Leplombált közraktárból tüntette el a búzát az a dél-alföldi társaság, amelynek műtrágyapiaci visszaéléseivel három héttel korábbi számunkban írtunk. A bűncselekmény-sorozatban itt is az áttekinthetetlenségig bonyolított céghálót működtettek, és az eredmény itt is több százmilliós kár, valamint a közraktározási társaság tönkretétele lett. A hatezer tonna búza elszállítását még úgy sem sikerült megakadályozni, hogy a raktárakat fegyveres őrség védte.

– Soha ennyi kamiont nem láttunk a faluban, mint azokon a napokon – emlékeznek 2010 novemberének végére a Békés megyei Tótkomlós lakosai. Ezen a napon szállítottak át a település Makó felőli végéből, a Tótkomlósi Agrár Zrt. telepéről 6 ezer tonna búzát a falu másik végébe, a cégcsoporthoz tartozó KEVTAK raktáraiba. A szokatlan forgalom az orosházi rendőröknek is feltűnt, három kamiont is igazoltattak, de továbbengedték őket, mivel szabályos nyomtatványuk volt arról, hogy minőségmegőrzés érdekében végeznek „áttermelést”. Azt nem tudhatták, hogy a Tótkomlósi Agrár Zrt.-vel szomszédos telepen, a Depo-Trezor Közraktár által bérelt raktárak előtt tehetetlenül figyelték a banki fegyveres őrök, hogy utóbbi búzája miként kerül át az előbbi telephelyére.

Hátsó kijáraton

A búza eredeti tulajdonosának, a Békésagrár Kft.-nek a tönkretétele ugyanolyan körülmények és módszerek szerint történt, mint amit három héttel ezelőtti számunkban a műtrágyapiacról írtunk. A társaságot a 2009-es válság búzaáresése finanszírozási csapdába lökte, a felére zuhanó árakból ugyanis nem lehetett kifizetni az aratás időszakában felvett banki hiteleket. S ahogy a műtrágyacégeknél, itt is megjelent Faragó Attila, aki felajánlotta: jó banki kapcsolataival elsimítja a tartozásokat, amennyiben jutányos áron megvásárolhatja a céget.

A vétel a cég raktáraiban levő, 420 millió forint értékű búzával együtt történt – amire a Raiffeisen Bank kereskedőházának volt a tartozások erejéig zálogjoga. E zálogjog biztosítása érdekében a pénzintézet fegyveres őrséget is küldött a Békésagrár Kft. tótkomlósi telephelye elé. Pontosabban a telephely ekkor már a Depo-Trezor Közraktár bérelt telepévé vált, a banki kölcsön fedezetét jelentő árut ugyanis a cég az ő rendelkezésükre volt kénytelen bocsátani. Ekkor még csak véletlennek tűnt, hogy a Depo raktáraitól alig néhány méterre egy másik társaság, a Hungária Közraktár tárolóhelyiségei kezdődtek. Utóbbi tulajdonosa ekkor már szintén Faragó Attila volt.

A Tótkomlós szélén lévő telephelyen még ma is láthatók a Hungária Közraktár megkopott cégplombái a raktárépületek kapuin. 2010 második felében ezek mögül tűnt el az utolsó szemig a raktározott búza. Hogy a kapuk előtt táborozó fegyveres őrséget miként sikerült kijátszani, csak következtetni lehet a múltkori számunkban idézett lehallgatási jegyzőkönyvből (Demokrata, 2015/46.). Vagyis a búzát egy másik cég adta el, amelynek ugyan nem volt készlete, ám könyvelési trükkökkel „teremtettek” neki. Ennek kapcsán több Faragó-vállalkozás igazgatója, Dávid Péter egy telefonbeszélgetésben megjegyzi: „a közraktár lehet egyedül veszélyes”.

Hogy e veszélyt tompítsák, a társaság úgy döntött: kibérelik a szomszédos Tótkomlósi Agrár Zrt. telepét. Ezután indulhatott a gyakorlati akció. Faragó egyik embere előbb önkényesen letépte a Depo Trezor plombáit, majd a két telek közötti kerítést elbontva a búzát a Hungária raktáraiba szállították át. A felek november 24-i telefonbeszélgetésükben meg is jegyzik: „elindult sunyiban az áttárolás”. A védelemre kirendelt őrségnek hiába volt fegyvere, nem tehetett semmit, Tótkomlós jegyzője ugyanis birtokvédelmet rendelt a közraktárak területére. Majd immár a Hungária raktáraiból megkezdték a búza piaci értékesítését. Az eladó a frissen alapított Seed Trade volt, amely ugyan annyira frissre sikerült, hogy a kérdéses időszakban még bankszámlaszáma sem volt (így átutalással sem lehetett fizetni neki), mégis állította: teljes jogú tulajdonosa a hatezer tonna búzának.

Békési kiskirályok

Az ügyben új szereplői kört jelent a Tótkomlósi Agrár Zrt., amelynek tulajdonosai – a cikksorozatban eddig említett tucatnyi céggel szemben – nem tartoznak Faragó Attila birodalmához. Békés megyében Pertich Attila bonyolult cégbirodalmat működtet. Az üzletember hat másik cégben is tulajdonos, a Tótkomlósi Agrár Zrt. pedig további kilenc vállalkozással rendelkezik. Mégis, a cégcsoport központjában, Tótkomlós centrumában egyetlen tábla vagy levélszekrény sem utal a cégekre a jobb időket megélt, ma már viharvert, egykori viharsaroki téesz saroképületében. Pertich Attila egykor jó kapcsolatot ápolt a „búzaégető” szocialista képviselő Karsai Józseffel. Bár később eltávolodtak, de vélhetően ebben az időszakban ismerte meg Máhr András korábbi MSZP-s agrárállamtitkárt.

A két cégcsoport között furcsa szerződés adott lehetőséget a búza áttárolására. Eszerint a Pertich-csoporthoz tartozó Pig­inveszt Kft. kibérelte a Faragó-csoporthoz került Békésagrár közraktározott búzával terhelt telepét, amit a szerződés szerint 14 napon belül ki kellett üríteni. Ezzel párhuzamosan pedig a Faragó-csoporthoz tartozó Agrogyán ugyanazon a napon kibérelte a Pertich-csoport Tótkomlósi Agrár Zrt.-jétől a telekszomszédot jelentő telepet. Az Agrogyán részéről az aláíró ugyanaz a Dávid Péter volt, aki a műtrágyaügyben harmadrendű vádlott. Az akciónak, hogy saját raktárukat kölcsönösen bérelt raktárra cseréljék fel, semmi gazdasági értelme nem volt – megteremtette ugyanakkor a jogalapot a búza elszállítására.

Az ügylettel sietni kellett, a Hungária Közraktározási Zrt. ugyanis ekkor már recsegett-ropogott. A bíróság október közepén elrendelte felszámolását, és a jelenleg szegedi MSZP-s képviselő Laurer István vezérigazgató helyett felügyeleti biztost emelt a társaság élére. A furcsa bérleti szerződés cseréjének, valamint a sürgő-forgó kamionok hírére a Depo-Trezor igazgatója is a helyszínre sietett. De már csak azt tudta megállapítani, hogy raktározott búzája eltűnt, aminek alapján a terményt hitelező Raiffeisen Bank feljelentést tett. Ahogy az előző részben írtuk: a Hungária Közraktár szegedi bérleményéből hasonló módszerrel eltüntetett műtrágya esetében még a társaságok eredeti tulajdonosait ítélte letöltendő börtönre a bíróság, mivel a bejárati plombák miatt nem volt megállapítható, hogy a készlet még megvolt-e a cégtulajdonos-váltás időszakában. A Békésagrár korábbi tulajdonosát az mentette meg, hogy a cég adásvételénél ragaszkodott a szemlével egybekötött átadáshoz. A jogi felelősség elmosására ugyanakkor itt is előkerült egy hajléktalan, aki „igazgatóként” 2010 végén csődbe vitte a céget.

A Békésagrár egykori telepét egyébként a felszámolási eljárás során éppen Máhr András feleségének Kvantál nevű cége értékesítette, amely mindössze 24 millió forintért adta át a Tótkomlósi Agrár Zrt.-nek. A 420 millió forint értékű búza sohasem került elő. A Tótkomlósi Agrár Zrt. korábbi vezetői közül ugyanakkor Papp Lajos házában, a baromficsődről elhíresült Carnex-ügy nyomozása során, találtak több tízmillió forintot, aminek származásával nem tudott elszámolni.

Magas kapcsolatok

Míg Faragó Attila környezetében szegedi szocialista politikusok tűntek fel, a tótkomlósi ügyletekben a párt békési tagozatából keveredtek. A már említett politikai kapcsolatokon kívül a Tótkomlósi Agrár Zrt.-ben közvetlen tulajdonosként jelenik meg Sóki Krisztina, aki akkoriban megyei szintű képviselő, és aki a búza áttárolás időszakában a cég ügyvezetője is volt. A vállalkozói körhöz tartozó Fletser Norbert pedig a korábbi szocialista orosházi polgármester, Fletser János fia.

Faragó Attila egyébként nemcsak a háttérben használta politikai kapcsolatait, hanem azokkal kérkedve próbált nyomást gyakorolni üzleti partnereire. Kollégáinak gyakran hangoztatta, hogy Botka László szegedi polgármesterrel naponta beszél. S hogy emellett az ügyészségen, rendőrségen is mindent el tud intézni. Hogy a hencegés nem lehetett teljesen alaptalan, valószínűsíti, hogy hosszú évekig a nyilvánvalóan csalásra utaló jeleket sem fedezték fel a hatóságok. Valamint hogy két évvel ezelőtt, a Faragó ellen indított eljárásokkal egy időben, vád alá helyezték a Nemzeti Nyomozó Iroda több magas rangú vezetőjét is (akiknek szakmai tisztessége már a Vizoviczki-ügy kapcsán megkérdőjeleződött).

A műtrágyaügy és a búzaügy egyébként beszédesen ért össze a Békésagrár Kft. 2009-es műtrágyavásárlása során. A búzaügy későbbi károsultja ugyanis arról a szegedi telepről vásárolt, ahonnan a közraktárból illegálisan áttárolt műtrágyakészleteket értékesítették. A vélhetően lopott tételt szintén nem szállították le számára – vagyis nemcsak az eredeti tulajdonost, a hitelező bankot, de még a vevőt is megkárosították.

Kárász Andor