Takarásban – A globális hegemón

Választhattak volna Európa népei. Valami mást, talán jobbat, de visszahőköltek a függönyök elhúzásától és ablakaik kinyitásától. Megszokták a bezárkózottan tengődést, hogy a világból csak a fejükbe vetített filmet látják. A többség még a titkos szavazáson is visszahőkölt: nehogy nácinak nézzék! Kik? Mindegy. Valahol létezik egy központ, és ha nem az ő favorizáltjaik nyerik a választást, abban a pillanatban mindenki náci lesz. És hogy még jobban értsük a leckét, visszatették nyakunkra ugyanazt a többszörösen kipróbált silány, de nem olcsó gengsztercsapatot, minek tagjai évtizedek óta szedik szét saját országaikat. Ezeknek a köztörvényeseknek az élre állítása legalább nyíltan beszél: mindegy, mire szavaztok, a markunkban vagytok.

A globális hegemón ismét alkalmasnak látja az időt és az általános állapotokat a támadásra, hogy elnyelje a világot. Meglehetőst ideges. Annyi biztos: a kommunizmus csak félig sikerült társadalomkísérlete óta készíti elő a végcső csapást. Közben, mint a sebesített sárkánykígyó szűkölve morog, tüzet hány és csapkod, mert a takarás félrerántása megannyi sebzés neki, és ma már világos beszédeket hallani arról is, hogyan látott neki Eurázsia bekebelezéséhez a kétpólusú világ szétütésének pillanatában. Hogyan szőtte körbe a hegemón a NATO (soha nem volt védelmi szervezet), hogy megroppantsa Oroszországot. Mostani történelmi korunkat hívhatnánk a nagy honvédő háborúk korának. Egyszerre zajlik az orosz, ukrán, európai államok, afrikai, dél-amerikai, közel- és távol-keleti országok összezavart honvédő küzdelme. Pedig annak a föderalista törekvésnek, amellyel Európa népeitől vennék el nemzeti országukat, legjobb cáfolata a Soros-központ: Brüsszel országa, ahol évtizedek óta vitáznak válásukról flamandok és vallonok. Mert az ecet és olaj nem elegyíthető (De Gaulle). Élő példa az északi, déli szlávok szétugrása az első adandó alkalommal. Előbb-utóbb bele kell törődnie a vad globális erők frontemberének, hogy halála után is a világ népeinek kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatai fogják szabályozni életünket, vagy a mai tudomány kiiktatja az embert a teremtésből.