtunk a kormánynak – fejtette ki.

Kreicsi Bálint választási győzelmét a jó csapatmunkában látja, és abban, hogy a kampányt már az elmúlt nyáron megkezdték, és a kampányidőszakban végig a helyiek között voltak.

– Nagyrészt megújított csapattal vágtunk neki a választásoknak, de azért támaszkodtunk a régiek harctéren szerzett tapasztalataira is. A kampányban igyekeztünk minél szélesebb körben eljutni a helyiekhez, az intézményekhez, a cégekhez, a gazdasági társaságokhoz. Próbáltunk szinte mindenkit egyesével fölkeresni. Több mint hatvan közterületi rendezvényt és közel húsz lakossági fórumot tartottunk. A munkát már a kampányidőszak előtt elkezdtük, a nemzeti konzultáció mintájára városi konzultációt indítottunk, információt gyűjtöttünk a helyi igényekről, a lakossági és a szakmai egyeztetéseken minden vélemény fontos volt számunkra. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy programunkat a salgótarjániak írták. Megalkottuk a fejlődő, az élhető és az összetartó város programját, amelyet 2030-ig szeretnénk végrehajtani. Lesz olyan pont, amelyet már októberben meg tudunk valósítani, de vannak olyan vállalások is, amelyekhez idő kell – mondta Kreicsi Bálint.

Baloldali hibák

Pár évtizede érdekes tendencia figyelhető meg a helyi önkormányzati választások eredményeiben. A helyiek két ciklus után várják a nagy változásokat, és ha nem következnek be, akkor rendre leváltják a városvezetést. A jelenlegi garnitúra 2019-ben kétharmados többséggel nyert és kezdhette meg második ciklusát, amelynek végén a választók most úgy értékelték, hogy a baloldali élcsapat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Változást akartak, mert úgy érezték, hogy Salgótarján egy helyben toporog.

A győztes véleménye szerint az is szerepet játszott az ellenfél vereségében, hogy túlzott magabiztossággal vágott neki a választásoknak, nagyobb szerénységgel több esélye lett volna. A baloldal azért volt biztos a győzelmében, mert azt feltételezték, a helyiek nem ismerik a Fidesz polgármesterjelöltjét. Tény, hogy Kreicsi Bálint eddig nem vett részt a közéletben, viszont több mint harmincéves múltra visszatekintő vállalkozása révén nagyon sok helyi vállalkozóval áll kapcsolatban. Továbbá a Hajrá, Salgótarján Egyesület tagjai már évekkel a szervezet megalakulása előtt segítették a város munkáját.

Sokak szerint a szocialisták nagyot hibáztak azzal, hogy az eddigi polgármestert, Fekete Zsoltot levették a sakktábláról, és helyette a kevéssé népszerű Huszár Mátét indították, aki gyorsan hiteltelenné vált, hiszen legfőbb ígérete az volt, hogy győztes várost csinál Salgótarjánból: abból a városból, amelynek nyolc éve alpolgármestere, és amely város közéletének húsz éve szereplője. A helybéliek pedig joggal kérdezték, vajon mit csinált eddig.

A Vásárcsarnok Nógrád megye legnagyobb kereskedelmi intézménye. A városvezetés energetikailag felújíttatta, azonban a beruházás nem úgy sikerült, ahogy eltervezték. Közel három éven át áldatlan állapotok uralkodtak a piacon, egy időre be is kellett zárni. Kreicsi Bálint úgy látja, mind a tervezésben, mind a kivitelezésben, mind a kommunikációban rengeteg hiba történt a városvezetés részéről, amiknek nem lett következményük, illetve annyiban igen, hogy ezek is szerepet játszottak a baloldal kudarcában. A vereség okai közé sorolja még, hogy a közgyűlésben nem zajlottak érdemi viták, egyeztetések, a városvezetés minden javaslatot erőből átvitt, így a helyiek beletörődtek, hogy úgyis az történik, amit a városvezetés akar, akár jó, akár rossz kezdeményezésről van szó.

Sikertörténet kapujában

Az októberben hivatalba lépő polgármester a jövőt az együttműködésre, a közösségépítésre és a város példaértékű oktatási múltjára alapozná. A csökkenő hallgatói létszám miatt 2013-ban bezárt a salgótarjáni főiskola, amely a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett tagozataként működött.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

– Jelenleg az Óbudai Egyetemnek van egy képzési központja a városban, de örülnénk, ha más felsőoktatási intézmény is látna bennünk perspektívát. Ehhez minden feltétel adott, hiszen a korábbi főiskola épületei kihasználatlanul állnak, ráadásul a határ menti elhelyezkedésben is lehet új távlat. A másik kitörési pont a szakképzés. Salgótarjánban magas színvonalú szakképzési intézmények vannak, kiváló tanári gárdával, már csak a fiatalokkal kell megértetnünk, hogy jó szakemberre mindig szükség lesz, egy jó szakmával mindig el tudnak majd helyezkedni – tette hozzá.

Kreicsi Bálint úgy látja, ha jó lesz a csillagzat, akkor a város igazi sikertörténet előtt áll. A Szent Lázár Megyei Kórházban tavaly kezdte meg működését a legmodernebb technológiával felszerelt sugárterápiás centrum, biztosítva a térségben élők komplex, magas színvonalú ellátását. A beruházás a Modern Városok Program keretén belül készült el, 17,4 milliárd forintos kormányzati támogatással.

– A kórház a város legnagyobb foglalkoztatója, óriási lökést kapott a több mint háromezer négyzetméteres onkológiai központtal. Sok orvos ingázik Salgótarjánba, mert ezzel a fejlett technikával csak itt tudnak gyógyítani. Célunk, hogy a jövőbeni fejlesztéseknek köszönhetően az ingázó orvosok és más szakemberek számára is lehetőséget nyújtsunk a városban történő letelepedéshez. A gyönyörű természeti környezet már adott, az építettet kell vonzóvá tennünk. Mivel Salgótarján megyeszékhely, ezért a közigazgatásban is sokan dolgoznak, így a város értelmiségi állománya is megfelelő, amelyre szintén lehet alapozni – mondta a megválasztott polgármester.

Kérdésünkre, miszerint polgármesterként mi lesz az első intézkedése, úgy válaszolt, hogy elengedhetetlenül szükséges a közbiztonság erősítése, ezért ezzel kapcsolatban azonnal egyeztetéseket kezdeményez. Hozzátette, bár a bűncselekmények száma nem több, mint egy hasonló nagyságú városban, az emberek szubjektív közbiztonság-érzete mégsem jó, a szülők sötétedés után nem szívesen engedik ki gyermekeiket az utcára.

Az októberig hátralévő három hónapot is igyekszik tartalommal megtölteni. Nemrég Navracsics Tiborral tárgyalt a várost érintő fejlesztésekről, de a fent említett felsőoktatási tervek kapcsán is zajlottak egyeztetések.

Válságkezelés

Megkérdeztük Fekete Zsoltot, Salgótarján leköszönő polgármesterét, miben látja a baloldal választási vereségének okait. A polgármester szerint az önkormányzati választással egy időben tartott európai uniós választás döntően befolyásolta a szavazói hajlandóságot és annak irányát, ezért a júniusi választások nem csak az önkormányzatokról szóltak. Ahogy fogalmazott, Salgótarjánban nyert a Fidesz–KDNP listája és az a kampánystratégia, amelyet a kormánypártok a meglévő adatbázisuk segítségével folytattak.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
A salgótarjáni üveggyár

– A város alapvető működését, ha nehezen is, de biztosítottuk. Salgótarjánt a rendszerváltozás óta válságmenedzseléssel irányítják, adóbevétele soha nem haladta meg a kiadásait. Volt olyan időszak, amikor a kormányok ezt pótolták, de a legtöbbször nem. Egyrészt ezért tátong most is lyuk a költségvetésen, másrészt azért, mert nem települtek olyan vállalkozások a városba, amelyek iparűzési adójából fedezni lehetne a költségvetési hiányt. A gondokat tetézi a kvalifikált, keresőképes munkaerő nagy mértékű elvándorlása – vázolta a polgármester a város helyzetét.

Úgy látja: a választás megmutatta, hogy van a salgótarjániak részéről egyfajta várakozás, miszerint ha a városvezetés azonos színezetű a kormánnyal, akkor a kormány jobban segíti a várost, és azok a fejlesztések, amelyek egy megyei jogú városban elvárhatók, nagyobb eséllyel meg tudnak valósulni. Hozzátette, a Modern Városok Programjában számos kormányzati fejlesztés szerepelt, ám a kormány ezeket a lehetőségeket elvette a várostól. Úgy látja, a baloldal polgármester-jelöltje, dr. Huszár Máté felkészült politikus, városvezetői tapasztalata is van, ezért nagy eséllyel indult a választásokon. A két jelölt programjában nem lát lényeges eltérést, viszont Kreicsi Bálint és a Fidesz–KDNP képviselő-jelöltjei a kampányban aktívabbak voltak.

– Kreicsi Bálintot tehetséges, agilis fiatalembernek tartom, bízom benne, hogy tud tenni a városért. Mi soha nem hazudtunk a választópolgároknak, nem tettünk olyan ígéreteket, amelyeket ne tudnánk megtartani – mondta Fekete Zsolt.

Mint búcsúzóul megemlítette, az új városvezetéstől elvárja, hogy tartsa be az összes ígéretét.