Franciaország afrikai lépése diplomáciai botrányt okozott
Franciaország elismerte Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai terület felett, megváltoztatva ezzel egy évtizedes álláspontját, és csatlakozva a Marokkót támogató országok egyre bővülő listájához, miután az ENSZ közvetítésével zajló békefolyamat zsákutcába került.Emmanuel Macron francia elnök a VI. Mohamed királynak (1999-es trónra lépésének ünnepe alkalmából) írt levelében a Marokkó által 2007-ben javasolt autonómiatervet nevezte a konfliktus megoldása „egyetlen alapjának”, csapást mérve a függetlenségpárti Polisario Frontra, amely a spanyol gyarmatosítás vége óta a szaharai őslakosok legitim képviselőjének vallja magát.
„Nyugat-Szahara jelene és jövője a marokkói szuverenitás keretei közé tartozik” – írta Macron kedden nyilvánosságra hozott levelében. „Franciaország ezzel az állásponttal összhangban kíván fellépni mind nemzeti, mind nemzetközi szinten”.
A levélre reagálva a marokkói királyi kabinet kedden közölte: Franciaország megerősítette támogatását a Nyugat-Szaharára vonatkozó marokkói tervhez.
Algéria külügyminisztériuma a levél nyilvánosságra hozatala után bejelentette, hogy Párizs Marokkó javára gyakorolt gesztusa miatt visszahívja franciaországi nagykövetét. Algír 2022-ben madridi nagykövetét is hazarendelte, mert a spanyol kormány támogatásáról biztosította Nyugat-Szahara autonómiájának marokkói tervét.
Elemzők szerint Franciaország eltérése történelmi álláspontjától jelentős győzelem Marokkó számára, és követi az Egyesült Államokat, Izraelt, Spanyolországot és azon afrikai országokat, amelyekkel Marokkó a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére törekszik.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetőleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdő Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. A vezetés Rabatban mindössze autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretű térségnek, ahol 580 ezren élnek. Algír ugyanakkor egy ENSZ-tervet szorgalmaz, amelynek értelmében amelynek értelmében népszavazást tartanának az
önrendelkezésről. A térség miatt éles diplomáciai viszály
bontakozott ki Algír és Rabat között is.