Az ukrán importméz mennyisége meghaladta az előírt uniós kvótát
Az ukrán importméz mennyisége meghaladta az előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak (EB) két hete van megindítani a folyamatot, melynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba (EU) – közölte az Agrárminisztérium (AM) vasárnap az MTI-vel.
Mint írták, az évente 10-20 ezer tonna mézet Nyugat-Európába exportáló magyar méhészet számára kulcskérdés, hogy az ottani piaci lehetőségeink javuljanak, mivel az oda, Európán kívülről érkező, rendkívül alacsony árfekvésű méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat.
A közlemény szerint június elején léptek hatályba azok az uniós intézkedések, amelyek a jövő június 5-ig tartó időszakra egy évvel meghosszabbították az ukrán termékek vámok és mennyiségi korlátozások nélküli EU-s behozatalát.
Az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedés (ATM) hozzáférést biztosít az ukrán gazdaság számára az EU piacához, ugyanakkor az európai mezőgazdasági szektor határozott fellépésére az EB vészfék-mechanizmust vezetett be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében – írták.
Ennek értelmében, ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében feljegyzett behozatali mennyiségek átlagát, a vámok újra kivethetők az e mennyiségi kvótán felül érkező méztermékekre – közölték.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság 44,4 ezer tonnában állapította meg az Ukrajnából kedvezményes, 0 százalékos vámmal behozható méz mennyiségét, a kvóta kitöltését követő tételekre 17,3 százalék vám kerül. A vészfékmechanizmust eddig zabra, tojásra és cukorra alkalmazzák.
Tavaly az unióba harmadik országokból érkező 163 ezer tonnányi összes mézimport 30 százaléka származott Ukrajnából, ennek a méznek pedig több mint fele Németországba, Lengyelországba és Franciaországba érkezett. A nyugat-európai piacokon a kiváló minőségű magyar méznek ezzel kell versenyeznie árban.
Aláhúzták, kiemelten fontos a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartása, ennek kapcsán hazánk kezdeményezésére változnak az uniós mézjelölési szabályok, ezért legkésőbb 2026-tól fel kell tüntetni mindenhol az unióban a mézkeverékek csomagolásán az összes származási országot az arányok százalékos feltüntetésével.
Mint írták, a méhészet kulcságazat a magyar mezőgazdaságban és Magyarország – Európában is egyedülálló módon – lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.
Az EU-ban először Magyarország vezetett be állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget, ezzel is segítve az egészséges méhállományok fenntartását és a méhészágazatot – közölték.
Emellett pedig öt éve kapnak a hazai méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek, ennek mértéke 1000 forint méhcsaládonként – írták.
