Hirdetés

Először – és alighanem utoljára – vitázott egymással a novemberi amerikai választásra készülő két elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris szeptember 10-én. Az ABC News televízió által szervezett vita több mint másfél órás volt, a kiemelt témák közt szerepelt a gazdaság állapota, az illegális migráció, az ukrajnai és a közel-keleti helyzet, az abortusz és a szociális juttatások ügye is. Kamala Harris először, Donald Trump pedig másodszor szállt ringbe, hiszen a nyáron már tartottak egy elnökjelölti vitát Joe Biden regnáló elnökkel, akit eredetileg jelöltjének szánt a Demokrata Párt.

Donald Trump ismét a határ lezárását sürgette, hangsúlyozva, hogy az illegális bevándorlásnak súlyos társadalmi következményei vannak, ráadásul a bűnözés növekedéséhez is jelentősen hozzájárul. Az illegális bevándorlás nemcsak a vitán, hanem Donald Trump azóta tartott sajtótájékoztatóján és kampányeseményein is központi téma volt, többek közt annak kapcsán, hogy az amerikai sajtót ellepő hírek szerint az Ohio állambeli Springfieldben a haiti bevándorlók macskákat és kacsákat ettek. A hír alapja egy helyi nő Facebook-posztja, aki később azt nyilatkozta, hogy tulajdonképpen nincsen konkrét bizonyítéka arra, hogy ilyesmi történt volna, de addigra a hír már önálló életre kelt.

Springfieldben egyébként 15 ezer haiti migráns tartózkodik, még a jobboldalisággal aligha vádolható portálok is úgy fogalmaztak, hogy jelenlétük „átformálja” a kisvárost. Többségük legálisan tartózkodik ott, de ez annak köszönhető, hogy a nyáron Joe Biden ideiglenes védett státus alá helyezte az országban tartózkodó több százezer Haitiból érkezett bevándorlót, akiket így nem lehet deportálni. Donald Trump tömeges kitoloncolást ígért, és azzal vádolta a jövevényeket, hogy bűncselekményeket követnek el, zaklatják, megerőszakolják a helyi nőket.

Az amerikai közbeszéd hisztérikus voltát szépen példázza, hogy a fentebb említett Facebook-poszt szerzője, Erika Lee a médiában nemcsak bocsánatot kért váratlanul nagy hatású állítása miatt, hanem azzal védekezett, már csak azért sem lehet őt rasszizmussal vádolni, mert a lánya félig fekete, eleve ő maga sem teljesen fehér, sőt, tagja az LMBTQ-közösségnek is.

Korábban írtuk

Záróbeszédében Donald Trump felvetette, hogy ha Kamala Harris ennyi minden szépet ígért a vitában, akkor az elmúlt három és fél évben miért nem csinálta meg mindezt? A republikánus jelölt szerint demokrata ellenfele egy sor kérdésben teljesen másban hisz, más víziót képvisel, mint amit az amerikai emberek támogatnak. Kamala Harris szerint republikánus ellenfele visszahúzná az országot, míg az ő víziója előrevinné, és még több boldogulási lehetőséget teremtene az embereknek.

A vitában a CNN által megkérdezett nézők kétharmada Kamala Harrist tartotta meggyőzőbbnek. Beszédes ugyanakkor, hogy a TikTok közösségi oldalon az ABC News által közzétett rövid videók közül Donalt Trump záróbeszédét több mint 24 millióan nézték meg, és közülük 1,7 milliónak tetszett, míg Kamala Harris zárszava csak 4,7 millió embert érdekelt, és ebből 229 ezernek tetszett. A kérdésre, hogy ki nyerte a vitát, a válasz politikai szimpátiától függ, ahogy ez lenni szokott. A The Washington Post készített egy felmérést, ami kicsit máshogy közelítette meg a kérdést, és az úgynevezett inga- – tehát nem egyértelműen republikánus vagy demokrata – államokban élőket kérdezett meg. A 25 fő között kisebbségben voltak a Trump-pártiak, de köztük is akadtak, akik a vita után a demokrata jelöltet tartották meggyőzőbbnek. Több kérdésben is Kamala Harris jött ki egyértelmű győztesnek, érdekes viszont, hogy amikor arról kérdezték őket, mit gondolnak Donald Trump azon állításáról, hogy az amerikai nemzet hanyatlik, sőt haldoklik, nagyon megoszlottak a vélemények. Azzal kapcsolatban pedig, ki volt meggyőzőbb a gazdasági problémák kezelésével kapcsolatban, a többség Donald Trump mellé állt. A Kamala Harrist bírálók szerint az alelnök lényegében kikerülte a kérdést, hogy jobban élnek-e az amerikaiak, mint négy éve.

Kamala Harris kampánystábja újabb vitát kezdeményezett októberre, amire a Fox News hivatalos meghívást is küldött már a jelölteknek, de Donald Trump elzárkózott tőle, mondván, a demokrata jelölt csak azért akar egy második vitát, mert az elsőt elvesztette. Megjegyezte, Kamala Harris inkább összpontosíthatna alelnöki teendőire.

A Reuters friss felmérése szerint Kamala Harris népszerűsége 47, Donald Trumpé pedig 42 százalékon áll. A hírügynökség szerint a demokrata jelölt növelte előnyét, ugyanis – az amerikai sajtóban széles körben visszhangzott nézet szerint – a vitán defenzívába tudta kényszeríteni a volt republikánus elnököt.

– Kérdéses, mennyire lehet hinni a felméréseknek, de az eredmények valóban arra utalnak, hogy Kamala Harris elnökjelöltként népszerűbb Joe Bidennél – mondta lapunknak Balogh Máté Gergely, a Debreceni Egyetem Angol–amerikai Intézetének oktatója. Rámutatott, bár Harris alelnöki pozíciót tölt be a Biden-kabinetben, láthatóan igyekszik elhatárolni magát a népszerűtlen elnöktől, így próbálja kivonni magát a Biden-adminisztrációt érő támadások alól; a szeptember 10-i elnökjelölti vita során is többször hangsúlyozta, hogy ő nem Joe Biden. Balogh Máté Gergely szerint a politika iránt kevésbé érdeklődő választók szemében Kamala Harris „sötét ló,” nem sokat tudnak róla, nem feltétlenül ismerik korábbi munkásságát.

A kutatót arról is kérdeztük, nem hátráltatja-e Harrist, hogy alelnöksége során több köznevetség tárgyává vált nyilatkozatot is tett, gyakran idézték értelmetlen mondatait, ráadásul nemegyszer kínosan nevetni kezdett, ha nem tudott válaszolni egy kérdésre. Balogh Máté Gergely rámutatott, sokak előtt ezek a kínos megszólalások sem ismertek.

Fotó: ShutterStock

– Ebben Kamala Harris segítségére van a fősodrú média is, amely lehetőleg minél kevesebbet beszél a korábbi politikusi tevékenységéről, új, friss jelöltként próbálva őt bemutatni – magyarázta. A kutató hozzátette, szintén nem sokat lehet tudni Kamala Harris programjáról, terveiről, hiszen így nem lehet támadni, és minden választó azt láthat bele ezekbe, amit szeretne. Felhívta rá a figyelmet, hogy az alelnök különösen gyengén teljesít, amikor spontán kell válaszolnia kérdésekre, így igyekszik kerülni az ilyen helyzeteket, jelöltségének július 21-i bejelentése és a szeptember 10-i vita között csak egyetlen interjút adott, azt is alelnökjelöltje társaságában. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a Demokrata Párt egyes választói csoportjainak számára vonzóbb egy színes bőrű női jelölt, mint egy idős, fehér férfi.

– Ahogy azt várni is lehetett, a vita után a média mindkét oldalon a saját jelöltjét hozta ki győztesnek – mondta Balogh Máté Gergely. A szakértő szerint Kamala Harris láthatóan jól felkészült a vitára, igyekezett elterelni Donald Trump figyelmét, kihozni a sodrából – ez talán akkor sikerült legjobban, amikor azt állította, hogy a nézők unatkoznak a Trump-gyűléseken, és sokan idő előtt hazamennek. Talán az ehhez hasonló provokációknak is köszönhető, hogy Donald Trump jó néhány lehetőséget kihagyott, amivel nehéz helyzetbe tudta volna hozni ellenfelét, jegyezte meg a szakértő. Balogh Máté Gergely szerint ugyanakkor Trump záró beszéde jól sikerült, viszont csak ekkor fedte fel egyik legerősebb ütőkártyáját, amivel a vita során folyamatosan támadhatta volna ellenfelét: Kamala Harris jelenleg is alelnök, a Biden-adminisztráció tagja, mostanáig miért nem valósította meg azokat az ötleteit, amiket a vita során említett?

A kutató szerint nehezítette Trump dolgát az is, hogy a két moderátor, Linsey Davis és David Muir viselkedése legkevésbé sem volt pártatlannak mondható, gyakorlatilag ők is tevékeny részesei voltak a vitának.

– Az elnökjelölti viták eddigi gyakorlatától eltérően Donald Trump állításait többször is meghazudtolták, alkalmanként tévesen vagy félrevezető módon, ellenben Kamala Harris esetében nem tettek ilyet – idézte fel. – Donald Trump jobban teljesített a vita során, és a legújabb felmérések azt mutatják, hogy a bizonytalan szavazók számára is az ő teljesítménye volt valamivel meggyőzőbb – tette hozzá a kutató, azt is megjegyezve, hogy az elvárások annyira alacsonyak voltak Kamala Harrisszal szemben, hogy sokak szemében már az is győzelemnek számít, hogy nem szenvedett egyértelmű vereséget.

– Ennek ellenére nem hiszem, hogy ez a vita érdemben befolyásolni fogja a választások eredményét. Régi bölcsesség az amerikai politikában, hogy a választók a saját egyéni helyzetüket nézik, jobban élnek-e, mint négy éve. Ha ez most is így lesz, akkor elsősorban két fő kérdés, a gazdaság és a bevándorlás fogja eldönteni a választást – fejtette ki Balogh Máté Gergely.

Az elmúlt évek, évtizedek amerikai választási körképéhez képest változás, hogy a felmérések szerint Donald Trump jelentősen tudta növelni támogatottságát a latin-amerikai származású állampolgárok körében, akik az amerikai választók egyre növekvő arányát teszik ki. Egy, a vita napján közzétett közvélemény-kutatás (NPR/PBS News/Marist) szerint kis különbséggel, de átvette a vezetést ebben a korábban évtizedekig stabil demokrata szavazóknak számító csoportban, amely sok államban a mérleg nyelvét jelentheti.

Balogh Máté Gergely szerint jelenleg hét billegő állam van: Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Ezek az államok összesen száz elektori szavazatot jelentenek, ami nem kis szám, hiszen az 538 elektori szavazat több mint felét, azaz legalább 270-et kell megszerezni a győzelemhez. Az amerikai választási rendszerben ugyanis nem az dönt alapvetően, hogy összességében ki hány szavazatot kap. A választópolgárok lényegében arról szavaznak, hogy a saját államuk által delegált elektorok kit támogassanak. Minél népesebb egy állam, annál több elektori szavazata van. Annyi elektor van, ahány mandátum a kongresszusban, pontosabban pedig minden államnak két szenátora van, és a lakosságszám alapján meghatározott képviselőházi képviselője.

A kutató elmondta, az egyik, közvélemény-kutatások eredményeit összegző és elemző oldal szerint ezekben az államokban nagyon kicsi, két százaléknál, egyes esetekben egynél is kisebb a különbség a két jelölt között.

– Ilyen kis különbségnél gyakorlatilag kiszámíthatatlan, mi lesz a végső eredmény, és biztos vagyok benne, hogy a november 5-ig hátralévő hetekben várhatók még meglepetések – mondta. Jelen állás szerint a biztos szavazók nagy részének megvan a preferenciája, sok jel utal arra, hogy a bizonytalan szavazók megnyerésénél nagyobb szerepe lesz a már meglévő, elkötelezett támogatók mozgósításának, hangsúlyozta a szakértő.

– A 2020-as választások esetében a demokraták ebben felülmúlták a republikánusokat, részben a Covid miatt bevezetett levélszavazásnak köszönhetően jobban tudták mozgósítani szavazóikat, és ez nagyban hozzájárult a választási győzelemhez – emlékeztetett rá végezetül Balogh Máté Gergely.