Hirdetés
David Lee

Húsz éve befektető Grúziában. Itt van a pénze és itt is él, mondta a Demokratának David Lee brit üzletember, aki a legnagyobb grúz telekommunikációs vállalat vezetője és az országba invesztáló uniós vállalatokat és üzletembereket tömörítő érdekvédelmi szervezet vezetője, korábban pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke volt. Fontos megemlíteni régebbi és jelenlegi tisztségeit, hiszen David Lee ízig-vérig nyugati üzletember, ennek ellenére úgy látja, hogy nincs szükség a Miheil Szaakasvili idején látott diktatúrára. Grúziában nem nyugati és nem orosz érdekeket kell néznie a politikának, hanem a grúz érdekeket, jelentette ki.

Világok metszéspontján

A kaukázusi ország mindig is geopolitikai és hatalmi konfliktusok, háborúk kereszttüzében állt észak és dél, valamint kelet és nyugat találkozásánál. Fontos összekötő ponton fekszik, ha az orosz–iráni és a még délebbre tartó kereskedelmi útvonalat nézzük. De a Trákiától Kínáig húzódó területen élő türk népek földrajzi összeköttetésében is fontos szerepe van, hiszen Törökország Grúzián mint baráti országon keresztül tud közvetlen kapcsolatba kerülni Azerbajdzsánnal (leszámítva Nahicseván exklávét), vagy pedig a velük hol jobb, hol rosszabb viszonyt ápoló Iránon keresztül.

Fotó: ShutterStock/EvaL Miko

Grúzia szerepe a jelenlegi kelet–nyugati szembenállás miatt is meghatározó. A Nyugat által pajzsra emelt Miheil Szaakasvili 2008-ban már háborúzott Oroszországgal. Grúzia kormánya most saját országának érdekeit nézve nem állt be a feltétel nélkül ukránbarát országok sorába, de Oroszország karjaiba se rohant. A magyarok számára ismerős egyensúlyi politikát próbálja gyakorolni. Bőven vannak azonban olyan nyugati érdekkörök, amelyek mindenáron le akarják gyűrni Oroszországot, és az sem gond számukra, ha ehhez ukránok tízezreinek vére kell. Most pedig kétfrontos háborút akarnak nyitni az oroszok ellen, és erre a grúz népet szemelték ki.

Valerij Cselasvili

Teljesen másképpen látja a helyzetet Valerij Csecselasvili, a Grúz Stratégiai Elemző Központ (GSAC) egyik vezetője. Az egykori külügyminiszter-helyettes, volt moszkvai és kijevi nagykövet szerint hazája túlzottan függ Moszkvától. A grúz exporttermékek közül a kiemelkedő jelentőségű borok legfőbb felvevőpiaca Oroszország, és rengeteg orosz turista is érkezik az országba. A turizmus pedig Grúzia GDP-jének nagyjából negyedét teszi ki.

Korábban írtuk

– Az oroszbarát kormány olyan törvényt vezetett be az NGO-kkal kapcsolatban, amely megfojtja a grúz civil szektort. Azok az NGO-k, amelyek költségvetésének húsz vagy még nagyobb százaléka külföldi forrásból ered, „külföldi érdekeket képviselő szervezeteknek” minősülnek. Erről nyilvánosan be kell számolniuk, különben jelentős pénzbüntetésre számíthatnak. Mi, a GSAC is ilyen szervezetnek számítunk. A néhány hónappal korábbi megfogalmazás alapján még „külföldi ügynökszervezet” voltunk, panaszolta a Demokratának a volt diplomata.

Csecselasvili szerint nekik, mármint a külföldről finanszírozott szervezeteknek végük, ha a mostani kormány marad hatalmon a választás után. Nagyjából száz úgynevezett NGO támadta meg a törvényt az Alkotmánybíróságon. A sors fintora, hogy a tiszteletre méltó testület több tagja az Egyesült Államok szankciós listáján szerepel, sejthető, miért. Egyik NGO sem hozza nyilvánosságra pénzügyi mutatóit a választásig, és inkább vállalják a forintban több tíz milliós bírságot. Csecselasvili szerint a GSAC nem kormányellenes, hanem – szakmai alapon – bizonyos kérdésekben kormánykritikus, más kérdésekben, például a Kínával való kapcsolatépítésben pozitív kritikával illeti a kabinetet.

Mintaállamból a káoszba

Grúzia a Baku–Tbiliszi–Kars gázvezeték 2017-es átadása után levált az orosz gázszállításról, és kőolajból sem szorul onnan importra. Energetikailag így függetlenedni tudott a nagy szomszédtól, ugyanakkor élelmiszer-ellátása nagyban függ az orosz szállítóktól. A borexportban, illetve a turizmusban szintén nehéz lenne pótolni Oroszországot. De mindenekelőtt egy esetleges háború tudná tönkretenni az országot, ismertette a helyzetet lapunknak Hegedűs Tamás, aki Tbilisziben szolgált diplomataként.

Hegedűs Tamás

– A grúz nép egyszer már megégette magát. A 2008-as háborúban nem csak az orosz támadást, hanem a magárahagyatottságot is átélte. A jelenlegi kormányzat alatt az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül az ország, dinamikus gazdasági növekedést és folyamatosan emelkedő életszínvonalat érve el.

A külügyi és gazdasági szakértő szerint a grúz nép páratlanul gazdag kulturális örökségén túl okkal büszke ezen teljesítményére, vagyis van mit veszítenie. A kibicnek persze semmi nem drága, és ebben sajnos partnerre találnak a jelenlegi ellenzékben, akik rendre oroszbarátsággal vádolják a pragmatikus, nemzetérdekű kormányzatot. És mivel a parlamenti ellenzék gyenge és megosztott, szerepüket részben a függetlennek mondott, globális hátterű NGO-k vették át.

– Az átláthatóságra törekvés érthető: Tbiliszi egyszer már megtapasztalhatta a „színes forradalom” exportját. A különbség az, hogy az akkor megbuktatott posztszovjet rendszert senki nem sírta vissza, most viszont kaukázusi mintaállamból zuhannának vissza a káoszba, ha letérnének a béke törékeny útjáról.

A grúz kormányzat láthatóan tisztában van azzal, hogy a térképről nem lehet lejönni. Az országnak elemi érdeke, hogy amennyire lehet, jó kapcsolatot tartson fenn szomszédaival.

Feltűnik George Soros

David Lee úgy látja, hogy a jótékonykodó vagy szakmai alapon szervezkedő NGO-knak nincs kifogásuk a törvény ellen. Kizárólag azok tiltakoznak, amelyek politizálnak, befolyásolják a közbeszédet és a választókat. Ezen szervezetek forrásainak 95 százaléka külföldről jön.

– Teljesen normális, ha a választások előtt a politizáló civil szervezetek átláthatóvá teszik a működésüket. Ezek mögött szinte mindig külföldi kormányok és George Soros Nyílt Társadalom Alapítványa vagy annak leágazásai állnak – teszi világossá a helyzetet Lee.

Fotó: képernyőkép

Hozzáteszi, hogy ezek az NGO-k egyáltalán nem akarnak átláthatóságot, nem akarnak demokráciát, hiszen működésükkel éppen azt veszélyeztetik.

– Forradalmi hangulatot teremtenek, és a kormány újraválasztása után erőszakkal akarják átvenni a hatalmat, az utcáról buktatnák meg a demokratikusan megválasztandó kormányt. Az ukrán vezetést kormányt támogatják az orosz ellenében. Ezzel nincs semmi baj, amíg ez a véleményük. De ne akarják Grúziát háborúba keverni! Nem akarjuk, hogy fiatalok haljanak meg mások érdekében, nem akarjuk, hogy összeomoljon a grúz gazdaság – foglalta össze véleményét a Demokratának a grúz békét okkal féltő David Lee brit üzletember.