Narancs, gyapot és sült kitinpáncél – Brüsszeli direktívák
Varga Szilvia, BudapestTalán egy hete olvastam, hogy Brüsszelben jóváhagyták az unió területén a rovarevést. Más nem jutott eszembe: jellemző, más gond nincs is.
Aztán belegondoltam, hogy egy szarvasmarha hány embert tud jóllakatni, azonkívül még életében mennyi táplálékot ad a tejével. Ha ezt a rovar váltja majd ki, az érdekes lesz. Számos országban élelmezési cikk a rovar, mondjuk Ázsiában (persze mást is esznek). Az ötlet nem rossz, mutassanak példát! Akik megszavazták, menjenek karanténba egy évre, és írják meg a tanulságokat!
Bizonyos tájakon bizonyos növények és állatok honosodtak meg. Sok százezer évig az emberek azt ették, amit a természetben találtak és vadásztak. Szokásaik, táplálékuk több száz évig nem változtak, alkalmazkodott a szervezetük, bélflórájuk a körülményekhez. Az utóbbi 100-150 évben egy embercsoport olyan változásokat kényszerít a többségre, amiket elég nehéz követni, és nem is emberléptékűen. Egyszerűen kiüresítenek, ledarálnak.
A nyáron láttam szüretelőgépet. Olyan magas volt, hogy nem is láttam, van-e benne ember, de három szőlősor reszketett bele. Egy ember sem örült a szüretnek, termésnek. Nem volt hajnali kelés, szüretelők megvendégelése, nóta, nevetgélés, izzadtság, mustkóstolás, a sikeres munka öröme, csak félelmetes dübörgés.
Az ötvenes években gyapotot és narancsot akartak termelni Magyarországon a nagyon okos hatalomhoz jutott emberek. Meggyőződésem, hogy azok, akik most Brüsszelben csinálják a bolondokházát, rosszabbak Rákosinál.
