Hirdetés

„A legfőbb méltóságot megillető 24 ágyúlövéssel köszöntötte az Országgyűlés háza előtt felsorakozott díszőrség a magyar Szent Koronát 2000. január elsején, amikor az ünnepi menet bevonult a Parlamentbe.

(A Korona kijövetele – Magyar Demokrata 2000/1., január 6.)

„– Sohasem bánta meg, hogy katonának állt?

– Soha. Megtanultam fegyelmezetten élni, éppen a kemény pillanatoknak köszönhetően. Mondok egy érdekes dolgot: most, hogy ezt a millenniumot szerveztem az elmúlt évben, azt, hogy az elképzelések a gyakorlatban zökkenőmentesen megvalósultak, a Ludovika kiképzésének köszönhetem.”

(Arckép – Farkas Adrienne interjúja Nemeskürty Istvánnal, Magyar Demokrata 2000/1., január 6.)

„1989 óta azért harcolok, hogy szakítsunk egyszer s mindenkorra az elnyomorodott állapottal és nyerjünk polgári jogot egy többségi társadalomban, ahol magyarnak lenni a világ legtermészetesebb dolga kell legyen.”

(Arckép – Farkas Adrienne interjúja Tőkés Lászlóval, Magyar Demokrata 2000/2., január 13.)

„Százezer köbméternyi ciántartalmú mérgezett víz ömlött a Nagybánya melletti Aurul Rt. aranybányájának ülepítőjéből a Zazar-patakba, majd a Láposon át a Szamosba, és végül a Tiszába. Az ülepítő töltésének január 30-án este bekövetkezett átszakadását a román hatóságok csak másnap délután jelentették Magyarországnak.”

(A román cián-fesztivál – B. K., Magyar Demokrata, 2000/8., február 24.)

„Nem lett igaza azoknak, akik azt mondták: a magyar gazdaság rossz állapotban van, a kormány rossz irányba viszi a gazdaságot, hogy (…) eladósodik az ország. (…) A tavalyi statisztikai adatok ismeretében mindenki számára világos, hogy az ország gazdasága, bármelyik mutatót nézzük is, jó teljesítményt mutatott 1999-ben. (…)  Az infláció tíz százalékék, költségvetési hiány kevesebb lett, négy százaléknál nagyobb gazdasági növekedést mutatnak a számok, nőttek a beruházások, több működő tőke áramlott az országba, mint az elmúlt években bármikor.”

(Jó lenne közösen örülni a gazdasági sikereknek – Boros Károly interjúja Áder Jánossal, Magyar Demokrata, 2000/9., március 1.)

„Meglepő méretű és intenzitású belföldi és nemzetközi tiltakozás, majd ami még szokatlanabb, nemzetközi bojkott fogadta az új osztrák kormány megalakulását. A bojkott alapja az volt, hogy a tiltakozók szerint az osztrák szabadságpárt és annak elnöke, Jörg Haider állítólag szélsőjobboldali. (…) Az ügy kapcsán kirajzolódik egy, a független nemzetekért kiálló, s egy, a nemzeti függetlenséget elutasító akarat harca.”

(Bojkott – Jókuthy Zoltán, Magyar Demokrata 2000/10., március 8.)

„Orbán Viktor [bejelentette] egy új Széchenyi Terv elindítását. A kormány feje autópályák építéséről, vidékfejlesztésről, a tudományos kutatás és fejlesztés, sőt a gazdasági megújulás támogatásáról, lakásépítésről, s ami a legfontosabb, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséről beszélt.”

(A Széchenyi Terv – Bencsik András, Magyar Demokrata. 2000/13., március 30.)

„Orbán Viktor miniszterelnök (…) a Magyar Demokrata szerkesztőségébe látogatott. Orbán Viktor megismerkedett a lap munkatársaival, majd rövid beszélgetés következett a miniszterelnök, a kísérete, valamint a lap szerkesztői között.”

(Miniszterelnöki látogatás – Magyar Demokrata 2000/25., június 22.)

„– Milyen szerepe lehet egy föderatív EU-ban a kis országoknak?

– A föderáció a nagyobb fokú beolvadást jelenti. A kisebb súlyú államok egy erősen központosított államszövetségben könnyen a tartományok, sőt akár a megyék önigazgatásának szintjén találhatják magukat. Ez történeti, politikai visszalépést jelentene.”

(A „rebellis magyarok” az önállóságot szeretik – Bertók László Attila interjúja Raffay Ernővel, Magyar Demokrata 2000/25., június 22.)

„A liberális sajtó úgy próbálja beállítani az országot elhagyó cigányok ügyét, mintha annak alapját már tűrhetetlen rasszista megnyilvánulások képeznék, miközben sokak számára nyilvánvaló, hogy főleg gazdasági problémáról van szó. Azaz, a Krasznai József tágabban értelmezett, családjához tartozó emberek a jobb megélhetés reményében keltek útra. Érezhetnek ebből valamit a franciák is…”

(Romák Strasbourgban – Sinkovics Ferenc és Matúz Gábor helyszíni tudósítása Franciaországból, Magyar Demokrata, 2000/33., augusztus 17.)

„Az utóbbi években egyre kisebb anyagi terhet jelent az egyetemi, főiskolai tanulás. 1998-ban a 7000 forintos tandíjat törölték el, 2001-től pedig indul a diákhitel-konstrukció, melynek keretében havi 21 ezer forinthoz juthatnak a tanulók. (…) A hitel bevezetése után 50 százalékkal nőhet a főiskolára, egyetemre járó fiatalok aránya.”

(Hiteles diákok – Kárász Andor, Magyar Demokrata, 2000/48., november 30.)

Korábban írtuk