Ha az AfD nem kell, Wagenknecht nélkül nem megy
Győztek a bevándorlásellenes, békepárti erők
Eddigi történetében először tartományi parlamenti választást nyert a bevándorlásellenes AfD Türingiában, Szászországban pedig fej fej melletti küzdelemben a második lett. A vasárnapi választások nagy meglepetése, hogy középpártként robbant be a német politikába a BSW, Sahra Wagenknecht konzervatív–baloldali, békepárti szövetsége, és megkerülhetetlen tényezővé vált. Szakértők szerint ennek az eredménynek semmi köze a tartományi politikához: a választók egyértelműen a szövetségi kormányról és az elitpártokról mondtak ítéletet.
„A német tartományok üzentek Brüsszelnek és Berlinnek: no migration, no gender, no war. A vasárnap lezajlott német tartományi választás politikai földrengést okozott. A Németországot háborúpárti, migrációpárti és genderpárti koalícióban kormányzó erők összesen kaptak 15 százalékot. Mindenki más a változásra szavazott. A németek is látják, hogy az európai politika megváltozott: nincs jobb- és baloldal többé, csak azok az erők, akik a nemzeti érdekek mellett harcolnak, és azok, akik idegen érdekek kiszolgálói” – így értékelte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a vasárnapi tartományi választásokat.
Egy évvel a német szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt harminc százalék feletti eredményt ért el az Alternatíva Németországnak (AfD) két keletnémet tartományban. Türingiában fölényesen győzött, Szászországban egy hajszállal maradt alul a bevándorlásellenes, jobboldali formáció.
Az AfD és a CDU mindkét helyen kényelmes kétharmaddal kormányozhatna, de a CDU nem hajlandó az AfD-vel szövetkezni, pedig a választók akarata egyértelműen egy jobbközép–jobboldali koalíció lenne. Ám a német politika fenegyerekének számító Alternatívát és ezen belül különösen az erfurti pártvezért, Björn Höckét politikai karanténba zárták az elitpártok, amelyek most patthelyzetbe kerültek, és kemény koalíciós tárgyalások elé néznek.
A kormányzó szociáldemokraták mindkét tartományban rendkívül gyengén, nyolc százalék alatt szerepeltek. A kormánykoalíció másik két pártja közül a liberális FDP nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, és Türingiában a Zöldek sem jutottak be a törvényhozásba. Szászországban épphogy bent vannak. Olaf Scholz kancellár keserűnek nevezte az eredményeket. Elemzők szerint a választások nem a tartományi politikáról szóltak, a választók a német kormánykoalíció politikájáról mondtak ítéletet.
A CDU Szászországban az előzetes hivatalos eredmények szerint 31,9 százalékkal végzett az első helyen, de a Zöldekkel és az SPD-vel kötött korábbi koalíciójának a vasárnapi választások után már nincs többsége az új tartományi parlamentben. A Michael Kretschmer (CDU) miniszterelnök vezette előző koalíció három pártjának összesen 57 mandátuma van a 120-ból. Az AfD-vel kényelmes kétharmada lenne, de mivel erről hallani sem akar, csak baloldali és szélsőbaloldali pártokból válogathat. Az AfD nélkül az SPD önmagában nem elég, így harmadikként csak a Sahra Wagenknecht Szövetség, röviden a BSW jöhet szóba.
Ez a szövetség a választások nagy meglepetése: a Linkéből kivált, újoncként induló Wagenknecht-párt azonnal a harmadik helyre futott be, megelőzte a rendkívül népszerűtlen szövetségi kormány összes tagját. A BSW rendkívül erős pozícióból indul: az AfD elutasítása miatt megkerülhetetlen tényezővé vált, nem lehet ugyanis kormányt alakítani nélküle. Egy ilyen együttműködés Friedrich Merz CDU-vezér számára elég kínos lesz. Alig néhány hónapja fejtette ki, hogy pártja nem működik együtt sem jobb-, sem baloldali szélsőséges pártokkal – és hozzátette, hogy mindkettő vonatkozik Wagenknechtre: „Bizonyos kérdésekben jobboldali szélsőséges, másokban baloldali szélsőséges”, mondta. A keletnémet párttagok tiltakozása és a közvélemény-kutatók mérései után Merz úgy módosított az álláspontján, hogy a Wagenknecht-szövetséggel szembeni elutasítása csak a szövetségi kormányra vonatkozik.
Türingiában toronymagasan az AfD nyert, csak a második helyre futottak be a kereszténydemokraták, akik mindössze 23,6 százalékot értek el és koalíciós szempontból rendkívül nehéz helyzetbe kerültek.
A CDU Türingiában is rá van utalva Sahra Wagenknechtre, ha az AfD nélkül akar kormányozni. A kormányzás viszont nemcsak a BSW nélkül nem lehetséges, de az előzetes eredmények szerint a posztkommunista NDK utódpártra, a Linkére (Baloldal) is szüksége van a többségi kormányzáshoz. A CDU viszont eleve kizárta a szövetséget a Linkével. Már szóba került a kisebbségi kormányzás is, a Linke külső támogatásával. Türingia tehát gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. Matematikailag is.
Politikailag szinte lehetetlen egy irányba terelni a különböző akaratokat: a CDU és a BSW Ukrajna–Oroszország-politikája ugyanis aligha különbözhetne jobban. A békepárti Wagenknecht már a választások előtt leszögezte, velük nincs segély Ukrajnának, és nincsenek amerikai rakéták. A kelet-németországi választások után (amelyből a brandenburgi három hét múlva esedékes) Sahra Wagenknecht csak olyan pártokkal akar szövetségre lépni, amelyek elfogadják külpolitikai követeléseit, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a koalíciós szerződésben is rögzítsék. Elutasítja az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett németországi állomásoztatását és a további fegyverszállításokat Ukrajnába. Wagenknecht számára ez a közös kormányzás feltétele. „A leendő tartományi kormánynak szövetségi szinten is ki kell állnia ezekért a célokért” – szögezte le, előrevetítve a jövőt, amely legkésőbb 2025 szeptemberében politikai fordulatot hozhat Németországban.
