Fotó: MTI/Veres Nándor
Hirdetés

„A magyar társadalomnak ahhoz, hogy nyertesek legyünk, szilárdnak és rugalmasnak kell lennie, szilárd és rugalmas társadalomszerkezettel kell rendelkeznie. Ennek első föltétele, hogy a demográfiai hanyatlást meg kell állítani. Jól indultunk, de most elakadtunk. Új lendületet kell venni. 2035-re demográfiai értelemben Magyarországnak önfenntartó állapotba kell kerülnie. Nem lehet szó migrációval pótolt népességről. A nyugati tapasztalat az, hogy ha többen vannak a vendégek, mint a tulajdonosok, akkor az otthon többé nem otthon. Ezt a kockázatot nem szabad vállalni” – jelentette ki Orbán Viktor a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján mondott beszédében, amelyben a magyar nagystratégiáról szólt. A miniszterelnök a „demográfiai önfenntartáshoz” több elemből álló programot hirdetett, és fontos bejelentéseket tett.

Erősödő pályára állni

Elsőként jövőre megkétszerezik a gyermekek után járó családi adókedvezményt, valószínűleg két lépésben. Ennek előfeltétele, hogy békeköltségvetést lehessen készíteni, ne háborúsat, amit a miniszterelnök első körben Donald Trump novemberi újraválasztásától remél. Ahogy arról ugyanis Orbán Viktor már többször beszélt, a békemisszió lényege – amellett természetesen, hogy az ukrajnai hadszíntéren ne legyen több áldozat – az is, hogy ha a szomszédunkban elcsöndesednének a fegyverek, Magyarország a javuló gazdasági környezetet kihasználva ismét erősödő demográfiai-gazdasági pályára állhasson.

A gazdasági javulásra már most is vannak biztató jelek, a termékenységi mutató, valamint a születésszámok alakulása viszont meglehetősen rossz képet fest az utóbbi időben. A koronavírus-járvány kitörése már okozott egy kisebb megtorpanást a korábbi kedvező termékenységi folyamatokban, de jól látszik, hogy a szomszédunkban dúló háború és annak kedvezőtlen gazdasági hatásai mennyire elbizonytalanítják a fiatalokat. Míg a háború kitörése előtti évben, azaz 2021-ben – éppen a jelentős támogatásoknak is köszönhetően – több mint 93 ezer gyermek látta meg a napvilágot, tavaly nyolcezerrel kevesebb, alig több mint 85 ezer. Idén pedig az első fél évben még 2023 azonos időszakához képest is majdnem tíz százalékkal csökkent a születésszám. A 2021-es, rég nem látott magas szintű, 1,6-es termékenységi mutató pedig 1,4 alá csökkent az idei évre. Az sem jelent vigaszt ebben, hogy Európa legtöbb országa hasonló cipőben jár, és még úgy is jelentős az élve születések számának és a termékenységi mutatónak a csökkenése, hogy több nyugat-európai országban a bevándorlók jellemzően magasabb termékenysége javítja az adatokat.

Korábban írtuk

Sarokkő

Orbán Viktor az adókedvezmény megduplázásától a demográfiai javulás lendületének visszanyerését várja. Ez így volt a 2010-es évek közepén is, hiszen az adókedvezmény bevezetése volt az első komoly üzenet akkor a fiataloknak, hogy Magyarországon a kormány nem bünteti, hanem kiemelten támogatja a gyermekvállalást. Ily módon az adó- és járulékkedvezmény is hozzájárult ahhoz, hogy a 2010-re mélypontra jutó termékenységi mutató az évtized első felében jelentős javulásnak induljon, ami aztán az emelkedő születésszámokban is megmutatkozott.

Fotó: Orbán Viktor, Facebook

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a családi adóalap-kedvezmény az Orbán-kormányok politikájának egyik sarokköve, ebben ugyanis világosan megjelenik az alapfilozófia, amely szerint a családpolitika nem segélyezést, hanem a társadalom hasznos tagjaiként egyről a kettőre jutni akarók támogatását jelenti. A baloldali kormányok idején szinte teljesen lenullázott családtámogatási rendszer visszaépítésének 2010 utáni első lépése is a családi adókedvezmény (újra)bevezetése volt, amelyet már egy gyermekkel is igénybe lehetett venni. Ráadásul az adóalapot csökkentő kedvezményt 2014-ben a járulékokra is kiterjesztették, hogy aki addig nem tudta a személyi jövedelemadójából teljes mértékben érvényesíteni a kedvezményt, annak a járulékból is elszámolhassák a fennmaradó részt.

A családi adó- és járulékkedvezmény összege gyermekenként egy gyermeknél 10, kettőnél 20, három és több gyermeknél pedig 33 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a szülők nettó keresete 10, 40, illetve – ha az adóalap mértéke lehetővé teszi – akár 99 ezer vagy további 33 ezer forintokkal nő. Nem véletlenül írtuk többes számban, hiszen a kedvezmény megosztható a szülők között, azaz két kereső esetén mindkettejük adóalapjából érvényesíthető a kedvezmény megfelelő része.

Ugyanakkor a bevezetésük óta változatlan összegben igényelhető kedvezmények értéke jelentősen csökkent. A Magyar Nemzeti Bank 2022-es kimutatása szerint például a három gyermek után járó családi adóalap-kedvezmény havi összege csak feleannyit ér az átlagbérhez viszonyítva, mint a bevezetésekor – igaz, azt is érdemes figyelembe venni, hogy az átlagbér folyamatos növekedése tette lehetővé, hogy mind több sokgyermekes család tudja teljes egészében igénybe venni a kedvezményt. Mindenesetre nem véletlen, hogy amint a 2010-es kormányváltás után felálló jobboldali kormány első dolga a családi adókedvezmény bevezetése volt, úgy most a háborús idők utáni „békeköltségvetésre” készülő kabinet ismét először az adókedvezmény jelentős emelésével igyekszik komolyabb segítséget adni a gyermeket tervezőknek. Tegyük hozzá, hogy 2020 óta nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a négy- vagy többgyermekes anyáknak, 2022-től a 25 év alatti fiataloknak, tavaly év leje óta pedig – az átlagbérig – azoknak a nőknek sem, akik 30 éves koruk előtt gyermeket szülnek (vagy fogadnak örökbe).

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter eközben egy rádióinterjúban új családvédelmi akciótervről értekezett, ami az Orbán Viktor által is említett, a kis- és középvállalkozásokat célzó akcióterv mellett a gazdaság újraindításához is szükséges.

– A családokat jobban kell támogatunk abban, hogy a demográfiai célkitűzések megvalósuljanak, ami továbbra is prioritás – mondta a miniszter hozzátéve, hogy a háború „megrágta” a családok költségvetését, tehát jobban foglalkozniuk kell velük.

A világ magyarsága

A miniszterelnök Tusnádfürdőn még egy vállalást tett, igaz, ehhez saját elmondása szerint „nem mert” időpontot megadni. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar nagystratégiának nem szabad Kis-Magyarországból kiindulnia, nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarlakta területet magában kell foglalnia és a világon élő összes magyart magához kell kapcsolnia.

– Belátható időn belül az összes olyan támogatást, amely a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja – például a családtámogatási rendszert – ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarlakta területekre, az országhatárokon kívül is – jelentette be. A kormányfő hozzátette, hogy „az irány nem rossz”, mert már most is évente évente átlagosan százmilliárd forintot fordít erre a magyar állam, miközben a Gyurcsány-kormány időszakában ez évi mindössze kilencmilliárd forintot tett ki.

A külön nevesített családtámogatásokat nézve a Köldökzsinór Program jelenleg két elemet tesz hozzáférhetővé a határon túli magyarok számára. Az egyik az anyasági támogatás, amelyet a gyermek megszületésekor lehet igényelni, és gyermekenként egyszeri 64 125, ikrek esetén 85 500 forintot jelent. A másik a fiatalok életkezdési támogatása, amely a sokak által jól ismert babakötvényhez kapcsolódik. A konstrukció lényege, hogy a gyermek születésekor a Magyar Államkincstár a megszülető gyermek számára nyitott életkezdési letéti számlán egyszeri 42 500 forintot ír jóvá. Az úgynevezett Start-számlára aztán a szülők és más hozzátartozók további összegeket fizethetnek be, amelyek után állami kamattámogatás jár. Ennek mértéke a hozzátartozói befizetések tíz százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint. Fontos, hogy a Köldökzsinór Program keretében a határon túli igénylés feltétele mindkét támogatásnál a gyermek magyarországi anyakönyvezése, illetve Szlovákia és Ukrajna esetében a gyermek magyarigazolványa – mindez a jövőbeli kiterjesztésnél más támogatás esetén is alapfeltétel lehet majd.

Harmincféle támogatás

Az Orbán Viktor által bejelentett kiterjesztés egyébként példátlan lehetőséget jelentene a határon túli magyarságnak, amely jellemzően olyan államokban él, ahol a magyarországi családtámogatásokkal összevetve csupán elenyésző mértékben ösztönzik a gyermekvállalást. Magyarországon ma több mint harmincféle családtámogatás létezik a gyestől, gyedtől a csok pluszon és falusi csokon át a babaváró támogatásig.

A számtalan Magyarországon igénybe vehető támogatási forma kiterjesztése azonban biztosan nem lesz egyszerű, ilyen vállalást már csak ezért sem lehet egyik évről a másikra megvalósítani. A nehézségek alatt nem is csak a szomszédos országok sokszor gyakorlati kérdésekben is megnyilvánuló magyarellenes reflexeit értjük, hanem a jelenleg fennálló nyilvánvaló akadályokat – hogy csak egyet említsünk: az otthonteremtési támogatások magyarországi ingatlanokra szólnak, a magyarországi bankok magyar ingatlanok vásárlását finanszírozzák, azokra vetnek ki jelzálogot, arról nem beszélve, hogy gyakran magyar lakcímet, sőt magyarországi munkát várnak el a hitelezéshez. Az Orbán-kormány pedig deklaráltan a szülőföldön maradást támogatja, tehát valami másban kell majd gondolkodni, és itt jöhet akár jól a magyar tulajdonú nagybankok régiós terjeszkedése.

Fotó: ShutterStock/BearFotos

Faluvédő program

A konkrét bejelentéseken túl Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar falurendszert meg kell tartanunk, mert az különleges értéke a magyar történelemnek. Erre már eddig is komoly erőfeszítéseket tett a kormányzat: e cél érdekében működteti 2019 óta a Magyar Falu Programot. Ennek keretében az ötezer lélekszámnál kisebb települések már jóval több mint ezermilliárd forint támogatást kaptak többek között közszolgáltatások javítására, útfelújításra, közintézmények rendbehozatalára, kisboltok fenntartására. S hogy ez mennyire nemzeti program, bizonyítja, hogy a Magyar Falu Program nem uniós, hanem kizárólag hazai finanszírozású.

A program egyik alappillére a falusi csok, amellyel már 42 ezer család tudott építkezni vagy ingatlant felújítani, bővíteni. A falusi csok támogatási összegeit az év elején a másfélszeresükre emelték, eszerint egy gyermekkel egymillió, kettővel kétmillió, hárommal pedig már akár 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni, ráadásul két gyermeknél legfeljebb 10, háromnál 15 millió forint kedvezményes hitelkeret is a család rendelkezésére áll. Mindezek révén már 1200, korábban csökkenő lélekszámú faluban sikerült megfordítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

Babavárós lehetőségek

Ami viszont már most kézenfekvő megoldásnak tűnik a határon túliak számára, az a babaváró támogatás, a magyar családok körében egyébként is legnépszerűbb családtámogatási forma. Az első lépésben szabadon felhasználható hitelként igényelhető babaváró ugyanis nincs lakóhelyhez kötve, alapvető feltétele a (férfi és nő közötti) házasság. Ezen túl a folyósítás feltétele még az, hogy a házaspár mindkét tagja büntetlen előéletű legyen, ne tartson nyilván nevükön az adóhatóság köztartozást, és ne szerepeljenek a KHR-rendszerben (korábbi nevén: BAR-lista) meg nem fizetett adósság vagy bankkártyás visszaélés miatt. A babaváró támogatás maximális összege 11 millió forint, amely az első gyermek születésével (illetve a magzat 12 hetes korától) kamatmentessé válik és három évig nem kell törleszteni, a második gyermek érkezésével a tartozás 30 százalékát elengedik és újabb három évig nem kell fizetni a törlesztést, a harmadik gyermekkel pedig a teljes tartozást elengedik állami végtörlesztés formájában.

A babavárót a jövő évtől már csak olyan házasok igényelhetik, ahol a nő nem töltötte be a 30. életévét – csakhogy amennyiben az esetleges újabb családvédelmi akcióterv megvalósul, nincs kizárva, hogy ezen az életkori korláton lazítanak majd. Ahogy a kormány már idén nyáron hozott egy komoly könnyítést. Azok ugyanis, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a babaváró hitelt, és még nem született gyermekük, két év türelmi időt kapnak. Eredetileg ugyanis öt évük van arra a pároknak, hogy a vállalt gyermek megszülessen, de időközben olyan, előre nem látható események tették nehézzé a gyermekvállalást, mint a Covid-járvány, az ukrajnai háború vagy az energiaválság. A babaváró hitelt 2019-es bevezetése óta csaknem negyedmillióan igényelték már 2400 milliárd forint összértékben. Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár beszámolója szerint a babaváró 158 ezer családban mintegy 210 ezer gyermek születését hozta el. 2010 óta pedig legalább 180 ezer olyan gyermek született, aki a családtámogatási intézkedések nélkül feltehetően nem jött volna világra.

Új családügyi államtitkár

Hankó Balázs miniszter javaslatára Sulyok Tamás köztársasági elnök augusztus 1-jétől Koncz Zsófia országgyűlési képviselőt nevezte ki családokért felelős államtitkárnak – jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. „Koncz Zsófia az elmúlt években miniszterhelyettesként dolgozott előbb a Technológiai és Ipari Minisztériumban, majd az Energiaügyi Minisztériumban. Munkájára, széles körű tapasztalatára a családtámogatások további egyszerűsítésének és bővítésének előkészítésében számít Hankó Balázs” – írta közleményében a tárca, hozzátéve, hogy a területért korábban felelős Hornung Ágnes az otthonteremtés finanszírozásához kapcsolódó pénzügyi folyamatok szabályozásának felülvizsgálatáért és egyszerűsítéséért, valamint a lakossági állampapír-stratégia megújításának koordinációjáért felelős kormánybiztosként folytatja munkáját. Koncz Zsófia hivatalba lépése után a Magyar Nemzetnek azt mondta: „Büszkék lehetünk arra, hogy meg tudtuk védeni a rezsicsökkentést, és örülök annak, hogy részt vehettem a most futó otthonfelújítási program kidolgozásában is”.

– Célunk a családokért felelős államtitkárságon, hogy különböző fejlesztésekkel, támogatásokkal könnyebbé tegyük a családok mindennapjait, illetve segítsük azt a kormányzati célt, hogy minden vágyott gyermek megszülessen – fejtette ki az új családokért felelős államtitkár.