Jobbra szavaztak, jön a bal

Ausztria vasárnap új országgyűlést választott: az előzetes eredmények szerint az FPÖ lett a győztes 29,2 százalékkal. Az ÖVP csak a második helyre futott be 26,5 százalékkal. Az SPÖ lett a harmadik, 21 százalékkal. A liberális Neos 9, a Zöldek 8 százalékot szereztek. A két kis párt, a KPÖ és a Sörpárt nem jutott be a parlamentbe.

A Szabadságpárt győzelmét minden közvélemény-kutató előre jelezte. Az FPÖ már több mint fél éve töretlenül áll az első helyen, mivel fő kampánytémája, a migráció mára Ausztria sorskérdésévé vált, akárcsak a legtöbb európai országban, ahol a választók sorra azokat támogatták, akik a bevándorlás megállítását ígérték, lásd például az AfD-t Németországban, Giorgia Melonit Olaszországban vagy Marine Le Pent Franciaországban.

– Ma történelmet írtunk – jelentette ki a választás győztese, az Osztrák Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl, megemlékezve az egykori elődről, az autóbalesetben elhunyt Jörg Haiderről, akinek legjobb választási eredményét az FPÖ vasárnap felülmúlta, és először sikerült az első helyen végeznie. – Azt hiszem, megbocsát nekünk. Büszke lenne ránk – tette hozzá Kickl arra utalván, hogy az FPÖ eddigi rekordját Jörg Haider vezetésével az 1999-es választáson érte el, amikor 26,91 százalékot gyűjtött be. Most kis híján harmincat.

Saját történetének eddigi legrosszabb eredményét az ÖVP könyvelhette el, mivel nem teljesítette kitűzött célját, a választás megnyerését.

Az Osztrák Néppárt több mint tizenegy százalékot esett vissza. Az ÖVP elveszítette mandátumainak csaknem harmadát, így a Néppártnak 71 helyett csak 52 képviselői helye lesz a parlamentben.

A választás másik nagy vesztese a Zöldek, amely közel hat százalékot veszített és tíz százalék alatt, nyolc százalékon végzett. A Karl Nehammer vezette ÖVP–Zöldek-kormányt a választók egyértelműen leszavazták. A világos és egyértelmű végeredmény ellenére Ausztriában most mégis az a kérdés, hogy ki fog kormányozni a következő ciklusban, mivel az ÖVP és az SPÖ kizárta a koalíció lehetőségét a győztes Szabadságpárttal.

Ausztria államfője most maga akarja kimérni a lehetséges koalíciókat, ami nem sok jót ígér. Alexander Van der Bellen (Zöldek) ugyanis biztosítani akarja, hogy a „liberális demokrácia alapvető pilléreit tiszteletben tartsák. Idetartozik a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, az emberi és kisebbségi jogok, a független média és az EU-tagság” – szögezte le Van der Bellen és egyúttal bejelentette, hogy személyesen fog megbeszélést folytatni a pártokkal. Ez konkrétan azt jelentheti, hogy a győztes Szabadságpárt valószínűleg nem kap kormányalakítási megbízást, holott a „liberális demokrácia alapvető pillérei” szerint ez mindig a győztesnek jár. A szavazói akarat a választási eredmények alapján egy FPÖ által vezetett szabadságpárti–néppárti koalíciót látna kormányon, magabiztos kétharmados többséggel. Ausztriában azonban mások a játékszabályok, és jó esély van arra, hogy a vesztesek ragadják magukhoz a kormányrudat.

A matematikailag lehetséges koalíciók közül szűken megvan a többség a nagykoalícióhoz, amelynek része lehet az SPÖ, a botrányos körülmények közt megválasztott és bevallottan marxista nézeteket képviselő Andreas Babler vezetésével. Az ÖVP–SPÖ csak szűk többségben tudna kormányozni, ezért bevehetik harmadikként a tíz százalék alatti pártok valamelyikét: az eddig is kormányzó Zöldeket vagy a liberális Neost.

Ausztriában azonban nincs hagyománya a hárompárti kormányzásnak, mint ahogy annak sem, hogy ne a győztes alakítson kormányt. A választók jobbra szavaztak, ám a történelemben először megalakulhat a vesztesek baloldali kormánya. Hacsak a magát jobbközépnek állító Osztrák Néppártnak nem jön meg a józan esze.