Kína kész együttműködni a magyar keleti nyitás politikájának mélyítésében
Kína továbbra is kész együttműködni Magyarországgal az Egy övezet, egy út kezdeményezésben, illetve a keleti nyitás politikájában, amelyet szeretnének elmélyíteni és még jelentősebb együttműködési projekteket létrehozni, például a mesterséges intelligencia és a zöld átalakulás terén – jelentette ki Kung Tao kínai nagykövet pénteken a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.A rendezvényt megnyitó beszédében kiemelte: Magyarország az elsők között, a Kínai Népköztársaság megalakulását követő ötödik napon létesített diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel. Az elmúlt 75 évben a két ország mély, tartós barátságot kötött, és a mai konferencián áttekintik a diplomáciai kapcsolatok „dicsőséges történelmét”, a baráti kapcsolatok eredményeit.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy mindkét fél mindig is ragaszkodott az őszinteséghez, a barátsághoz, a win-win-stílusú együttműködéshez, ezek nyújtják az állandó alapot a két ország viszonyában. Ugyan Kína és Magyarország földrajzilag távol helyezkedik el egymástól, de mindig is tisztelték és támogatták az egymás által választott fejlődési utat, figyelembe vették egymás alapvető érdekeit és főbb aggályait. Ezzel új példát, új mintát mutatnak a nemzetközi kapcsolatok jó alakulására – fogalmazott.
Kung Tao aláhúzta: a magyar kormány határozottan ragaszkodik az egy Kína-elvhez, és ellenez mindenfajta olyan szeparatista magatartást, amely aláássa Kína nemzeti egységét. Kína is tiszteletben tartja a Magyarország által önállóan választott, a saját nemzeti viszonyaihoz igazodó bel- és külpolitikát, támogatja Magyaroroszág azon törekvéseit, hogy fenntartsa a nemzeti stabilitást, illetve elősegítse a gazdasági fejlődést.
Biztosított afelől, hogy a két ország folytatja a gyakorlati együttműködés elmélyítését a kereskedelem, a befektetések, az infrastruktúra területén, és közösen vesz részt az Egy övezet, egy út kezdeményezés kiépítésében. Kiemelte, hogy 2023-ban Kína volt Magyarország legnagyobb befektetési forrása, a kínai beruházásoknak köszönhetően több mint 10 ezer munkahely jött létre, erőteljes gazdasági lendületet adtak a helyi gazdaság fejlesztésének. Kína ezenkívül Magyarország legnagyobb Európai Unión kívüli kereskedelmi partnere: 2023-ban a két ország közötti kereskedelem volumene meghaladta a 13 milliárd dollárt. Az áruszállítás és a charter járatok megnyitása terén megvalósított beruházások pedig fontos logisztikai központtá tették Magyarországot Kína és Európa között.
A nagykövet kitért arra, hogy az emberek közötti kapcsolatok is szilárd alapot adnak a kétoldalú kapcsolatrendszerben: Kínában például nagyon népszerű a Lúdas Matyi című film és Kertész Imre Sorstalanság című regénye. Jelenleg Kínában tizenkét egyetemen lehet magyart tanulni, Magyarországon pedig hat Konfuciusz Intézet és egy kínai-magyar kéttannyelvű iskola is működik.
Hszi Csin-ping kínai államfő májusi magyarországi látogatásával kapcsolatban azt mondta: a két ország vezetői új korszakba vezetik a kétoldalú kapcsolatot, amelyet átfogó, tartós stratégiai partnerség szintjére emeltek. Ez az új partnerség tovább erősíti a fejlesztési stratégiák összehangolását, mélyíti a pragmatikus együttműködést, intenzívebbé teszi az emberek közti és kulturális cserekapcsolatokat.
A nagykövet kifejtette: jelenleg a világgazdaságban egy lassúbb tempójú fellendülés megy végbe, a globalizáció ellenszéllel szembesül, erősödik a protekcionizmus. A kihívásokkal szemben lehet választani a zárt konfrontáció vagy a nyílt együttműködés között, ez próbára teszi a politikusok bölcsességét. Felidézte: Orbán Viktor többször hangsúlyozta, hogy ellenzi azt a konfrontációt, amely a kapcsolatok szétszakadásához vezet, és Magyarországot inkább a Kelet és a Nyugat gazdasági és technológiai metszéspontjává szeretné tenni.
Kiemelte, hogy a két nagy civilizáció – Európa és Kína – között különösen fontos a kölcsönös tanulás programterve. Magyarország kommunikációs híd a keleti és a nyugati civilizáció között. Kína továbbra is szeretné, hogy Magyarország éljen az együttműködési lehetőségekkel az oktatás, a kultúra, a turizmus, a sport, az ifjúság és a média területén.
A mai kor kihívásaival kapcsolatban kiemelte: Kína és Magyarország egyaránt elkötelezett a világbéke és az igazságosság mellett, és ellenzi a mások belügyeibe való beavatkozást, az egyoldalú szankciókat.
A konferencia megnyitóján beszédet mondott Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke is, aki kiemelte: történelmi jelentőségű volt Hszi Csin-ping májusi látogatása, amelynek sikere új fejezetet nyitott a kétoldalú kapcsolatokban azzal, hogy azokat a mindenre kiterjedő, teljes stratégiai partnerség szintjére emelték.
A magyar kormány 2010-ben meghirdetett keleti nyitás startégiája mára számtalan eredményt hozott – mutatott rá. Magyarország számára megkérdőjelezhetetlen történelmi tapasztalat, hogy akkor lehet sikeres, ha a Nyugatnak a részeként, de a Kelettel szoros kapcsolatban állva tudja építeni, fejleszteni kapcsolatait – mondta Latorcai János. Hozzátette: ez a mai blokkosodás korszakában egyre nehezebb, de Magyarország továbbra is mindent elkövet, hogy összekötő kapocs, híd legyen a Kelet és a Nyugat között.
