Kék bolygó: világszinten is rendkívül sikeres a hazai iskolakertek hálózata
Világszinten is rendkívül sikeres a hazai iskolakertek hálózata, amelynek révén a gyerekek pszichés állapota is javulhat – erről beszélgetett Áder János volt államfő Halbritter Andrással, az Iskolakertekért Alapítvány egyik alapítójával, a Széchenyi István Egyetem docensével Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként a közelgő iskolakezdésre utalva arról kérdezte a szakembert, milyen funkciójuk és történetük van az iskolakerteknek. Halbritter András elmondta, hogy az iskolakertek – ezek közé sorolhatók az óvoda- és bölcsődekertek is – alapvetően oktatási, nevelési és rekreációs-feltöltődési célokat szolgálnak.
A volt államfőnek az iskolakertes program utóbbi évtizedekben lezajlott reneszánszáról szóló kérdésére Halbritter András felidézte, hogy Németországban ez a folyamat a csernobili katasztrófa után, hazánkban pedig a rendszerváltást követően indult el, és a 2010-es évek elején gyorsult fel.
A szakértő az iskolakertes program céljának nevezte a többi között a föld szeretetének a visszaadását a gyerekek számára, a fenntarthatósági szemlélet előtérbe kerülését, a fiatalok megszólítását a mezőgazdasági pályára, valamint az ökológiai műveltség gyakorlatias átadását.
Az iskolakert talán a legegyszerűbb módja annak, hogy egy óvoda vagy iskola kerítésén belül természetbe vigyük a gyerekeket. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy a természetben legyenek, a mai „kóros természethiány” pszichés megbetegedésekhez vezethet – fogalmazott Halbritter András, jelezve: szakértők összefüggést találtak például a figyelemzavaros esetek, az autizmus és más problémák között abban az esetben, ha a gyereknek nincs módja a természetben tartózkodni.
A volt államfő kiemelte: gyerekkortól érdemes elültetni az utánunk következő generációk fejébe, hogy „legyen közük a földhöz”.
Áder János arra irányuló kérdésére, hogyan növekszik az iskolakertek önszerveződő hálózata, a szakértő elmondta: 2015-ben több iskolakertésszel együtt alapították meg az Iskolakertekért Alapítványt, amely rendkívül sikeres, már háromszáz tagja van – köztük óvodák és bölcsődék – Magyarországon és a környező országokban.
Európában nem sok helyen van iskolakert mozgalom: az amerikai mozgalom mellett a német, a szlovén, a cseh és a magyar hálózat mondható sikeresnek, a felsoroltak közül pedig egyedül nálunk ingyenes – emelte ki Halbritter András.
Hozzátette: elindult egy országos kormányzati iskolakert-fejlesztési program is, amelyben már 337 intézmény kapott támogatást iskolakert vagy óvodakert létrehozására, kisebb részben pedig fejlesztésére. Ennek részeként a pedagógusok a kert kialakításáról szóló ismereteket és képzést szerezhetnek. A program célja az is, hogy minél több tantárgy esetében ki tudják vinni az oktatást az iskolakertekbe – mondta.
A szakember arra is kitért, hogy az iskolakertek iránt az óvodások és a kisiskolások korosztálya a legfogékonyabb. Ez az az életkor, amikor a természethez való kötődést a legjobban lehet fejleszteni, ezért a nevelést korán el kell kezdeni, azonban fontos cél, hogy a témában az érdeklődést a nagyobb gyerekeknél is fenn tudják tartani – hangsúlyozta.
Halbritter András beszélt arról is, hogy a mai iskolakertekhez gyakran kis terület is elegendő, mivel nem a termelés és a mezőgazdasági ismeretek átadása, hanem a fenntarthatóságra nevelés a cél. Ezeknél a kerteknél a leggyakoribb méret mindössze 10-100 négyzetméter, ezeket gyakran belvárosi területeken is ki lehet alakítani.
A szakértő az Iskolakertekért Alapítványnak a következő időszakra vonatkozó céljairól elmondta, fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok további erősítését, hogy az Európai Unió szakembereit a jövőben hálózatba tudják szervezni.