Varsány élni akar

Varsány már több ízben is elnyerte a Magyarországi Falumegújítási Díj különböző kategóriáit, abszolút hazai győztesként azonban idén ünnepelhettek először, kivívva ezzel az Európai Falumegújítási Díj pályázatán való indulás jogát.

A nemzetközi megmérettetésen aztán hatalmas siker született, hiszen az arany minősítéssel Varsány nemcsak a helyieknek, hanem az egész országnak dicsőséget szerzett egy olyan próbatételen, ahol kelet-európai településeket csak ritkán díjaznak. A fődíjat a cseh Kostelní Lhota kapta, Varsány mellett további 9 európai falut jutalmaztak arany minősítéssel.

Megújuló falu

Varsány Község Önkormányzatának büszkeségfalán egymás mellett sorakoznak azok az elismerések, amelyeket a település a Virágos Magyarország mozgalomban való többszöri sikeres részvételért, a palóc hagyományok ápolásáért, a fenntartható településfejlesztés terén elért eredményekért, a sikeres közfoglalkoztatásért, valamint a kulturált, vendégváró környezet és helységkép kialakításáért vehetett át az elmúlt évtizedben.

A 2010 óta hivatalban lévő polgármester, Kanyó Judit hagyományos palóc motívumokkal festett, tradicionális bútorokkal berendezett dolgozószobájában fogad bennünket, ahol arról beszélgetünk, hogy ha egymás mellé tesszük a településen készült régi és új fotókat, az „ilyen volt, ilyen lett tablón” szembetűnő különbségeket fedezhetünk fel.

– A faluközpont szinte teljesen átalakult, új tereket nyitottunk, parkokat, zöldfelületeket alakítottunk ki, fákat és virágokat ültettünk, miközben a középületeink is sorra megújultak, az önkormányzati épületekbe élet költözött – kezdi beszámolóját a községvezető. – Varsányban az erős hitéletnek, a palóchagyományoknak és a tartósnak bizonyuló rokoni-baráti kapcsolatoknak köszönhetően mindig is nagyon összetartó közösség élt, ezért a polgármesterré választásomat követően az önkormányzat egyik legfontosabb küldetésének tartottam és tartom ma is, hogy döntéseinkkel igazodjunk a fiatalok igényeihez is, elősegítve a helyben maradásukat. A minimális bevétellel rendelkező 1500 fős településen a céljainkat leginkább a pályázatokon való eredményes részvétellel tudjuk szolgálni.

A hátrányos helyzetű régióban fekvő község ,– többek között a Rákóczi-örökséget életben tartó járásközpont Szécsény, az UNESCO világörökség listáján szereplő Hollókő, és az egyedülálló ősmaradványairól ismert Ipolytarnóc mellett, – egyike a világ első, határon átnyúló, Szlovákiát Magyarországgal összekötő Novohrad-Nógrád Geopark településeinek.

A Darázsdói-patak mentén fekvő, határ menti, Cserhát dombjai között elhelyezkedő falun a Mária Zarándokút és a Cserhát Natúrpark Züldút is keresztülmegy, de a közelben építették ki az Országos Kéktúra útvonalát is. Kanyó Judit azonban úgy látja, hogy a település, a térség, de voltaképpen a vármegye idegenforgalmát sem sikerült olyan mértékben fejleszteni, mint ahogyan a régió megérdemelné. Amint fogalmaz, a szállás-, és szolgáltató helyek terén jelentős lemaradásban vannak, de a turisták választását segítő információs szolgáltatás és a Tisza-tavi Tiszafüredihez hasonló kerékpáros bázis és szervízpont is hiányzik a régióban.

– A Szécsény kistérséghez társult 13 környékbeli önkormányzat vezetőjével nagyon jó munkakapcsolatot ápolunk, de a terveinket nem könnyű megvalósítani, mivel nagyon nehéz költségvetési, illetve uniós forrásokhoz jutni. A tervtől a megvalósításig többek között az óvoda, az iskola, az étterem és az egészségügyi központ felújítására is éveket vártunk.

Mint nagyanyáink idejében

A községvezetővel együtt indulunk el, hogy felfedezzük a falu látványosságait. „Ebben a faluban tiszteljük egymást” – olvassuk jóérzéssel séta közben a buszmegálló falára kifüggesztett szentenciák között…

A vármegye egyik legrégebbi települése 2019-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ebben a faluban minden a hagyományok életben tartásáról szól. A szállásként és pajtaszínházként is működő Varsányi Kézművesporta Varróműhelyében palóc motívumokkal díszített ajándéktárgyak, ingvállak, táskák, terítők, díszpárnák készülnek, amiket a Portékaboltban lehet megvásárolni. A pártházból lett közösségi tér a Hagyományőrzők Háza, és a régi parasztportán kialakított Falumúzeum az egykor itt élt palóc elődök világát idézi.

A viseletet az idősebb korosztályhoz tartozók a hétköznapokon is magukra öltik, a fiatalabbak között inkább hétvégenként, települési rendezvényeken és ünnepnapokon élő a népviselet. A falu egyik legjelesebb ünnepén, a Szent Mihály napi palóc búcsún szinte mindenki viseletben érkezik a szentmisére.

A népi építészet értékeit hordozó palóc kontyos házak között ballagva felfigyelünk a portákon sorakozó gondosan megművelt veteményesekre és gyümölcsfákra. Varsányban régi hagyománya van a zöldség- és gyümölcstermesztésnek. Az évszázadok alatt felhalmozódó tudást az önkormányzat tulajdonában lévő, helyi vállalkozók által megművelt földeken is hasznosítják, főként a gyümölcsösben. A megtermelt javak a falu feldolgozó üzemébe kerülnek, ahol érkezésünkkor éppen szederlekvárt főznek a közfoglalkoztatott asszonyok. Az asztalokon kézzel készített tészták száradnak, éppen úgy, mint hajdan, nagyanyáink idejében.

Kiss Józsefné üzemvezetőbüszkén mutatatja a raktárban sorakozó lekvárokat, szörpöket, savanyúságokat is, amelyeket a helyi étteremben használnak fel.

– Szezononként ezres nagyságrendben töltjük meg a lekváros üvegeket, az általunk készített kézműves termékek messze földön híresek, de a régióból és a fővárosból is elutaznak értük – mondja Mónika.

A rekkenő augusztusi hőségben jólesik betérni a Rozmaring Étterembe, ahol helyi termesztésű gyümölcsből készített finom hideg málnaszörppel kínálnak bennünket. A hagyományos hangulatot árasztó helyiségben nemrég fejezték be a festett kazettás mennyezet felújítását. Barczi Balázs ügyvezető az étlapot nyújtja, amelyen Mikszáth Kálmán kedvenc levesétől a lecsós és káposztás sztrapacskán, illetve a krumpli laskán át a túrós lepényig minden házias palóc íz megtalálható.

– Naponta több száz adag ételt főzünk, a betérő vendégek mellett mi látjuk el a közintézményeket is. Büszkék vagyunk arra, hogy a helyiek is rendszeresen látogatnak bennünket, a törzsvendégeink a családi ünnepeiket is gyakorta nálunk rendezik. Előszeretettel próbálják ki fogásainkat a motoros túrázók is. Még Budapestről, Szegedről és a Felvidékről is járnak hozzánk autentikus helyi ételeket fogyasztani, de a harcsapaprikás és a túrós csusza is nagy kedvenc.

A falu jövőjéért

Betérünk a Biztos Kezdet Napsugár Gyerekházba is, amely a többi közösségi helyhez hasonlóan nyitott házként várja a 0-3 éves gyermekeket és az édesanyákat. A szociális intézményt elsősorban a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek fejlesztésére hozták létre, de a szülők mindennapi életének szervezésében, ügyes-bajos dolgaik intézésében is segítenek: nyomtatványokat töltenek ki, hivatalos dokumentumokat fogalmaznak meg. Emellett az édesanyák, ha igénylik, személyes mentális gondozásban is részesülhetnek.

– A többség alacsony vagy közepes jövedelemből él, a leghátrányosabb helyzetű, főként roma családokban a fűtés és a napi élelem beszerzése, így értelemszerűen a gyerekek ellátása is gondot jelent, de lakásfelújításra, szórakozásra, kikapcsolódásra, művelődésre az alapvető szükségletek kielégítése mellett a többi családnak sem futja – magyarázza Dr. Gencsiné Pifka Alexandra, a Napsugár Gyerekház vezetője. – Bár a közösség befogadó, a cigány családokra a csapatszellem a jellemző, egy-egy édesanya egyedül kényelmetlenül érzi magát a nem romák között, pedig a gyerekek szívesen segítenek egymásnak, nem érzik, és nem is éreztetik a köztük fennálló esetleges társadalmi különbségeket.

Varsányban a lakosság mintegy húsz százaléka cigány. Nagyobb részük elfogadja a többségi társadalom normáit, de négy-öt családdal nagyon nehéz az együttélés, főként a munkanélküli életmód, az elhanyagolt környezet, a jövőkép hiánya és a drogok használata miatt. Bár Kanyó Judit tájékoztatása szerint a romákat lényegében erőn felül támogatják, a beilleszkedés terén nem igazán sikerül előrelépést elérni. Ezekben a sokgyermekes roma családokban más nógrádi településekhez hasonlóan a probléma generációról-generációra halmozódik.

A polgármester arról is mesél, hogy egy ideje nagyszabású álmot dédelget. Ötvenfős, bentlakásos idősek otthonát szeretne létrehozni a faluban az egyedül élő, magukat ellátni nem képes nyugdíjasok számára. A tervezés már elkezdődött.

– A probléma nagy súllyal nehezedik ránk. Bár a gondozó hálózat szakemberei nap mint nap figyelnek a magányosan élő nyugdíjasokra, eljöhet az idő, amikor már állandó egészségügyi ellátásra szorulnak. A szomszédos Szécsényben ugyan üzemel egy egyházi fenntartású idősek otthona, amelyet a Ferences Nővérek elkötelezetten működtetnek, ám a korlátozott kapacitású intézményben hónapokat, de akár egy évet is várni kell a bekerülésre…

Kanyó Judit nem titkolja, mennyire fájlalja a helyi takarékszövetkezet megszüntetését, ráadásul úgy tűnik, hamarosan a posta is erre a sorsra jut, ami főként az idős emberek életét nehezíti meg. Úgy gondolja, hogy a központi falufejlesztési programoknak a jelenleginél hangsúlyosabban kellene figyelembe venniük egy-egy kistérség igényeit. Azzal egyetért, hogy nem lehet minden egyes faluban postát, pénzintézetet, háziorvosi rendelőt és szupermarketet működtetni, de az egyedi óhajok vizsgálata nélküli „fűnyíró elvet” nem tartja szerencsésnek. Leginkább annak örülne, ha az önkormányzati társaluson belül a térségi szemlélet jegyében bizonyos kérdésekben együtt dönthetnének a sorsukról…

Ezzel együtt hangsúlyozza, hogy példájuk ékesen bizonyítja, napjainkban Magyarországon egy hátrányos helyzetű településnek a nehézségek ellenére is van esélye a fejlődésre, hiszen Varsány is képes volt eljutni arra a szintre, hogy Európa felfigyeljen rá.