A mélyből fel a csúcsra
Hat fordulóval a szezon vége előtt bajnok lett a Ferencváros labdarúgócsapata. A 29. aranyéremhez hosszú út vezetett, ma viszont minden adott ahhoz, hogy a folytatódó tudatos építkezésnek köszönhetően felzárkózzon az európai középmezőnyhöz.Hat fordulóval a szezon vége előtt bajnok lett a Ferencváros labdarúgócsapata. A 29. aranyéremhez hosszú út vezetett – a Fradit az elmúlt tizenkét évben többször is a csőd fenyegette, ma viszont minden adott ahhoz, hogy a folytatódó tudatos építkezésnek köszönhetően felzárkózzon az európai középmezőnyhöz.
Ugyan múlt szombaton kikapott a Debrecentől, már így sem lehet behozni a Doll-gárdát: 2004 tavasza, vagyis tizenkét év után nyert ismét bajnoki címet az élvonalban a Ferencváros labdarúgócsapata. Bár korábban is előfordult olyan – igaz, nem túl gyakran –, hogy az FTC két elsősége között legalább egy évtized telt el, de az tény, ez a tíz év bekerül az egyesület 1899 óta tartó történetének legnehezebb időszakai közé.
Kezdődött azzal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség két évvel a bajnoki arany után, 2006 nyarán, gazdasági okok miatt nem adta meg a klubnak az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet. A Fradi fennállása során először a másodosztályba került. Tény, a Ferencvárosi Torna Club ekkor komoly pénzügyi problémákkal küzdött, hiszen a Fotex-vezér Várszegi Gábor 2003-as távozása után tulajdonos nélkül maradt, s ez a pályán nyújtott teljesítményben is tükröződött: a zöld-fehérek csak hatodikok lettek a 16-os mezőnyben.
Ugyanakkor az MLSZ-döntés jogtalan volt, mint azt a Fővárosi Ítélőtábla után a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, egy évvel később.
A jogtalan kizárás anyagi és sportszempontból is komoly károkat okozott a Fradinak. A jóval kevesebb szponzori pénz, a lényegében eltűnő televíziós közvetítési díjak és más csökkenő bevételek miatt ugyanis sejteni lehetett, még nagyobb bajba kerül a labdarúgást működtető gazdasági társaság, megmentőt (tulajdonost) találni is nehezebb lesz. De sporttörténelmi szempontból is rendkívül hosszú sorozat szakadt meg, hiszen a magyar bajnokság történetében az FTC volt az egyetlen, amely addig mindig az élvonalban szerepelt.
A klub szurkolóit csak az vigasztalhatta, hogy hittek abban: kedvenc csapatuk rögtön az első évben visszajut az első osztályba. A bizakodásra jellemző, hogy a Jászapáti elleni első NB II-es meccsre több mint 14 ezren mentek ki az Albert-stadionba. Ám a drukkereknek csalódniuk kellett: az FTC az első évben csak második lett a Nyíregyháza mögött, így lemaradt a feljutásról, majd a következő évben a Kecskemét és a Szolnok is megelőzte a Fradit, miközben a pénzügyi helyzet is egyre rosszabb lett.
2008-ban aztán meglett a várva várt tulajdonos, az angol Kevin McCabe, illetve cége, a Scarborough vette meg a labdarúgócsapatot és az Üllői úti stadiont magába foglaló ingatlant. Az angol Sheffield Unitedet is birtokló – emellett például egy belga és egy kínai csapatban is érdekeltséggel rendelkező – McCabe természetesen azonnali feljutást, majd az élvonalban is meghatározó, nemzetközi kupaszereplő Fradit ígért, míg az Üllői útra korszerű, 25 ezres stadiont. Ebből azonban csak a feljutás lett meg, a finoman fogalmazva is középszerű légiósokkal teletűzdelt FTC az NB I-ben messze állt attól, hogy élcsapat legyen. Közben beütött a gazdasági világválság, így nem csupán az új aréna építése került egyre messzebb, McCabe számára a labdarúgócsapat finanszírozása is egyre terhesebbé vált. Ráadásul az sem biztos, hogy a legjobb emberekben bízott Magyarországon: hogy mást ne említsünk, 2010 nyaráig a mára celebbé avanzsált Berki Krisztián volt a labdarúgó zrt. vezérigazgatója…
Mindez oda vezetett, hogy amikor 2011 februárjában Kubatov Gábor lett a Ferencvárosi Torna Club elnöke, az egyesület sok százmilliós adósságot görgetett maga előtt. Az FTC aztán jelképes, egy eurós összegért visszavásárolta az angoloktól a labdarúgó zrt.-t, míg az Üllői út és Könyves Kálmán körút sarkán álló telket az állam szerezte vissza.
Az elmúlt öt évben a labdarúgóknál folyamatos volt a fejlődés. A drukkereket először Ricardo Moniz 2012-es szerződtetésével sikerült a csapat mellé állítani: a holland tréner látványos támadójátékot ígért, amit egy darabig sikerült is teljesíteni, ráadásul az FTC 2013-ban megnyerte a harmadik számú sorozatnak számító Ligakupát is. A sikerben része volt annak is, hogy Moniz nevének köszönhetően több olyan légióst leigazoltak – köztük a bosnyák válogatottal világbajnoki szereplő, ma már az angol élvonalban futballozó Besicet –, akik kiemelkedtek az NB I-ből. Ám miután a csapat védője, Akeem Adams 2013 őszén szívinfarktust kapott – később el is hunyt –, a Fradi mély gödörbe került, s egyre láthatóbb volt, Monizzal már nincs esély a kilábalásra.
2013 decemberében egy német tréner, Thomas Doll vette át a helyét. Doll keletnémet és német válogatott volt, edzőként irányította többek között a Hamburgot és a Borussia Dortmundot, s az Üllői útra is meghozta a németes profizmust. A csapat nagy meneteléssel – kilenc meccses győzelmi sorozat – a tavasz végére elérte a dobogó alsó fokát, egy évvel később, vagyis 2015-ben pedig megnyerte a Magyar Kupát, a Ligakupát és bajnoki ezüstérmet szerzett.
Már tavaly is általános vélemény volt, hogy a Fradi lesz a mostani bajnokság első számú esélyese, ilyen fölényre azonban talán a legvérmesebb szurkolók sem számítottak: hat fordulóval a bajnokság vége előtt behozhatatlan, 22 pontos előnnyel vezetnek a zöld-fehérek az MTK előtt. A keret erejét mutatja, hogy a válogatottba is a Fradi adja a legtöbb játékost, legutóbb, a horvátok elleni barátságos meccsre öten kaptak meghívót, s szinte borítékolható Böde Dániel gólkirályi címe is.
S nem csak a labdarúgók szállítják a sikereket: a női kézisek 2011-ben és 2012-ben megnyerték a Kupagyőztesek Európa Kupáját, tavaly pedig letaszították a bajnoki trónról a hosszú évekig egyeduralkodó Győri ETO-t, de 2015-ben bajnokságot és kupát nyertek például a női futballisták is, vagyis a klub többi szakosztálya is folyamatosan fejlődik. A menedzsment biztosította azt is, hogy a tündöklés ne tiszavirág-életű legyen. A sikerekkel párhuzamosan növekvő szponzori pénzek mellett ebben szerepe van az új stadion üzemeltetője által fizetett összegnek és az egyre népszerűbb Fradi-emblémás termékek eladásából befolyó bevételnek is – utóbbi tavalyelőtt 640, tavaly mintegy 800 millió forintot tett ki.
S ha már az előbb az új stadiont, a Groupama Arénát említettük, érdemes kitérni a létesítményhelyzetre is. Kubatov Gáborék alatt először a népligeti edzőközpont indult fejlődésnek, amely a labdarúgás mellett több más sportágat, illetve az utánpótlás-nevelést is kiszolgálja, összesen körülbelül háromezer gyerek készül fel itt. A pár éve még leromlott állapotú létesítmény ma már a nyugati klubok edzőközpontjainak szintjét közelíti. Új sportközpontot kaptak a női labdarúgók is. Ráadásul ez még nem a végállomás, ha megvalósul az olimpiai pályázati anyagukban is szereplő Fradiváros-projekt, a Népliget tényleg „ötcsillagos” lesz.
Ennél a széles közvélemény számára látványosabb volt az új Üllői úti stadion 2014 augusztusi átadása. A Puskás-stadion építése alatt a válogatottnak is otthont adó létesítmény nemcsak mindent tud, amit egy XXI. századi arénának tudnia kell, de a benne lévő egyéb funkciók – konferenciaközpont, kávézó, étterem – révén nem viszi a pénzt, hanem bevételt termel.
Amiben egyelőre nem sikerült jelentős eredményt elérni, az a nézőszám jelentős megemelkedése. A Fradi itthon egyeduralkodó e tekintetben – hazai meccsein eddig átlagban 7700-an voltak, ami több mint négyezerrel magasabb a második legnézettebb Diósgyőrnél –, ugyanakkor a menedzsment bízott a tízezer fölötti nézőszámban, ami most még nem jött össze. Ennek oka, hogy a klubvezetés valóban családbarát környezetet szeretett volna, ahogy Kubatov Gábor fogalmazott a Demokratának adott decemberi interjújában: „az egyik legfontosabb, hogy az édesanyák elhiggyék, a meccsre vágyó gyerekeket ki lehet hozni a Groupama Arénába”. Ezért az új arénában sokkal szigorúbb a rend és a beléptetés, aminek jelképe lett az egyébként az Alkotmánybíróság által is vizsgált vénaszkenner. Ez a tenyér erezete alapján azonosító szerkezet lett a vörös posztó az ultrák szemében, akik azóta, vagyis több mint másfél éve, bojkottálják az FTC mérkőzéseit.
Bár a korábbiakban feloldhatatlannak látszott az ellentét, az elmúlt hetekben úgy tűnik, nem elképzelhetetlen a kompromisszum. Ebben szerepe lehet annak, hogy a tüntető drukkerek is széttagoltak. A Szurkolók Személyiségi Jogok Nélkül nevű csoport elismerte, tárgyal a klubvezetéssel, s a hosszú ideig a legradikálisabb hangnemet megütő Fradimob szurkolói oldal is tűzszünetet hirdetett a tárgyalások idejére. Van azonban egy C-közép nevű csoport, amely korábban úgy népszerűsítette magát, hogy a híd szerepét kívánja betölteni a „bentiek” és a „kinn maradók” között – nos, a jelek szerint ők zárkóznak el leginkább a megegyezéstől. Vannak, akik úgy sejtik, hogy ennek politikai oka is lehet, s a Jobbik egy-két politikusa is feltűnt a lázadozó tábor tagjai körül, hátha borsot lehet törni „a fideszes Kubatov” orra alá.
Ami azonban bizonyos: Kubatov Gáborék nem fognak engedni abból, hogy a Fradi meccsei továbbra is bármely korosztály – így a gyerekek – számára is felhőtlen szórakozást kínáljanak, vagyis ha vissza is térnek az ultrák, az alapvető szabályokat nekik is be kell tartani. S ez így is helyes. Hiszen az elmúlt fél évtized tudatos építkezésének köszönhetően a Ferencváros visszatért a csúcsra, s az európai színvonalhoz közelítő csapathoz európai körülmények, európai hangulatú meccsek is dukálnak.
Bándy Péter