Latorcai Csaba ismertetése szerint a 2023-as évet az Európai Bizottság a Készségek Európai Éveként határozta meg. Ez a tematika több szálon kötődik az Európai Unió általános céljaihoz, versenyképességének növeléséhez, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz egyaránt – hangsúlyozta.

Hirdetés

Kitért arra, hogy a kohéziós politika az Európai Unió fő beruházási politikája. A tavasszal megjelent 9. kohéziós jelentés aláhúzta a kohéziós politika jelentőségét, valamint -a hosszú távú versenyképesség motorjaként – hozzájárulását a belső piac megfelelő működtetéséhez – mondta.

Latorcai Csaba szerint a kohéziós politikát meg kell őrizni és a jelenlegi programozási időszakon túl is fenn kell tartani, meg kell erősíteni az eszközrendszert, hogy még jobban tudjon reagálni a zöld- és digitális átmenetre vagy a demográfiai kihívásokra.

Az elöregedő társadalom, a munkaképes korú lakosság csökkenése az Európai Unió egészét érintik. Az előrejelzések szerint 2050-re a lakosság közel 30 százaléka már 65 év feletti lesz, miközben a fiatalok aránya csökken, ami súlyos következményekkel járhat a szociális ellátórendszerekre nézve is – magyarázta a politikus.

Latorcai Csaba szerint külön figyelmet kell fordítani a fiatalok munkaerőpiaci bevonására. Az ifjúsági munkanélküliség továbbra is magas az EU-ban, különösen a kevésbé fejlett régiókban. A 9. kohéziós jelentés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a 20 és 64 év közötti foglalkoztatottak aránya a 2013-2022 közötti időszakban 80 százalék feletti volt, ami a 2030-ra meghatározott, minimum 78 százalékos uniós cél felett van. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek megoszlása a fővárosi és a többi régió között jelentős különbségeket mutat – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra: biztosítani kell, hogy az embereknek lehetőségük legyen a helyi közösségekben való boldogulásra, és ne kelljen elvándorolniuk más régióba vagy országba.

Úgy vélte, kulcskérdés a munkaerőpiaci környezet, valamint a képzési rendszerek, amelyeknek reagálniuk kell a demográfiai jelenségekre és a munkaerőpiaci igényekre is. Hangsúlyozta: jelenleg Európa-szerte a munkaerőhiány jelenti az egyik legnagyobb problémát, de kihívást jelent a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a gyorsuló technikai változásokra való reagálása is. A demográfiai változások és a munkaerő megtartásának szükségessége növelik a munkavállalóknak szervezett képzések jelentőségét – mondta.

Az államtitkár szerint a vállalkozásoknak rövid ciklusú, rugalmasan szervezett képzéseken elsajátított tudásra van szükségük, és hozzátette: ez hívta életre az Európa-szerte terjedő mikrotanúsítványok képzési formáját, amellyel a felsőoktatási intézmények hatékonyabban tudnak bekapcsolódni a technológiai tudás bővítését biztosító felnőttképzésbe.

Korábban írtuk

Latorcai Csaba az európai versenyképesség szempontjából kritikus területek között sorolta fel a digitális technológiákat, az élvonalbeli tudományon alapuló innovációt, a tiszta-és erőforráshatékony technológiákat és a biotechnológiát. „Ezek azok az irányok, amelyekben innoválni, termelni, szolgáltatni csak úgy lehet, ha az élvonalbeli tudás, élvonalbeli technológia készségekkel párosul. Ezek olyan területek, amelyekre felkészülni a közeljövő új kihívásainak egyike” – hangoztatta.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerint a Készségek Európai Éve célja, hogy növelje a munkaerőpiac alkalmazkodóképességét, fejlessze a munkavállalók készségeit, elősegítse a zöld- és digitális átállást. Ezek a törekvések a magyar kormányzat és az oktatási rendszer számára is elsődleges fontosággal bírnak – hangsúlyozta.

Az államtitkár azt mondta, hogy az elmúlt években a magyar felsőoktatásban végrehajtott átalakítások célja egy rugalmasabb, kiszámíthatóbb, versenyképesebb rendszer létrejötte volt. Ismertetése szerint hazánkban nőtt a műszaki, természettudományos, informatikai és mérnöki szakokra felvett hallgatók száma, ami hozzájárul a zöld- és digitális átmenethez is, emellett nőtt a nemzetközi publikációk száma és a vidéki egyetemekre felvett hallgatók száma is.

Kiemelte, hogy a lemorzsolódás csökkent, a diplomával rendelkezők átlagosan 42 nap alatt találnak munkát.

Varga-Bajusz Veronika azt mondta: a két legtekintélyesebb rangsor alapján 12 magyar egyetem éri el a világszínvonalat. Cél, hogy legyen magyar egyetem a világ 100 legjobbja és három egyetem Európa legjobbja között 2030-ig – hangsúlyozta.

Magyarország az Európai Unió innovációs rangsorában a 21. helyen áll, célkitűzés az, hogy hazánk a következő években a top 10 innovátor ország közé kerüljön Európában – tette hozzá.

A kétnapos ESZA konferencia a Nemzeti Fejlesztési Központ Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság szervezésében valósul meg.