Varga Zsolt: „Az ötméteresek azért fájnak, mert addig az volt az egyik erősségünk”
Varga Zsolt szövetségi kapitány szerint jelenleg az a realitás, hogy a magyar férfi vízilabda-válogatott bejutott a legjobb négy közé a párizsi olimpián, ebben a szakaszban pedig már bármi megtörténhet: a nemzeti csapat az ötkarikás játékok vasárnapi zárónapján ötméteresekkel veszítette el az Egyesült Államok elleni bronzmérkőzést.
„Nagyon sok kiállítást kaptunk ezen a mérkőzésen, de az emberhátrányos védekezésünk alapvetően jól működött. A végén már azt is kértem, hogy inkább legyen kiállítás, mintsem bejátsszák a labdát. Az ötméteresek azért fájnak, mert addig az volt az egyik erősségünk, világbajnokságot tudtunk így nyerni, ráadásul rengeteget gyakoroltuk is” – nyilatkozta az interjúzónában Varga Zsolt.
A kapitány kiemelte, természetesen elsősorban nem a büntetőkön múlnak a dolgok, azt „vagy belövi, vagy nem” a játékos, rengeteg mindent elemezni kell még és teljes képet kell arról kapni, mik azok a területek, ahol fontos a fejlődés.
„Többször támadásnál, az előnyöknél éreztem, hogy kevésbé voltunk hatékonyak. Védekezésben visszakaptam azokat a dolgokat, amiket szerettem volna” – jegyezte meg a kapitány, aki köszönetet mondott a szurkolóknak a támogatásért, és sajnálja, hogy nem sikerült érmet szereznie a csapatnak.
A játékosként ötkarikás bajnok szakember az MTI kérdésére elmondta, újra átélhette azt, hogy az olimpia minden tekintetben jóval nehezebb, mint bármely más világverseny.
„Mentálisan és fizikálisan is óriási kihívás. Ahogy mondani szokták, ez egy más kávéház, játékosként és edzőként teljesen másként éli meg az ember.”
A szövetségi kapitány arról is beszélt, ahogyan arról előzetesen is nyilatkoztak, hét-nyolc csapat ugyanolyan esélyekkel vágott neki a párizsi tornának.
„A magyar vízilabdának az elvárások és a múlt miatt ez nyilvánvalóan nem jó eredmény, de ebből a nyolc csapatból bárki bejuthatott volna a négy közé. A csapatok között csak egy-egy gól döntött, egy higgadtabb fej, egy-egy pillanat a befejezéseknél. A spanyolokat biztosan a négy közé várta mindenki, és meg is nyerték a csoportjukat, aztán mégis elbuktak a negyeddöntőben.”
„Az a realitás, hogy bent voltunk a legjobb négy között. Ahogyan a generációk változnak, azt kell elérni a magyar vízilabdában, hogy tartósan ott tudjunk lenni a négy között, ott pedig már bármi megtörténhet. Én belelátom ebbe a csapatba azt is, hogy meg tudjuk valósítani az álmainkat, de most ez a realitás, ezen kell tovább dolgozni, új terveket szőni” – nyilatkozta Varga Zsolt.
A csapat legfiatalabb tagja, Vigvári Vince tavaly a juniorok és a felnőttek között is világbajnoki címet nyert:
„Nagyon szomorú vagyok, nem jó érzés negyediknek lenni, mindent megtettünk, érmet akartunk nyerni. Néhány perccel a vége előtt még két góllal vezettünk, de nem sikerült lezárni a meccset. Az első olimpiámat nagyon megszépíthette volna egy érem, de remélem, én is és a többi játékos is, sokat tanulunk majd ebből, hogy Los Angelesben négy év múlva odaérjünk a dobogóra. Hálás vagyok, amiért itt lehettem a csapattal, még ha kicsit keserű is a vége.”
Zalánki Gergő, akit tavaly a világ legjobb férfi vízilabdázójának választottak, nem kertelt: „Óriási csalódás, az elődöntőt nagyon gyenge játékkal veszítettük el, talán ez a mai egy kicsit jobb volt, de annyi hibával, amennyit elkövettünk, bárkitől ki fogunk kapni” – mondta a balkezes klasszis. A klubkarrierjével kapcsolatban egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mivel a 11-szeres Bajnokok Ligája-győztes olasz Pro Recco jövője bizonytalan, mert a csapat mögül kiszállt a főszponzor.
A magyar válogatott ezt megelőzően legutóbb az 1996-os atlantai olimpián veszítette el az utolsó mérkőzését a tornán.
