Harmincéves a Demokrata – Ismerjék meg csapatunkat!

Budapesten született 1997-ben, a BME Kommunikáció és médiatudomány szakán szerzett BA-diplomát. A Demokratának édesapja után gyerekkora óta olvasója, legjobban a közvélemény-kutatások, a Zöld jövő melléklet és Ungváry Zsolt írásai fogták meg. 2018-ban Elek Nikolett ajánlására jelentkezett a Demokratához szakmai gyakorlatra. Ennek leteltével munkatársként csatlakozott a lap csapatához. Szenvedélye a tömegközlekedés, azon belül is a városi közlekedési eszközök, melyek közül a kedvencei az Ikarus autóbuszok és trolibuszok.

A Demokrata lelke, motorja. 2002 óta van a lapnál, előbb titkárságvezetőként, majd 2013 óta marketingigazgatóként dolgozik. Mások mellett az újságban és a honlapon megjelenő hirdetéseket szervezi, koordinálja, és évtizedek óta ő a demokratás rendezvények főszervezője is. De valójában sokkal több ennél. Mindenre gondja van, minden problémát megold és mindenkire gondol, odafigyel. Nélküle talán nem is működne a Demokrata.

1976-ban született Budapesten. Az első írásait a Magyar Fórum, a Hunnia, az Új Idők, az Ez a Hét közölte. A Magyar Demokratának az első lapszám óta olvasója, 2002 óta munkatársa. Vezéreszméje szerint Isten nélkül semmi sincs, vele minden lehetséges, a család szeretetközössége az egyetlen értelmes éltető közeg, a Kárpátok koszorúja ölelte egész hazán kívül nincsen számára hely. 1988 óta a Bozsik Stadion Északi Kanyarjában hűséggel, kitartással szurkolója a Kispest futballcsapatának annak jegyében, hogy „Kispest az életünk, bármerre tévedünk, a csapatért mi mindent megteszünk!”.

Budapesten született 1995-ben. Felsőoktatási tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte igazságügyi igazgatási szakon. 2015-től volt a Pesti­Srácok.hu újságírója, 2020 óta a demokrata.hu hírszerkesztője. Szabadidejében leginkább festeni szeret.

Budapesten született 1981-ben. Középiskolásként labdarúgó-játékvezetői képesítést szerzett, egy futballhetilapnak tudósított. Érettségi után az NB1.hu portál újságírója, majd „napos szerkesztője” lett. A Magyar Demokratának, amelynek kamaszkora óta olvasója volt, 2002-ben lett a munkatársa, elsősorban belpolitikai témájú riportokat és interjúkat készített. Kovács Zsófiával, illetve Szencz Dórával felel a sportrovatért is. 2008 óta a hetilap vezető szerkesztője, 2014-től előbb felelős szerkesztőként, 2018-tól főszerkesztőként irányítja a Demokrata.hu portált. Több mint fél évtizeden át volt a II. kerület önkormányzati képviselője, 2019-ben megkapta Budapest sajtódíját, a Csengery Antal-díjat.

Budapesten született 1959-ben. A Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett tervezőgrafikusművész-diplomát 1986-ban, majd posztgraduális képzés keretében marketingmenedzser-oklevelet 1991-ben. 1994-től saját vállalkozást alapított, amely grafikai munkák tervezésével és kivitelezésével foglalkozott. Főbb megrendelői a kozmetikai és élelmiszergyártó cégek közül kerültek ki. 2001 óta a Magyar Demokrata munkatársa, ahol a hetilap tipográfia tervezési munkáit végzi. A Magyar Mercurius könyvkiadónak számos könyvét öntötte formába. Kedvenc időtöltése a kerékpározás és a motorozás.

Sümegen született 1977-ben. Az ELTE-BTK-n szerzett magyar nyelv és irodalom középiskolai tanári, esztéta-, kulturális menedzseri diplomát. Ezután, 2001-ben került a laphoz, azóta is a Kultúra rovat munkatársa. Szívesen ír művészeti témákról, különösen a festészet, azon belül is az előző századforduló környékén élt magyar alkotók munkássága érdekli. Háromgyermekes édesanyaként a Demokrata mellett a legtöbb időt a két fiával és a kislányával tölti.

Budapesten született 1951-ben. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamos üzemmérnöki diplomát, a MÚOSZ Tervezőszerkesztői Akadémián tervezőszerkesztő oklevelet szerzett. A lapnak alapító főszerkesztője, előtte 1990-től a Pesti Hírlap napilap felelős, majd főszerkesztője volt. Elkötelező közéleti élményének a taxisblokádot tekinti. Meghatározó volt számára az első Békemenet kezdeményezése is, aminek létrejöttében kulcsszerepe volt a Demokrata nyilvánosságának. A lap mellett állandó szereplője a Sajtóklubnak és más közéleti műsoroknak. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa.

Budapesten született 1954-ben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1979-ben agrármérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen 2006-ban történész-, 2010-ben PhD-diplomát szerzett. 1979-ben a Nők Lapja munkatársa lett, 1989 és 1997 között a MÚOSZ főtitkára volt, ezt követően rövid ideig antikváriumot vezetett. A Magyar Demokratához 2005-ben csatlakozott előbb lapigazgatóként, majd főmunkatársként. Több regénye és történelmi esszékötete is megjelent.

Budapesten született 1988-ban. A Kodolányi János Főiskolán kommunikátori BA-diplomát, a BME-n okleveles kommunikáció- és médiaszakértői MA-diplomát szerzett, majd PhD-ösztöndíjas volt, és abszolutóriummal zárta tanulmányait. A Magyar Demokrata szeretetét édesapjától örökölte. A szerkesztőséghez 2008-ban gyakornokként csatlakozott, majd a honlap és az újság munkatársa lett. Meghatározó élményének tekinti, hogy 2009-ben a lap munkatársaként részt vehetett a verőcei Kárpát-Haza Templom felépítésében. A Műegyetemen tizenhárom éven át érvelést és meggyőzést tanított, a BME 100 legjobb oktatójának toplistáján tizennégy alkalommal szerepelt.

Egerben született 1988-ban. A Miskolci Egyetemen történészdiplomát szerzett. A Miniszterelnökség gyakornoki programjának teljesítését követően először a Kormány.hu lapcsaládnál dolgozott, majd a közmédia hírportáljánál felelős szerkesztőként. A Magyar Demokrata online portáljához 2021-ben csatlakozott. Érdeklődési területe az új- és jelenkori társadalomtörténet.

Szolnokon egy középosztálybeli vallásos családban született 1952. január 28-án. 1978-tól újságíró, tv- és rádió riporter, majd lapfőszerkesztő, 2006-2019 között pedig Kerepes város polgármestere. 1986-tól az MTV Híradó és Hét műsorának vezetőriportere, majd főállású főmunkatársa, illetve főszerkesztő-helyettese volt. 1992-ben nevezték ki az Esti Hírlap főszerkesztőjévé, majd az MSZP 1994-es választási győzelmét követően eltávolították a lap éléről. Később az ugyancsak ellenzéki Új Magyarország napilapot főszerkesztette, majd 1998-tól a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorát szerkesztette és vezette, 2000-től pedig a Pannonrádió vezető szerkesztője, műsorvezetője volt. Közben részt vett a fiatal újságírók képzésében, rádiós és televíziós oktatásában. Tevékenységét többek között 1989-ben Szabad Sajtóért díjjal, 1994-ben Hazáért Érdemkereszttel, 2000-ben Vitézi Középkereszttel, 2001-ben Nemzeti Társaskör-Hűségdíjjal, 2010-ben Nemzeti Újságírásért aranyfokozattal ismerték el. A Táncsics Mihály Díjat 2022. március 15-én vette át. Jelmondata: Magyarnak lenni küldetés.

Hódmezővásárhelyen született 1956-ban, diplomát a Szegedi Tudományegyetem (akkor még JATE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett. Korán elvetélt jogászi „karrier” után az újságírás területén kötött ki, előbb a Hunnia és a Magyar Fórum alkalmi szerzője, az MSat (utóbb A3) tévé politikai műsorszerkesztője. Seszták Ágnes meghívására 2002-óta a Demokrata munkatársa, előbb az Új Jobboldal rovatvezetője, majd a lap „független” publicistája. Francia és olasz nonkonformista gondolkodók műveinek magyarra ültetője. Politikai krédója szerint „biztosítanunk kell népünk fennmaradását és a fehér gyermekek jövőjét”.

Miskolcon született 1966-ban. A Janus Pannonius Tudományegyetemen német–orosz szakos tanári, a Külkereskedelmi Főiskolán nemzetközi szállítmányozási szaküzemgazdászi és szakközgazdászi, a Nemzeti Újságíró Tanodán újságíró végzettséget szerzett. Az utóbbit követően csatlakozott a Magyar Demokratához, ahol elsősorban riportokat és háttéranyagokat ír, különös tekintettel a német nyelvterület történéseire. A Kairosz Kiadónál 2008-ban jelent meg Elfojtott hangok című kötete. Újságírói munkáját Budapest Főváros Önkormányzata 2014-ben Csengery Antal Díjjal ismerte el.

Budapesten született 1994-ben. A Budapesti Corvinus Egyetemen kommunikáció- és médiatudomány BA-végzettséget szerzett. A portálhoz 2023-ban csatlakozott. Döntésében a lap világnézetével való azonosulás és a magyar sajtópiacon egyre inkább ritkaságszámba menő formabeli igényessége játszotta a fő szerepet. Fanatikus Újpest-szurkoló, aki a többi magyar csapat nemzetközi sikereit is magáénak érzi.

Budapesten született 1986-ban. A Károli Gáspár Református Egyetemen diplomázott történelem–kommunikáció szakon. Noha már tanulmányai kezdetén fontolgatta, hogy újságíró lesz, számos kanyar után ért csak révbe a katonai sajtóban. Első írása a Honvédelem.hu-n jelent meg. A Demokratához 2015-ben csatlakozott, a lapnál töltött közel egy évtized alatt szinte minden témával foglalkozott a belpolitikától a gasztronómiáig, de a hadseregtől sem fordult el. Honvédelmi tudósítóként gyakran ír az elmúlt évek haderőfejlesztéséről, a háborúról és mindarról, ami a veszélyek korában sajnos az életünk része lett.

Kaposváron született, húsz éve Budapesten él. Gyakornokként került a Magyar Demokrata hetilaphoz. Bár az élete egy idő után más irányt vett, húsz év elteltével visszatért oda, ahol újságírói pályája kezdődött. Amióta az eszét tudja, a sport része az életének. Saját bevallása szerint fradistának született, a klub jelmondata számára is meghatározó: „Küzdeni mindig, feladni soha.” A sport mellett a versek, irodalom, színház és a Balaton tölti ki az életét. Oriana Fallaci írói és újságírói munkásságát példának tekinti.

Általános iskolás kora óta érdeklődik az újságírás iránt, a reggelire kapott zsebpénzt is inkább napi- és hetilapokra költötte. Édesapja a Demokrata első számától kezdve rendszeres olvasója volt a lapnak, ő keltette fel érdeklődését a hetilap iránt. Előbb Malgot István Szövetség című lapjába készített interjúkat, majd Dobos Attila Nemzetőr című hetilapjánál indított saját rovatot Szabad Nép-félóra címmel. A Demokrata Stúdió újságíróképzését 2007-ben végezte el, ami után felvételt nyert a szerkesztőséghez. Elsősorban közéleti kérdésekkel foglalkozik.

Budapesten született 1955-ben, történelem–orosz szakos tanári végzettséget szerzett, és elvégezte a Bálint György Újságíró Iskola belpolitikai újságírás szakát. Általános és középiskolai diákként is már diákújságot szerkesztett. A diplomaszerzés után tíz éven át a Nők Lapja riportere volt, majd további lapoknál dolgozott. A Demokratához 2012-ben csatlakozott Bencsik Gábor hívására, akivel korábban a Nők Lapjánál voltak kollégák. Az újságírást nemcsak hivatásnak és nagyon kemény szakmának tekinti, hanem életformának is, ami kitölti az ember gondolatait és mindennapjait. Meggyőződése szerint ezt a szakmát csak úgy érdemes csinálni, ha az ember képes annyi ismeretet és információt magába szívni, hogy meg tudja mutatni azokat a rejtett, leplezett gazdasági és politikai folyamatokat, amelyek az életet befolyásolják.

Budapesten született 1987-ben, az ELTE-n skandinavisztika BA-diplomát szerzett. A Demokratához 2022-ben csatlakozott, előtte tíz évig a Magyar Hírlap újságírója, majd külpolitikai rovatvezetője volt. Szakterülete az uniós politika, az európai jobboldal, az átalakuló világrend történéseinek nyomon követése. Szakmai feladatának tekinti, hogy az óriási hírzajban elmesélje az olvasóknak a szalagcímek mögötti történeteket, megkeresse az összefüggéseket és megmutassa az alternatív narratívákat.

Dicsőszentmártonban született 1991ben. Az ELTE történelem szakán szerzett diplomát. A laphoz, amelyet a szabad jobboldali média utolsó, végvári vitézeknek való bástyájának tart, 2022-ben csatlakozott. Riportokat készít hazánk mélytájairól, a türk világból, portréinterjúkat nagyjainkkal. Küldetésének tekinti arról írni, amiről senki más nem ír, vagy nem úgy, ahogy kellene, és sosem beérni a legkisebb rosszal. Szépírói munkásságát 2018-ban Debüt-díjal, 2024-ben Herczeg Ferenc-díjjal ismerték el.

Budapesten született 1969-ben. A lapban az első írása abban a lapszámban jött le, amelyiknek a címlapján a repülőgép beleütközik a kettős toronyba az Egyesült Államokban. 2001-ben. Az volt a Hogyan pukkasszunk liberálisokat? Később önálló rovatot indított, mivel úgy látta, hogy a Magyar Demokrata az igazán bátor és egyben minőségi sajtótermék. A publicisztika mellett a magyar novellisztika azon hagyományait igyekszik továbbvinni, amelyek a XIX. század közepén indultak, és körülbelül a második világháború után szakadtak félbe.

1969-ben született Budapesten. Ott volt a téren, amikor Göncz Árpádot kifütyülték, így pontosan tudja, kik (nem) tették. 1994-től, a lap indulásától dolgozott az akkor még Új Demokratánál, sőt, már az előd Pesti Hírlap stábjának is tagja volt. Utóbb tíz évet töltött szabadúszóként. A szövegek gondozása mellett lapunk levelezési rovatát vezeti. Pszichológiából szerzett alapdiplomát, és elvégezte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tipográfus-tanfolyamát is. A MÚOSZ újságíró-stúdióján Seszták Ágnes volt a tanára. Háttérembernek tekinti magát, aki nem a reflektorfényben, nem látványos módon igyekszik hatni.

Budapesten született 1973-ban. Magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett, majd újságírónak állt, tizenhárom évig dolgozott az írott/nyomtatott sajtóban. Ezt követően hét és fél évet töltött a közigazgatásban. 2020 tavaszán a Magyar Nemzet munkatársaként tért vissza az írott sajtóhoz. A Magyar Demokratához 2023-tól külsősként, 2024-től belső munkatársként csatlakozott. Színikritikákat, riportokat ír.

1982-ben született Budapesten, gyermekkorát Debrecenben töltötte. Az ELTE arab és politológia szakán szerzett diplomát, majd 2016-ban az Utrechti Egyetemen védte meg doktoriját közel-keleti média és politika témában. A Demokratának 2003, az iraki háború kezdete óta munkatársa. Újságírói munkája mellett számos tudományos munkát jegyez, magyar nyelven négy, angolul két könyve jelent meg. A Demokratánál végzett munkája mellett az MCC Migrációkutató Intézetének kutatási vezetője.

Tizenöt éves korában került a sajtó világába, a nyári szünetben egy országos napilapnál dolgozott hivatalsegédként, fő feladata a levonatok hurcolása volt, ingajáratban a nyomda és a szerkesztőség között. Később maga is újságírói pályára lépett, a rendszerváltás után a Pesti Hírlap című napilap munkatársa lett. Amikor az MDF 1994-ben elvesztette az országgyűlési választást, és megszűnt a Pesti Hírlap, a szerkesztőség egy szűk csoportja együtt maradt, és nem sokkal később megalakult a hangsúlyozottan jobboldali, hazafias beállítottságú Új Demokrata, amelynek már az első számaiban tartalmas cikkeket olvashatott közönség. Újságírói munkájában a legfontosabbnak a nemzeti identitás megerősítését tekinti.

Jobboldali érzelmű, politikailag aktív családban nőtt fel Budapesten, az első szabad választások előtt kislányként MDF-es kopogtatócédulákat gyűjtött az ismerősöktől. Tanulmányait Magyarországon és az Egyesült Államokban végezte. A Demokratához tenni akarástól vezérelve, a 2002-es, elveszített választások után jelentkezett gyakornoknak. A belpolitikán túl elsősorban az amerikai történések és woke-kultúra terjedése érdekli. Szenvedélye a kutyamentés.

Győrben született 1961-ben, külpolitikai újságíró, elemző, publicista. Felsőfokú tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO), valamint Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte. A #Moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 1990-től 2018-ig 28 éven át a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Szakterülete a posztszovjet térség, Közép-Európa, a délszláv térség, valamint a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a német, az orosz, valamint a közép-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től egyetlen magyarként a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja. Több újságírói szakmai elismerés mellett megkapta a Lengyel Köztársaság Lovagkeresztjét.

Budapesten született 1989-ben. A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán szerzett alapdiplomát, tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Karán folytatta. Az egyetem elvégzése után egy évet Máltán töltött önkéntesként, kreatívírás-foglalkozásokat tartott gyerekeknek. 2021-ben részt vett az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia tíz hónapos bentlakásos képzésén. Dolgozott többek között a Képmás magazinnak újságíróként; korrektorként a Magyar Demokratánál próbálhatta ki magát először, 2021 októbere óta a hetilap munkatársa. Szívügye az írott szöveg tiszteletének, a helyes nyelvhasználatnak megőrzése a magyar műveltség és kultúra egyik alapvetéseként.

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom, valamint közművelődés szakon, majd elvégezte a Magyar Televízió riporter-műsorvezető másoddiplomás-képzését. Riportot készíteni a közéleti szerkesztőség népszerű Ablak című műsorában, a szakma nagyjaitól tanult. A laphoz 2017-ben csatlakozott, ahol kollégáival hétről hétre a saját témáikat dolgozhatják fel, mindenféle kötöttségek nélkül, szabadon. Ezt a Demokrata egyik fő érdemének tartja. Kedvenc történetei azok a helyszíni beszámolók, amelyek során a vidéki településeken végbement, az utóbbi évekre datálható nagyszabású fejlesztésekről tudósíthat.

Budapesten született 1951-ben. Riporterként dolgozik a Magyar Demokratánál, a zene és a történelem, elsősorban a magyar őstörténet a szakterülete. A laphoz az alapítás évében csatlakozott. Az ősi magyar rovásírás kutatója, feleségével, Friedrich Klára tanárral számos kötetet adott közre az eredményeiről. Zeneszerzőként több albumot jelentetett meg.

Kolozsváron született 1982-ben, az ELTE-n történelemtanári, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen politológia-diplomát szerzett. Családja a lap megalapítása óta vásárolja a Magyar Demokratát, ő maga 2020-ban csatlakozott a szerkesztőséghez. Kiemelt területe Kína, a Kína–Európa-, kínai–magyar kapcsolatok alakulása. Nézete szerint az újságíró történeteken keresztül magyarázza a világot az olvasónak, a Demokratánál mindezt magyar szemszögből teszi. Ő maga elhivatott természetjáró és -védő, bebiciklizte Erdély minden szegletét, végigsétálta Magyarország számos túraútvonalát.

Budapesten született 1964-ben. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen közgazdászdiplomát, majd pénzügyi szakdiplomát szerzett. A szerkesztőségnek a kezdetektől, 1994 októberétől tagja, de írásai Seszták Ágnes főszerkesztő-helyettes biztatására már a szellemi előd Pesti Hírlapban is megjelentek. Szakterülete a gazdaság, szakmai céljának az országban fellelhető pozitív, nemzeti keresztény értékek bemutatását tekinti, különösen a Demokrata.hu oldalon megjelenő Értékőr rovaton keresztül. A Magyar Televíziónak 1999 és 2015 között szerkesztő riportere volt, öt önálló kötet szerzője.

Budapesten született 1986-ban, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán (ma Budapesti Metropolitan Egyetem) kommunikáció szakos bölcsész-, üzleti kommunikátori végzettséget szerzett. Szülei kezdettől fogva rendszeresen vásárolták a Demokratát, ő 2006 óta dolgozik az újságnál. Egy évtizeden át igazolt vívóként egyik szakterülete a sport, de a közélet egyéb témáival is foglalkozik. Erdély és Lengyelország különösen közel áll a szívéhez.

Budapesten született 1978-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett történelem szakos tanári és újságíró-végzettséget. Még az egyetemen, 2002-ben a Lovas István publicisztika-szemináriumán meghirdetett nyári gyakorlat alkalmával került a laphoz, amelynek később a kulturális rovat újságírójaként munkatársa lett. Szakterülete a képzőművészet, a klasszikus zene, a színpadi művészetek, különösen az opera és a balett világa, a történelem, a régi korok mindennapjai.

Budapesten született 1954-ben. Az eredeti szakmája esztergályos, fotósvégzettséget a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál szerzett. A lapnak régi olvasója, munkatársként Ágg Károly fotóművész ajánlásával, 1998-ban csatlakozott a szerkesztőséghez. Szakmai célja a változatosság és a vissza nem térő pillanat megörökítése.

Budapesten született 1968-ban. Az ELTE történelem–könyvtár szakán végzett, azóta kisebb kitérőkkel történelemtanárként és iskolai könyvtárosként dolgozik, jelenleg egy Pest megyei gimnáziumban. A sajtóban 1989 óta jelennek meg novellái, elbeszélései, publicisztikái, önálló kötetei száma eddig harmincnégy. A Demokratában 2001 óta írja a Jobbszél rovatot. Elsősorban magyarként és keresztényként igyekszik felmutatni azokat az értékeket, amelyeket az életben legfontosabbnak tart, és amelyeket számtalan veszély fenyeget.

Budapesten született 1979-ben. 1999-ben egyetemistaként került az újsághoz, pár évig mint rendszergazda, majd a szerkesztőségben beletanult a tördelésbe. Azóta rengeteg könyv és újság került ki a keze alól. A korábbi Magyar Ház Kiadó könyvein is dolgozott. Ötgyermekes édesapa.

A laphoz 2004-ben csatlakozott, egy évig gyakornokként, majd tördelőként dolgozott, 2010 óta pedig fotózik. Nagyon érdeklik a vallási témájú munkák, azon belül is a kereszténység. Sokszor járt Međugorjéban, emlékezetes volt számára György Alfréd atyával a Márton Áron-zarándoklat Csíkszentdomokoson és az utazás Szent Kamill szülővárosába, az olaszországi Bucchianicóba, valamint San Giovanni Rotondóba, ahol alkalma volt belépni Pio atya cellájába. Azon túl, hogy fényképezőgéppel megörökíti ezeket az utakat, hitben is mindig megerősödve tér haza.

Budapesten született 1987-ben. Családja azt szerette volna, ha orvos lesz, de inkább a fényképészi pályát választotta. Korábban a Magyar Krónikánál volt külsős fotóriporter, onnan 2017-ben Bencsik Gábor ajánlásával került a Magyar Demokratához. Célja, hogy jó képekkel elégedettebbé tegye az ábrázolt embereket, és így jobbá tegye a világot.