A magyar sporttudománynak fel kell zárkóznia
A jó körülmények szükségesek, de nem elégségesek a magyar versenysport fejlesztéséhez, a legkorszerűbb tudás birtokában lévő szakemberekre és a kapcsolódó tudományterületek együttműködésére is szükség van – derült ki az immár negyedik alkalommal megrendezett Sporttudomány és Innováció konferencián, ahol a siker érdekében tizenhárom egyetem írt alá közös szándéknyilatkozatot.
A keretek már megvannak, de azokat tartalommal kell megtölteni – summázta a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára a magyar sport aktuális állapotát a tanácskozáson, amelyet a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ, a Labdarúgó Módszertani Központ, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Sport Ügynökség Zrt. és a Honvédelmi Minisztérium szervezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fővédnökségével.
Schmidt Ádám felidézte, hogy 2010 után világszínvonalú infrastrukturális sportfejlesztések történtek hazánkban, ám sportszakemberekből komoly hiány van.
– A köztük lévő kommunikáció is elégtelen, miközben elmegy mellettünk a világ. A nagy magyar sportsikerek, például a férfi vízilabda-válogatott zsinórban három olimpiai bajnoki győzelme után külföldi szakemberek érkeztek Magyarországra tanulni és kérdezni. Nem kellene szégyellnünk nekünk is ugyanezt tenni – hangsúlyozta az államtitkár, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet működtető Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagja pedig az elkötelezettség jelentőségét és a hálózatosodás szükségességét emelte ki köszöntőjében.
Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai főosztályvezetője arra figyelmeztetett, hogy az általa a 2012-es londoni olimpián világcsúccsal megnyert 200 méteres mellúszás világcsúcsa mára 2 másodperccel rövidebb idő, vagyis alig tizenkét év alatt ennyivel gyorsult a világ, és ha fel akarunk zárkózni, akkor muszáj a legkorszerűbb tudást elsajátítani és alkalmazni.
Ugyanezt hangsúlyozta dr. Rátgéber László kosárlabda mesteredző. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem docense felidézte, hogy az általa igazgatóként vezetett Kosárlabda Speciális Módszertani Központ szakkiadványok sokaságát jelentette meg, szakmai konferenciákat szervezett neves külföldi szakemberek részvételével, és nemzetközi szinten láthatóvá vált. – Az elkötelezettség és a motiváció alapvető feltétele a sikernek, a sporttudományhoz kapcsolódó tudományterületek szakembereinek pedig napi szintű kommunikációban kell lenniük egymással és az edzővel – húzta alá Rátgéber László.
Dr. Kendelényi-Gulyás Erika, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézete Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpontjának munkatársa arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy átalakul az olimpiák természete, és ez új kihívásokat jelent, például egy ország makrogazdasági állapota akár ötven százalékban is meghatározhatják az eredményességet az ötkarikás játékokon. Emellett a hatékony forrásfelhasználás is növeli az eredményességet. Példaként hozta Nagy-Britannia szereplését a párizsi olimpián: a britek huszonhat sportágban indultak, huszonnégyben érmet nyertek, ez kilencvenkét százalékos arány – hazánk ugyanilyen mutatója mindössze harmincöt százalék, a magyar sportolók húsz sportágban indultak, de csak hétben szereztek érmet. Egy olimpiai érem „költségét” összehasonlítva az derül ki, hogy az hazánkban 68,7 euró, a briteknél ellenben csak 11,6 euró.
A Labdarúgó Módszertani Központ szakmai képzési tanácsadója, a magyar válogatott korábbi csapatkapitánya, Szalai Ádám a nemzeti tizenegy idei EB-szereplését értékelve hangsúlyozta, hogy az eredmény a realitást tükrözi, és amíg az akadémiák strukturális gondjait nem orvosolják, addig nem lesz olyan merítési lehetőség, amire építve magasabb célokat lehet reálisan kitűzni. A központ képviseletében Nagy Márton felidézte, hogy Marco Rossi tanítványai tíz ország tizenkét bajnokságából, négy különböző időzónából érkeztek meg a telki edzőtáborba május 27-én, és mindössze tizennégy nap állt rendelkezésre a felkészülésre, benne két felkészülési mérkőzéssel, majd következett az EB-n nyolc nap alatt három mérkőzés két helyszínen. Mindez sporttudományi szempontból nagyon összehangolt, folyamatos kommunikációval párosuló együttműködést igényelt az orvosi csapat és a szakmai stáb között. Marczinka Tamás az EB néhány fontosabb statisztikai adatát ismertette, figyelemre méltó adat, hogy Németország válogatottja kilencven százalék fölötti passzhatékonysággal játszott a tornán, a portugálok labdabirtoklása pedig hatvannégy százalék volt.
Koch Máté olimpiai, világ- és Európa-bajnok bárbajtőröző, Rabb Krisztián olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok kardvívó, valamint Ekler Luca kétszeres paralimpiai bajnok, hatszoros világ- és háromsozoros Európa-bajnok, világcsúcstartó atléta a sporttudományok és az azok alapján a sprotolók felkészülését segítő stábok jelentőségét hangsúlyozták a dr. Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója által vezetett kerekasztal-beszélgetésen, kiemelve a család támogatásának fontosságát is. Dancsházy-Nagy Tamás, a férfi párbajtőr-válogatott szövetségi kapitánya a csapat Párizsig vezető útját idézte fel, Bíró Péter, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgatója és Balogh Gábor, a Magyar Öttusa Szövetség elnöke a sportág jelenéről és annak mögötteseiről cserélt eszmét. Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja szerint a párizsi olimpia és paralimpia „brutálisan sikeres” volt, megerősítette az olimpiai eszmét. – Szeretnénk a sport által jobb hellyé tenni a világot, és ez sikerült – mondta.
Petri László, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány igazgatója a sport gazdasági jelentőségéről szólva elmondta, hogy 2022-ben az ágazat világszintű bevétele meghaladta a 403 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint ez évente 9,1 százalékkal fog bővülni 2028-ig. A 14-25 éves korosztály esetében ez a bevétel 2022-ben 37,5 milliárd dollár volt, ami 2030-ig 9,2 százalékkal fog növekedni. Petri László szerint a sportolók eredményességét fokozó innovatív ötletekből a nemzetközi porondra is kivihető üzletet is lehet formálni.
Mindezzel egyetértve a Kárpát-medence tizenhárom egyeteme közös szándéknyilatkozatot írt alá, vállalva, hogy a versenysportot integrálja a képzési rendszerébe. Az együttműködők: a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi Egyetem és az Újvidéki Egyetem.
Az élsport ma már elképzelhetetlen a legkülönfélébb módszertani és technikai innovációk nélkül – ez derült ki a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány által Koch Máté és Rabb Krisztián részvételével szervezett műhelybeszélgetésen, amelynek moderátora az alapítvány mentoráltja, az idei Környezetvédelmi Innovációs Díjjal kitüntetett Zámbó Gergely volt. Nemcsak több masszőr, erőnléti és mentális tréner, dietetikus vagy sportpszichológus segíti a versenyzők felkészülését, nem csupán alvásukat vagy stressz-szintjüket mérik tudományos módszerekkel, hanem az ellenfelek lelkialkatát is elemzik szabályos személyiségprofilt megalkotva az úgynevezett közösségi médiában közzétett megnyilvánulásaik alapján. Erre pedig egy-egy összecsapás taktikáját építik. Rabb Krisztián hozzátette, hogy bár a fizikai edzéseket ma már számos új fejlesztésű eszköz, műszer segíti, az emberi tényezőt, vagyis a felkészülésért elvégzett munkát soha nem lehet megspórolni, mert a technika nem fog a versenyző helyett nyerni. Koch Máté szerint a vívást illetően van még innovációs lehetőség például a sokszor rossz képminőségű televíziós közvetítések színvonalának javításában, a versenyzők mozgásának szabadabbá tételében, aminek eszköze lehet a vívókat a találatjelző géppel összekötő drót helyettesítése wifivel, vagy épp a még pontosabb ítélkezést segítő videóbíró alkalmazása.
