Uniós bíróság: Magyarország versenyjogot sértett az árstop bevezetésével
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – olvasható az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett ítéletében.Közölték: 2022 februárjában a koronavírus-járvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék – a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús – valamint a tej bizonyos típusainak forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban. A rendeletben az is állt, hogy azok a kereskedők, akik e termékeket forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben hatósági áron árusítani.
A Spar Magyarország a szegedi bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A szegedi törvényszék ezután az uniós bírósághoz fordult a jogszabályok értelmezése végett.
Csütörtöki ítéletében az uniós bíróság megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, amely a mezőgazdasági piacok közös szervezésével összefüggő uniós rendelet (KPSZ) alapvető alkotóeleme. „Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján, szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket” – olvasható az ítéletben.
A bíróság úgy véli, hogy a rendeletben foglalt intézkedések „nem arányosak” azon érvek ellenére sem, hogy azokat az infláció elleni küzdelem és a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme miatt vezették be.
„A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket” – állapította meg a luxemburgi székhelyű uniós bíróság.
