Rágalmazás és rablás

„A fideszes pedofilhálózat miatt kezdeményezték a mentelmi jogom felfüggesztését” – reagált Dobrev Klára közösségi oldalán arra, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság augusztus végén indítványozta az Európai Parlament elnökénél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítványt Pölöskei Gáborné Áder Annamária feljelentése alapján tették, aki nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt nyújtott be magánindítványt a DK EP-képviselője ellen. Dobrev Klára ugyanis azt állította, hogy Áder János egykori köztársasági elnök testvére a Főváros Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának akkori vezetőjeként tudott arról, hogy a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon igazgatója gyerekeket zaklat, mégsem tett semmit.

– Dobrev Klára nem kevesebbet állított, mint hogy bűncselekményt követtem el. Márpedig egy ilyen állítás nem a szólásszabadság által védett politikai vélemény közlése, hanem rágalmazás, függetlenül attól, hogy az érintett közéleti szereplő-e vagy sem – jelentette ki Pölöskei Gáborné. Dobrev Klára hozzátette, elégedett a mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló lépéssel, mert így lehetősége nyílik iratokat kikérni, tanúkat meghallgatni és bizonyítani sejtéseit a bíróság előtt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök hagyta jóvá K. Endre kegyelmét.

Politikai eljárás

A mentelmi jog felfüggesztésének menete hivatalos kérelemmel kezdődik, amelyet az illetékes hatóságok – ügyészség vagy bíróság – nyújtanak be az Európai Parlamenthez. Ezt követően az EP Jogi Bizottsága megvizsgálja az ügyet, meghallgatja az érintett képviselőt, szemrevételezi a benyújtott bizonyítékokat, majd elkészíti a jelentését, amelyben javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására. A jelentést az Európai Parlament plenáris ülésén vitatják meg, majd szavaznak róla. A képviselők egyszerű többséggel döntenek az ügy folytatásáról. Ha a képviselő mentelmi joga megszűnik, a hatóságok folytathatják a jogi eljárást.

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Demokratának elmondta, a mentelmi jogáról senki sem mondhat le, mivel annak célja és funkciója, hogy védje az adott törvényhozó vagy jogalkotó szervet az esetleges illetéktelen befolyástól, ezért a mentelmi jog nem a képviselő privilégiuma, hanem az intézményt illeti meg.

– Mivel az Európai Parlament jogosult a mentelmi jog felfüggesztésére, nincs jelentősége annak, hogy az adott képviselő egyetért-e a mentelmi jogának felfüggesztésével vagy sem: a parlament döntése ettől független. Természetesen a végső határozatot meghozó EP-képviselők figyelembe vehetik az érintett képviselő véleményét a szavazás során, de jogi értelemben ez nem befolyásolja a döntést – mondta az elemző. Hozzátette, ez alapvetően politikai eljárás, amelyet nem szabad összekeverni a bíróságival. Az Európai Parlament eljárási szabályzata felhatalmazza a Jogi Bizottságot, hogy információt kérjen a nemzeti hatóságoktól és az ügyészségtől, de végső soron politikai döntés születik. Hangsúlyozta, a bizottság döntése nem arról szól, hogy az érintett képviselő bűnös-e vagy sem, hanem arról, hogy hozzájárul-e az eljárás folytatásához. Szikra Levente szerinte ideális esetben a Jogi Bizottságnak azt kellene vizsgálnia, hogy az adott eljárás politikailag motivált-e, vagy jogilag megfelelően alátámasztott. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament viszonylag ritkán függeszti fel képviselők mentelmi jogát, eltérően a magyar országgyűlés gyakorlatától, ahol a köztörvényes ügyekben gyakrabban döntenek a mentelmi jog felfüggesztése mellett. Példaként hozta fel, hogy tavasszal a magyar ügyészség kérte Donáth Anna mentelmi jogának felfüggesztését, de az Európai Parlament ezt nem tette meg. Az eljárás csak azért indulhatott meg mégis ellene, mert júniustól már nem EP-képviselő, így a mentelmi joga megszűnt.

Mentelmi dilemma

Míg Dobrev Klára látszólag beleegyezik mentelmi jogának felfüggesztésébe, Magyar Péter a mentelmi jog védelme mögé bújna. Tenné ezt annak ellenére, hogy a választási kampányban élesen kritizálta a politikusok mentelmi jogát.

– A mentelmi jogot meg fogjuk szüntetni, ezt már több helyen mondtam. Bár egyébként lehet, hogy nekem például szükségem lenne rá, mert éppen harminc eljárást indítottak ellenem, és nyilván ez lesz a következő két évben is. De ennek ellenére sem fogom felvenni az európai parlamenti képviselői mandátumot, amivel egyébként járna ugyanúgy mentelmi jog – közölte egy politikai fórumon még májusban.

Mint ismeretes, Magyar Pétert június 21-én, már EP-képviselővé választása után biztonsági őrök dobták ki egy belvárosi luxus-szórakozóhelyről, mert részegen randalírozott. Egy szemtanú szerint a politikus erőszakkal elvette valaki telefonját, majd a Dunába dobta. A rendőrök később búvárok segítségével találták meg a készüléket, a rajta lévő felvételek egyértelműen bizonyíthatják Magyar Péter bűnösségét. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indíthat nyomozást, de csak azután, hogy az Európai Parlament felfüggeszti Magyar mentelmi jogát. Jogi szakértők szerint halmazati büntetésként a rablás, garázdaság és rongálás miatt börtönbüntetés kiszabása valószínűsíthető. Magyar Péter nemrég azt nyilatkozta, ha megkeresik és bizonyítékokat mutatnak, akkor megfontolja a mentelmi jogáról való lemondást, de szerinte az ellene folyó eljárások, mint ez is, politikailag motiváltak. Szikra Levente szerint Magyar Péter esetében fontos figyelembe venni, hogy a kérdéses cselekményeket a mentelmi jog megszerzése előtt követte el, így ha az Európai Parlament nem függesztené fel a mentelmi jogát, az ellentétes lenne a mentelmi jog eredeti céljával.

– Magyar Péter érvelése, miszerint az ellene folyó eljárás politikailag motivált, ezért szükséges a mentelmi jog megőrzése, hogy megvédje őt az ilyen eljárásoktól, hatékony lehet az Európai Parlament többségi viszonyait ismerve. A képviselők döntése ugyanis végső soron politikai lesz – fűzte hozzá.

Áldozati szerep

Emlékeztetett rá, hogy Illaria Salist, a Budapesten bebörtönzött antifa aktivistát azért jelölték EP-képviselőnek, hogy elkerülje a büntetőeljárást és következményeit. Amikor a mentelmi joga létrejött, az ügyészség már vádat emelt ellene, ami az elemző szerint ellentétes a mentelmi jog eredeti funkciójával.

– A mentelmi jog célja, hogy megvédje a képviseleti szervet a politikailag motivált eljárásoktól, nem pedig az, hogy egyes képviselőket mentesítsen az igazságszolgáltatás alól. Magyar Péter és Dobrev Klára esete Illaria Salis ügyénél kisebb jelentőségű, de mégiscsak köztörvényes esetekről van szó, ahol a politikai motiváció sejtetése a részükről nehezen támasztható alá – tette hozzá a vezető elemző. Úgy látja, ha egyik magyar képviselő mentelmi jogát sem függesztik fel, az megerősítheti a jobboldali szavazók azon véleményét, hogy az Európai Parlament baloldali többsége elfogult Magyarországgal szemben, kettős mércét alkalmaz.

– Miközben a jogállamiságra hivatkozva próbálják Magyarországot különböző büntetéseknek alávetni, nem segítik az igazságszolgáltatási szervek munkáját, mert védelmet nyújtanak olyan képviselőknek, akik a gyanú – Illaria Salis esetében már a vád – szerint bűncselekményeket követhettek el. Ez az Európai Parlament tekintélyét erodálja, az érintett képviselőknek pedig lehetőséget ad arra, hogy áldozat voltukat tovább hangsúlyozzák, olyan szerepben tetszelegjenek, mintha a hatalom elnyomná őket. A pozitív döntés viszont növelné az Európai Parlament hitelességét, hiszen lehetne azzal érvelni, hogy mindent megtesznek az igazságszolgáltatás segítése érdekében, és nem akadályozzák az eljárás megindítását – mondta Szikra Levente. Az elemző az Európai Parlament gyakorlatát figyelembe véve minderre csekély esélyt lát.

Volt már példa arra, hogy EP-képviselők maguk kérték mentelmi joguk felfüggesztését. 2019-ben két katalán politikus, Carles Puigdemont és Toni Comín azért tett így, hogy ártatlanságukat bizonyítsák és hangsúlyozzák: ügyük csak politikai természetű. Bár hivatalosan nem lehet lemondani a mentelmi jogról, elég világos üzenet a saját szavazóinak, ha valaki kijelenti, ő megvonná saját magától. Aki pedig erre sem képes, azt a választók gyávának tarthatják, mert fél a jogkövetkezményektől és a felelősségre vonástól. Dobrev Klára és Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztése tehát kulcsfontosságú döntés, mert nemcsak az érintett politikusok jogi helyzetét befolyásolja, hanem tükrözi az EP politikai elköteleződését és hitelességét is.