Ez több mint uszodaépítés, hiszen a beruházáshoz kapcsolódó városfejlesztéssel egész Angyalföld gyarapodik. Bicikliutak, sétányok, játszóterek épülnek, felújítjuk a teljes Népfürdő utcát, közlekedési csomópont is létesül. Végre az árvízvédelmi helyzet is megoldódik, egy kilométer hosszan gát épül. Azt se felejtsük el, hogy ez nem csupán versenyuszoda lesz, hiszen a világbajnokság után nyitva áll majd a lakosság számára – mondta a Demokratának Fürjes Balázs kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos, akivel a Dagály mellett az új Puskás-stadionról és az olimpiai pályázatról is beszélgettünk.

– Nincs fél éve, hogy lerakták a Dagály Strandfürdő melletti úszóaréna alapkövét, s a létesítmény 2017 nyarán már a vizes világbajnokság központi helyszíne lesz. Sokan hitetlenkedve fogadták, hogy ennyi idő alatt megvalósulhat egy ekkora beruházás. Hogy áll most az építkezés?

– Viccesen azt mondhatnám, hogy szerencsére sehogy sem áll, mert gőzerővel halad. Valóban öt hónappal ezelőtt volt az alapkőletétel, s amikor a közelmúltban megtekintette a helyszínt, még Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszószövetség ügyvezető igazgatója is meglepődött, hogy máris mennyi mindent sikerült elvégezni. Úgy fogalmazott, hogy a 2017-es világbajnokság első világcsúcsa a medencén kívül fog megszületni, hiszen ilyen gyorsan még soha nem építettek meg világversenyek megrendezésére minden szempontból megfelelő uszodát. Ez azért is értékes vélemény, mert mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy a FINA döntése, miszerint a mexikói házigazda helyett mi ugorhatunk be, így az eredetileg tervezettnél két esztendővel korábban rendezhetjük meg a viadalt, elsősorban a bizalomról szólt. Több más lehetséges helyszínnel szemben ugyanis a jelentkezés pillanatában nem volt megfelelő létesítményünk, de vállaltuk, hogy ilyen rövid idő alatt is felépítjük, s jó úton haladunk. Május óta megtörtént a bontás, elvégeztük a földmunkákat, befejeződött az alapozás, s most a szerkezetépítés van folyamatban. Ha valaki arra jár, láthatja, hogy az épület négy sarkában, mint egy bástya, már állnak a 27 méter magas tornyok. Gőzerővel, éjjel-nappal folyik az építkezés, hiszen 2017 májusában már tesztversenyt szeretnénk itt rendezni. Ez azt is jelenti, hogy jövő év végére szerkezetkésznek kell lennie az épületnek, majd a tavasz folyamán a belső térnek is el kell készülnie.


– Többször elhangzott: a beruházással nem csupán a sportszerető emberek járnak jól.

– Valóban, azt szoktuk mondani, hogy ez több mint uszodaépítés, hiszen a beruházáshoz kapcsolódó városfejlesztéssel egész Angyalföld gyarapodik. Bicikliutak, sétányok, játszóterek épülnek, felújítjuk a teljes Népfürdő utcát, közlekedési csomópont is létesül. Végre az árvízvédelmi helyzet is megoldódik, hiszen ezt a területet rendszeresen elöntötte a Duna, ám most egy kilométer hosszan gát épül. Azt se felejtsük el, hogy ez nem csupán versenyuszoda lesz, hiszen a világbajnokság után nyitva áll majd a lakosság számára, sőt megoldja a környékbeli óvodások, iskolások úszásoktatását is. A nagyobb medencék úgy lesznek kialakítva, hogy az oldalfaluk, padlózatuk mozgatható lesz, így több gyerekcsoport is tanulhat úszni egy időben, például a délelőtti órákban. Emellett persze edzőközpontja lesz az úszócsapatunknak is, és szeretnénk, ha minden évben otthont adhatna valamilyen nagyobb úszó- vagy vízilabdatornának. Van egy merész tervünk, amivel kapcsolatban ugyan még nincs végleges döntés, ám bízom benne, hogy megvalósul: a 2016-os szezon vége után szeretnénk újjáépíteni a Dagály Strandfürdőt is, így válna teljessé a környék fejlesztése.


– Mit hozhat hazánknak a vizes világbajnokság rendezése?

– Önmagában az a tény, hogy az olimpia és a labdarúgó-vb után a vizes vb és az atlétikai világbajnokság a világ harmadik legnagyobb sporteseménye, mutatja, mennyire fontos, hogy jól teljesítsünk. De emellett arról se feledkezzünk meg, hogy 2017 szeptemberében, hetekkel a vébé után dönt a NOB azzal kapcsolatban, a 2024-es olimpiát Párizs, Róma, Hamburg, Los Angeles vagy Budapest rendezheti. Számunkra tehát a vizes világbajnokság vizsgaelőadás lesz, ahol bebizonyíthatjuk alkalmasságunkat. Az olimpiai pályázatot három lépcsőben kell beadni: 2016 februárjában, 2016 októberében és 2017 februárjában. Ha az egyenként több száz oldalas pályázatok technikai-tartalmi kiválósága mellett sikerrel rendezzük meg a 2017-es győri olimpiai ifjúsági fesztivált, illetve júliusban a vizes világbajnokságot, akkor, bár a többieknek pillanatnyilag talán nagyobb az esélyük, növelhetjük a támogatottságunkat a NOB-ban.


– Az alapkőletételnél is téma volt, hogy még nem tisztázott az új létesítmény neve, felmerült a Dagály Úszópalota, vagy például a Dagály Sportkomplexum is. Azóta eldőlt, hogyan fogják hívni?

– A projekt egyelőre a Dagály Úszóaréna néven fut, az elnevezést illetően több utat is látunk. Az egyik koncepció, hogy viselje csodálatos fővárosunk nevét, vagyis lehetne egy kis szójátékkal Budapest Aquaréna, ám a magyar úszó-, illetve vízilabdasport bővelkedik legendákban, közülük is kikerülhetne a névadó. Itt azzal a kellemes teherrel szembesülhetünk, hogy a számos kiváló sportoló közül kire essen a választás. Nehéz döntés lesz.


– Az imént utalt az olimpiarendezésre, amelynek szintén ön a kormányzati felelőse. Mik a közeljövő legfontosabb feladatai?

– Bár Coubertin báró azt mondta, nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, de természetesen mindent megteszünk azért, hogy sikerrel járjunk. Ám azért azt fontos megjegyezni, hogy ez egy olyan verseny, amiben már a részvétel is felér egy győzelemmel. A világ több százmillió polgára értesült arról a médiából, hogy Budapest egy exkluzív klub tagja lett, egy olyan ötösfogaté, amely megkaphatja a 2024-es olimpia rendezésének jogát. Ez pedig önmagában is olyan reklámértéket jelent, ami pénzzel nem megvásárolható, s ami forintosítható hasznot hoz majd a főváros, az ország számára. Már az elmúlt időszakban is rekordokat döntöttünk, rengeteg turista érkezett a fővárosba, s először fordult elő, hogy tízmillió utas fordult meg Ferihegyen. A színvonalas olimpiai pályázat vagy egy jól sikerült vizes világbajnokság még vonzóbbá teheti Budapestet a külföldiek számára. Ami a feladatokat illeti: hamarosan feláll a pályázat hivatalos intézményrendszere, létrejön az Olimpiai Védnöki Testület, olyan személyek kapnak ebben szerepet, mint Egerszegi Krisztina, Polgár Judit, Schmitt Pál, Kovács Kokó István, Gyárfás Tamás, Baráth Etele vagy Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Vagyis a sport világából, a közéletből és az üzleti életből egy színes nagykoalíció támogatja a magyar pályázatot. Az olimpia megrendezésének részletes tervét, amely tartalmazza például a helyszíneket, a közlekedési-logisztikai terveket, a biztonsági kérdéseket, illetve a szálláshelyeket, jövő februárban kell leraknunk a Nemzetközi Olimpiai Bizottság asztalára, ezen dolgozunk most a MOB-bal.


– Körvonalazódik már, mi szerepel majd az anyagban?

– Igen, s bár még sok a feladat, már most látszik, hogy a világ legnagyobb sporteseményét milyen jól, a város hosszú távú érdekeit szolgáló módon el lehet helyezni Budapesten. Ez utóbbi a NOB számára is fontos kell hogy legyen, hiszen az Agenda 2020 program lényege éppen az, hogy az ötkarikás játékokat színvonalasan, ugyanakkor gazdaságosan lehessen megrendezni. Tény, ma Londonban a bukmékerek minket tartanak a legkevésbé esélyesnek. Erre azt szoktam mondani, hogy legyen az ő bajuk, ha két év múlva sok pénzt kell kifizetni azoknak, akik ránk tesznek, mi mindenesetre mindent megteszünk azért, hogy összefogással, kemény munkával a magyar főváros legyen a meglepetésgyőztes. Az, hogy a Fővárosi Közgyűlésben mindössze egyetlen ellenszavazat volt, s az Ország­gyűlés is több mint nyolcvanszázalékos többséggel támogatta a magyar pályázatot, mutatja, hogy ez az összefogás már most is megvan.


– 2020-ban is lesz egy jelentős sportesemény Budapesten, itt rendezik a labdarúgó-Eb több mérkőzését is az addig felépülő új Puskás-stadionban. Mikor kezdődik a beruházás?

– Már kiírtuk a nyílt közbeszerzési pályázatot, az elbírálás és szerződéskötés után elkezdődik a bontás. Terveink szerint ezzel 2016 első felében lehet végezni, s akkor nyáron-ősszel megindulhat az építkezés is. Ez esetben három év lesz a megvalósításra, amelynek elegendőnek kell lennie, s akkor a 2020-as UEFA-rendezvény előtt lesz egy évünk tesztelni, belakni az új nemzeti stadiont. Ez Magyarország messze legnagyobb épülete lesz, így itt is komoly feladatok állnak előttünk, ám hiszek abban, hogy képesek leszünk ezeket megoldani.


– Annak idején ön volt a BS leégése után a Papp László Budapest Sportaréna építésének miniszteri biztosa és felügyelte a Fradi stadionja, a Groupama Aréna beruházását is. Ha elkészül a Dagály Úszóaréna és az új Puskás, akkor elmondhatja, hogy Budapest legnagyobb sportlétesítményei lényegében mind köthetőek önhöz. Melyik áll a legközelebb a szívéhez?

– Úgy gondolom, egy munkát akkor lehet a lehető legjobban elvégezni, ha az ember szereti, én pedig abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy élveztem, élvezem ezeket a feladatokat. Általánosságban is igaz, hogy szenvedélyem Budapest, a főváros fejlesztése, de minden nagyberuházáshoz, amelyet felügyeltem, volt még ráadásként valamilyen személyes kötődésem. A Ludovika felújítása azért volt fontos számomra, mert édesapám ott végzett és ott tartóztatták le a nyilasok, a Fradi-stadion pedig azért, mert zöld-fehér a szívem. A Papp László Aréna volt az első szerelem, az első olyan jellegű feladat, ahol megtapasztaltam, milyen megálmodni, megtervezni és fegyelmezett munkával megépíteni egy ekkora épületet. Az Úszóaréna hazánk legnagyobb sporteseményének lesz a központi helyszíne, ráadásul Angyalföldön jártam bölcsődébe, óvodába, általános iskolába és gimnáziumba is, rengeteg emlék köt ide. A Puskás-stadion évtizedekig a nemzeti stadion lesz, ráadásul az elődjéhez szintén rengeteg élmény köt, válogatott meccsek és kettős rangadók, s persze tisztában vagyok azzal is, a most lebontandó létesítményben micsoda világklasszis magyar játékosok értek el sikereket. Ehhez a múlthoz is méltónak kell lenni. Ebből talán kiderül, nem tudnék választani, minden befejezett beruházásra büszke vagyok, s minden folyamatban lévő munkámnál a lehető legjobbra törekszem, már csak személyes okok miatt is.

Bándy Péter