Ne sztálinozzunk! – Anyanyelvi keservek
H. E., e-mail1945 előtt a Kreml szörnyetegének nevét Sztalinnak írtuk és mondtuk, az orosz szavak, nevek átírására érvényes helyesírási szabályzatnak megfelelően. Borzongást keltett ez a szinte káromkodásként hangzó név, noha alig tudtuk még, hogy mennyire indokoltan.
A „felszabadulás” után érezték a kommunisták, hogy valamit kell csinálni ezzel a baljós hangzású névvel, már csak azért is, mert kevéssé volt alkalmas hódolati-lihegési, „istentiszteleti” célokra. Kivételt kényszerítettek ezért az orosz–magyar átírási szabályzatra, kitalálták a „magasztos” hangzású, az ájult hódolat kifejezésére alkalmasabbnak vélt Sztálin nevet. Sajnálatos módon máig megmaradt. Szerencsére vannak már többen, nyelvi ügyekben tekintélyes professzorok, írástudók, akik már „sztalinoznak”, vagyis ilyen módon is kifejezik a bolsevista múlt iránti undorukat, írásaikban nem úgy említik a Fenevad nevét, mint a „haladó erők”!
